Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-01-25 / 4. szám

boldog, vidám és buzgó, hivatalában az úr dicső­ségére jár el; szemlélhető példákban akarta meg­mutatni a' nagy *s áldásdús, ámbár néha tagadolt, befolyást, mellyet érdemes év. papok egyházaik fölött gyakorolhatnak; hatásosan kitüntetni továbbá az egyházi 's a' ker.-vallásos élet nagy becsét s mindenek fölött az Isten igéjének áldását; végre magából a' nép életéből az Isten igéjének megvi­lágosító , megszentelő 's boldogító erejét bebizo­nyítani. 'S feladatát a' sz. az általa rajzolt fris, életteljes képpel szerencsésen megoldá. Versuch, die Anhanger HegeVs und Schel­ling's durch eine vernunftgemasse Offenbarungs­ielire zu versöhnen. Von Dr. Joseph Thürmer. Berlin 1843. VIII. és 80.1. n 8-r. Ára fűzve 10 gr. Az, mi e' munkában adva van, a' rationalis­mus és superrationalismus tanai közt középen áll, mindkettőből az igazat egyesíteni törekedve, a' tévtant pedig kizárva. Igy békitöleg lép föl a' két párt közé. A' benne mondottak tehát nem annyira a1 két rendszer ellen, mint mellelte van­nak. A' rationalistáknak meg akarja mulatni, hogy észen kivül más tehetség is van az ember­ben, megismerni az istenit; más részről a' super­rationalisláknak bebizonyítani, hogy a* legfőbb lény más módon is, melly csupán az ember belse­jéből származik, kinyilatkoztathatja magát. Igy a' szomorítóan egyenetlenkedö két vélemény végre közös ponton összetestvérednék 's ellenséges egymással szemközt állásuk kiegyenlíltelnék. E' czélt eléri-e a' sz. ? most még kétségbe vonható. Christliche, Religions- und Kirchengeschich­te, dargestellt für gebildete Familien und Lehrer Volkschulen, zur Erweckung und Bewakrung evangelischer Glaubenstreue und Glaubensfreudig- l keit von Kari Ludwig Sachreuler, Pfarrer zu Raunhaim am Main, im Grossherzogthum Hessen Zweite Auflage. 1. köt. XXXII- és 262. 1. II köt. VI. és 344. 1. n. 8. r. Darmstadt, 1843. Ára 3 f. 36 kr. Munka, mellyet minden müveit protestánsnak, ki a' vallás- és egyháztörténet fontos mezején nem akar idegen maradni, hanem azzal velősen megismerkedni, méltán ajánlhatunk. A' feldolgo­zott anyagok logicai rende, az alaposság, melly az egészen elömlik, a'szeretet és türelmesség, mellyet az egész munka elejétől végéig leheli, eléggé nem dicsérhetök. Weimariches Herder-Album. Egy réztáblá­val. Jena, 1845. n. 8r. VI. és 461. 1. 1844-ki aug. 25ke volt Herder születésének százados év­napja 's a' kitűnően jeles fórfiait hamvaikban is tisztelő német nép legott sietett a'humanitas neve­zett hőse iránt tiszteletét nyilvánítani. E' kegyelet eredménye a1 jelen munka, azzal együtt, mellyet alább ismertetendünk meg. A' jelent a' weimari dalárda elöljárói adák ki's a' jövedelom a'nhgség iskolatanító neveidéjére fog fordíttatni. A' „Pro­log" Schreibertöl jó szándékkal van irva, de da- j czára a' kötött beszédnek, csak próza. A' közle­mények a' nhgség levelezéséből Herderrel 7 — 42 1. terjednek, 's az irodalom és kor történeteire nézve különös kizsákmánylásul nem tekintethetnek ugyan, mégis örül az ember a' szives viszonyon, mellyben a'hg Herderrel állt. Ezeket Herder két levele váll ja fel Amália hgnöhöz. Peucer elbe-j széli Herder meghivatását Weimarba 's itt tartott beköszöntő predikátziója Herdernek szinte adva van; — 92 - 104 1. Herder nyilatkozata kö­zöltetik „a' földieknek (Landsmann) egyeteme­ken megengedhető társulata" iránt. A' következő költemények jó szándékúak, de minden igazi ke­net nélküliek. Schwench Frankfurtban 115 — 136 I. ,,Herder rövid jellemzését" adja, melly jól van irva 's figyelmpt érdemel. „Minő be­folyással van Herder az ujabb német istenészet fejlődésére?" ez tárgya Müller I.G, baseli tanító értekezésének, mellyet a' következővel: „Her­der mint pap" legnagyobb érdekkel olvashatnak az istenészek; emezt Schivarz Jenában irta. 193 — 254. I. Schöll Weimarban Herder „érdemeit a' régiségek 's képző művészet méltatása körül" fejtegeti, Gernhard pedig Weimarban mint hu­manistát tünteti öt elő. Éhez ,,Herder hangá­szali szempontból" csatlakozik Keferstein pap­tól. A' 333 laptól következő adalékok részint Herder emlékezetének szentelvék, részint cse­kély vagy épen semmi összeköttetésben nin­csenek az ünneppel. ,,A' szenvedő philoktet" Osann tanártól Giessenben nagy tudományosság­gal van irva, de félannyi idézet, mint szöveg, van benne, mi albumban igen különös. Jótéko­nyan hat egy utazástöredék „Kisázsiábó!" Schu­berttől, ki Jonia dicső vidékeit érintve, Herderröl és eszméiről érzékenyítő fájdalommal emlékezett meg. Rückert is töredékeket adott: „a' brahrna­nok bölcseségéhez." Két, még kiadatlan, megle­hetősen érdekes levele Winckelmannnak Beren­dishez zárja ezen albumot, melly gazdag í'ogla^­latával czéljának eléggé megfelel. — A' másik album : Maurerischcs Herders- Album. Gedenkblátter an den Bundesbruder J. G, von Herder zur Erin­nerung an die Fcier seines hunderljahrigen Ge­burtstages am 25. August 1844. herausgegeben von II. Kilnzel, zweilem Aufseher der Loge zu Darmstadt. Darmtadt 1845. n. 8. r. XII. és 220 l. toldalékokkal. Ezen album lulajdonkép a' szabad kömivesek számára, kik közé Herder is tartozott, van kiad­va, igy a' nagy közönség birtokához, mit sajnál­hatni, nem igen ji.that. 1—33 1. logeünnepélyek 's beszédek foglaltainak, emezek közt az utol­só „ifjúsági emlékezetek Herderre" Iloffmann­tól Weimarban. ,Keresztyénség és humanitas" Markwortlól jeles eszméket nyújt. 49 — 68. 1. dalokat hoznak Herderre. A' többi czikk mint ireformátort, mint szabad kömivest, mint hu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom