Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-09-27 / 39. szám

gondolóra veszi körülményeinket, *s hogy korunk mérsékeltebb kivánatainak igy is elég volna téve: de annál botránkoztatóbbnak hiszi első tekintettel, az olvasó közönség nagyobb részére nézve, az állandó tanítóság eltörlését. Híjában! mi ugyan szeretünk ásiai eredetiségünkkel és sajátságos institutioinkkal dicsekedni: de azért mindentől irtózunk, a* mi előttünk még szokatlan, 's más európai népnél sem látjuk példáját. Az állandó tanítóság mellett is a' szokás szól leginkább, bár tagadhatatlan, hogy más okokkal is lehetne védeni. Mert a' ki tudja azt, hogy ö belőle semmi más nem lehet, mint tanító, már a' képezdében jobban neki fekszik kenyér-tanulmányának; működése körében pedig évről évre jobban-jobban bele jön a' tanulmányoknak módszeres előadásába; 's későbben, mint családos ember, mint már maga is atya, még szorosabb kapocscsal érzi magát tanítványihoz fűzve, 's bánásmódja sokkal szelídebb leend. Ez elméletben mind állhat: de a' tapasztalás tükre egészen mást mutat; mert nemcsak hogy tanulmányiban nem halad a' világgal az állandó tanítóknak felette nagy része, miben módjok és alkalmuk sincsen: de előadásuk nyomosságát 's nyájas bánásmódjokat is nagyrészben elöli az elégtiletlenség, — 's ki tűzzel és teremtő lélekkel kezd pályájához, 10 év múlva öntudatlan géppé aljasul. Pedig Ábécéje hatalmasabb a' fegyvernél, az csak testet és pillanatra szúr: de egy illyen egyén tanítási modora évtizedek alatt be nem forradó lelki sérelmeket ejthet. Nem történik-e ugy leggyakrabban, hogy magában a' képezdében visszaborzad már a' magát vagy meg nem gondolásból, vagy kénytelenségből tanítói pályára szánt ifjú azon pályától, mellyben ö bizonyos szegénységnek 's megvettetésnek néz elibe, mire Diesterwegnek, a' nevelés porosz bajnokának tapasztalatát is idézi szerző. Söt előre csak ollyan ifjak mennének már a' képezdébe, kik magokat a' nép alsó osztályából kasza-kapakerülés , honoratiorok közé emelkedhetési vágy 's a' katonáskodás alóli menekülhetés reménye miatt kívánták kiemelni: pedig mint a' gyémántot pallérozni csak gyémanttal, — ugy az embert műveltté tenni csak müveit ember által lehet. Házasságuk is nagyobbrészint szerencsétlenül szokott kiütni; mert hiszen ki is lenne örömest társ a' holtig tartó szegénységben ? Az igaz, hogy minden bajon segítve lenne, ha jó fizetést adnánk nekik. De az akarat nem mindegy a' cselekedettel; pedig a' puszta akarat is sokakban hibázik, söt ha akarnók sem telnék tőlünk, nemhogy elegendő iskolák felállítása és fentartása , de mostani tanítóink jól fizetése sem Ezt sz. a' népnevelésben legkitűnőbb állású országokból vett példák 's hiteles adatok által ellenemondhatatlanul bebizonyítja. Franczhon tömérdek öszveget áldozik évenként a* nemzetnek tudományos és népszerű nevelés sére; csak ezen évben is 17,218,233 frankot kap az Université de Francé 's a' 8 fajta katonaiskola 2,466,360-at, a' juliusi napok óta pedig minden évben 10 millió frankkal segíti a' népnevelés ügyét; mire pedig a' családok, községek és departemenlok is külön évenként 13,305,000 frankot adóznak. Mégis 1841-be?i még 30,075 elemi tanítói közöl 23,048-nak volt évi íl^ evesebb 200 franknál, a' midőn ugyanezen síaiusnak egy-egy gályarabja évenként 319 frankba kerül. 1840-ben pedig 4,196 községe volt iskola nélkül, hol 500,000 gyermek nélkülözte a' tanítást. Irland csak 2

/3

népességű, mint honunk, mégis 1842-ben 1,490,850 forintot költött 2,337 népiskolájára: de azért egy-egy tanítójának közép számmal csak lOOpft évidíjt sem adhatott, pedig 100 lakosra csak 4 iskolás gyermek esett. Helvetiában Bern, a' legelőbb kelő cantonok egyike, olly lelkesedéssel pártolja a' népnevelés ügyét, hogy 2,707,373 frankra menő budgetjéböl 824,121 fkot ada egy pár évvel is ezelőtt a' népnevelési departementnek,a' midőn a1

katonainak csak 402,479-et, az igazságügyinek pedig csupán 235,073-at. Mégis tanítói nagyobb részének nem megy fizetése 200 fkra's 1837-ig 2

/3

ának csekélyebb volt évi díja a' tehenészek- 's hetesekénél. Bajorhonban még egy évvel ezelőtt 1,216 segéd-tanító fejenként csak 87,/2

tallért, 203 pedig annál is kevesebb évi díjt kapott. Falusi tanítóinak nagyobb része pedig 1844-ben még a' kenyérben sem evett eleget, ha csak szünóráiban a' Lajos csatornához ásni, vagy vasárnapokon a' csapszékekbe musikálni nem járogatolt. Würiembergben 1455 ev. tanító közöl 305's 870 kath. közöl 150 kap 200 fknál kevesebb évi díjt. Egy 1S44. mart. 19-én kelt consist. rendelet szerint ugyan a' képezdei ifjak mellékesen a' mértanból is elkészíttetnek annyira, hogy a' képezdei folyam végeztével valamelly ügyes mérnök mellett gyakornokoskodván, iskola-tanítókorukban legalább mint 3-ad rangú mérnökök kereshessenek valamit a' nyári napokban, minthogy most az egész ország felméretése vétetett műbe, mihez mérnökei nincsenek elegendő számmal. — De hát ha majd az ország fel lesz mérve, mit mér akkor a' szegény iskolamester — kérdi sz. — hogy általa pénzt kereshessen ? tán szegénysége határát? Ezt, ugy látszik, még soká méregetheti. Hannoverában a' Felde 1844-ki adatai szerint több száz tanítók laknak a' helység barom pásztoraival egy fedél alatt, sokan pedig évenként sorban a' lakosok házainál. Szegény honnoverai tanítók! — igy kiált fel sz. — nektek bezzeg van módotok vendégszerepeket adni az emberiség művelődése színpadán! s minő lelkes találkozástok lehet gyakran ebédnél, ha tudjuk, hogy a' hannoverai falukban a' lakosok épen ugy sorban tartozván megvendégelni az éji őrt és barom-