Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-09-13 / 37. szám

"költségén előfizetett és közhasználatra szánt darabjait. IV. Kedves ujdonságokképen e' lefolyt évről a" következendöket véltük köztudomásra méltóknak: 1) A* kis-somlyói egyházba a' mult évi Aden 2-dik vasárnapján t. Magasy Dániel, volt mencshelyi prédikátor úr, új lelkésznek esperesileg beigtattatott. 2) Kis-Köcskre, mint Dömölkhöz tartozó fiókegyházba a' hivek, a* nagy-köcskiekkel egyesülve, f. é. februárban gyermekeik tanítására Sopronból Szalay Mihály tanuló ifjút lehiván, iskolai tanítói állomást alapítotttak meg. 3) Ugyan Dömölki fiókegyházakban, Mihályfán és Ságon az iskolaépület egészen újra födeleztetett, és nagy-részint újra építtetett. 4) E' lefolyt évben a'tagosztályi törvény jótékonyságából részesültek Ns. Dömölk, ns. magasi anya-, és magyar-gencsi fiókgyülekezetek, 's tekintöleg egyházi hivatalok. 5) Új harangok készültek: a' dömölki anyahelyben és Magyar-Gencsen a'hivek buzgó közadakozásából; Simonyiban pedig néhai érdemes Krompacher István vendéglő úr kegyes özvegyének Pfeifer Terézia asszonynak magány szívességéből. 6) Magasiban vasárnapi iskolatartás vétetett gyakorlatba, böjt első vasárnapjától fogva mindszentnapig. 7) A' hivek és az iskolatanulók számára olcsó kézi könyvek hozattak és terjesztetlek. 8) Több szives kegyes urak által több iskolák tanuló szerekkel, szegény gyermekek pedig kézi könyvekkel ajándékoztattak neg. 9) Ugyan templomok és iskolák gyámolítására kegyes végrendeletek tétettek: Mihályfán néhai t. Noszlopy Gáborné születelt koltai Vidos Terézia asszonyság által, ki a' dömölki anyagyülekezetnek 500 forintot, a' dömölki iskolának 100 ftot, a'mihályfai iskolának ugyan 100 ftot, a' mihályfai templomnak 15 ftot hagyott és Alsó-Mesteriben néhai Agilis Finta István által, ki az alsó mesteri iskolára 50 ftot, a'dömölki templomra hasonlag 50 ftot testált. 10) Az iskola-tanítók számára pedig serkentésül, a' t. vármegyétől szorgalom díjak és jutalmak vannak közhírré tevé. 11) Mellyek sorában még megemlítjük azon szives adakozásaikat az egyházaknak és egyes híveknek, mellyeket az egyházkerületi nyugintézetnek gyarapítására és a' kebelünkbeli pusztaszent-lászlói gyülekezetnek felsegélésére tenni szíveskedtek. V. Ellenben megszomorító történetek e' tiszti évünkből: Néhai Beliczay Jónás esperes urnák halála , — a' tokorcsi fiókegyházban már néhány évek óta divatozott praeceplori állomásnak ez évben megszüntetése; — több meghasonlott házas feleknek eleinkbe terjeszlett szomorú ügye,, kiket minden törekvésünk mellett sem voltunk , képesek egymással lakásra bírni; és a' közterhekhez fizetetlenül bátra levő pénz- és gabonanemü öszvegek,mint ezek lajstroma a' követelő hivataloktól hozzánk bocsátva minden gyülekezettel közölve van. VI. Fölebbi helyekre az esperesi hivataltól beküldettek im ezen müvek: táblás-tudósítás minden nemű járandóságainkról a1

közterhekhez < (beküldve a' számvevői hivatalhoz) — észrevételek a' vármegye részéről közhírré tett iskolai jutalmak iránt (beküldve az illető vármegyei választmányhoz) — tiszti tudósítás a' kemenesali iskolákról (beküldve az egyetemes felügyelőhöz) más ugyanazon tárgyban a' n. m. k. helyt.: tanácshoz. VII. Az esperesi hivatalkodásról külön jegyző-könyv és napló alapíttatott meg, mint azt ide — ) mellékelve mutatjuk be. VIII. Örömmel jelenthetjük : hogy ezen népes és különböző hitvallású lakosokból álló megyében a' keresztyén-felebaráti szeretet 's béke uralkodik, mellynek jövendőre is szives óhajtásával fejezzük be jelen tudósításunkat. Nemes- Dömölkön. Jul. 30. 1846. Illés Pál, esperes Vidos József felügyelő Iskolai-ügy a' moson-györi esperességben. Hat éve már annak, hogy szeretve tisztelt Perlaky Dávid esperes urunk Libenyben tartatott esperesi gyűlésünkben megyéjebeli iskoláinkról szóló jelentésében panaszkép hozta fel a' gyűlés elölt a' népnevelést hátráltató egyik akadályt. Az 18^/,0-ik években az iskolák — és azokban — mi módoni vizsgálata következtében szerzett tapasztalása szerint ö azt iskolai könyvek hiányában leié , mert állítja: „Hogy, néhol az iskolatanítók holmi kéziratokba összeszedett — és sokszor hibás és homályt okozó tanulmányokkal fárasztják a' tanítványok elméjét, melly tanítás erkölcsi és szellemi hatást a' haladásra soha nem szül." Hogy tehát az iskolatanítók a'kor kivánatához megfelelöleg folytathassák hivataljokat a' rájok bízott nevendékek körül, indítványkép felhozd tisztelt esperesünk ezen 1840-ik évi esperesi gyűlésben, mikép azon kellene lenni: „hogy, a vallás tanításra nézve kerületilcg egy olly ka— techismus adatnék ki, melly a' tanítókra nézve egyformasággal, elegendő magyarázattal és felvilágosítással birjon; a tanulókra nézve pedigi elméjökhez és megfogásukhoz alkalmazott legyen.'6 Az indítvány elfogadtatott, 's kerületi gyűlésre küldendő követeinknek utasításul kiadatott. Fájdalommal kell kijelentenünk, hogy ez üdvös indítvány elfogadása mindeddig visszhang nélkül hangzott el. Hol vagyunk hát jelenleg vallás—