Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-09-20 / 38. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 38. szám. Ötödik évi folyamat. Sept. 20. 1846. Die Wahrheit trägt keiner Secte Farbe; es kleidet sie ihr eigner Lichtglanz. Richter H. TARTALOM: Az új tót nyelvről, egyházi szempontból. G eduly B. —Néptanítókat képző tanoda Sopronban. Szabó J. — Szepesi tanítók. KramarcsikK. — Gyűlések: A' dunántúli ev. egyh.ker. X. — Scénák a' b.-somogyi e.megyei. Rinnamenti. És — Alsó-borsodi egyh.megyei. Eger völgyi, — Könyvismertetés. — Kül- és belföld. — Az «íj tét nyelvről, egyházi szempontból. Az egyházi és isk. lap néhány előbbi számaiban megjelent merengések írójának tetszett ama dolgozat végén kiterjeszteni figyelmét azon legnjabb újításra, melly a' tót irodalom terén keletkezett, és a' szerző úr pártolólag nyilatkozott azoi» új, úgynevezett ,,köznépies" dialektus mellett, mellyet jelenleg leginkább a' pozsonyi tót lap képvisel, 's melly ez oknál fogva már is „slúrizmus"nak neveztetik. Én ezen merengések csupán ezen egy pontját akarom kiemelni, miután azoknak tartalma egyébiránt szinte saját lelkem visszhangja, ott leginkább, hol a' két küzdött ('s vajha már végkép kiküzdött!) fél, t. i. az ultra magyar és ultra tót rész hibái oily jeles tapintattal 's bátor őszinteséggel fedeztetnek fel és illően megrovatnak. Nyilatkozott egyébiránt a' kitűzött tárgyban Lódi is a'Pesti hírlapban, hasonlóan az új tót nyelv mellett, miután a' „hlasowé" czim alatt megjelent tót könyv bírálatában az ebben felhozott ellenvéleményeket magától elutasítá. Én e' kél hangot ugy veszem, mint magyar szellemű egyházi férfiaktól származottak miulán pedig ugy teltszett, mintha egyházunk egynémelly, világi pedig tekintélyes tagjai is osztanák a'két felebb előhozott czikkek ebbeli véleményét, ugy találom, hogy ovangy. egyházunkban a' magyarok között van az új tót mozgalomnak pártja, és én egyedül ehez akarok szólni, ezt akarnám a' dologról felvilágosítani, magával azon párttal, melly az új tót nyelv mellett tettleg munkál, távolról sem akarván vitába bocsátkozni. Imigy kitűztem a' szempontot, mellyből a'dolgot nézni fogom, t. i. teljességgel nem az a' kérdésem: mit nyer vagy veszt a' tót nyelv irodalom ? de csupán ez: mii nyer vagy teszt etangyélmi egyházunk a' tót újítás állal? Lássuk azon főbb okokat, miknél fogva pártoltatik a' tót Stúrizmus. Két főokot találunk, 1) a' népet, ugy mondatott, azon nyelven kell oktatni's művelni, mellyet megért, — alqui evangy. tót népünk nem érti a' bibliai tót nyeltet: ergo Slur nyelvén kell hozzá szólni és irni. 2) A' panszlavismus vádja végkép elhárít tátik egyházunktól, ha imigy a csehektől, morváktól, 's minden más szláv népfajoktól elszakadván, önálló magyarhoni nem szláv, de tót nyelvet 's irodalmat alapítunk. Feleljünk az elsőre! Uraim, hitrokonok ! tudjátok-e, mit mondotok, midőn azt állítjátok: hogy népünk az eddig használt bibliai tót nyelvet nem érti ? Három század óta e' nyelven hirdetjük az Isten igéjét, adjuk a' nép kezébe a' bibliát és minden vallásos könyvet, és a' nép bennünket ki nem hajtott a' templomokból, és az ájtatos könyveket ki nem dobta hazából, mit bizonyosan teendett, ha azokat nem értvén; semmi hasznát nem vehette. JEz tény, uraim! és ennek ellenében azt állítani, mikép népünk prot. elvei ellen magát általunk három századon keresztül mystificáltatni engedte, kissé merész állítás. Vagy azt mondjátok, hogy eddig értette ugyan, de most már nem érti? Hogyan? megváltozott-e népünk? más nyelven beszél-e most, mint azelölt? vagy alább szállott felfogási tehetsége ősei- 's apáihoz képest ? Ezt okosan állítani nem lehet, és ennél fogva csak ezen egy czáfolhatatlan tényt tekintve, már nem lehet olly ridegenés átalánosan oda állítani azon ítéletet, miszerint népünk a'bibi. tótságot nem érti. Hisz ugy régen el kelle vala hervadnia tót protestantismusunknak: hiszigy lehetetlen , hogy népünknek némi fogalmai lehessenek vallásukról; hisz igy mi rég eltemettük a'protestantismus egyik főelvét, mellyet Pál jelöl ki 1. Kor. 14. 19. De nézzük a' dolgot mélyeb ben! Nem érti népünk a' biblia nyelvet! — Ügy de kisded korától fogva ebben oktaltatik. Az elsó abezés könyvtől kezdve minden iskolai, templomi, házi könyvei népünknek ebben iratvák, e' nyelvben tanul olvasni, irni; tanulja a' kátét, bibliai históriát, 's minden iskolai tanulmányt; e' nyelvben tanul imádkozni és énekelni; eddigi ájtatos házi könyvei* 's más nem vallásos könyvek» 38