Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-08-02 / 31. szám

tomattá nem teszi, bizonyosan olly rabszolgává, kinek még csak a' szolgálatot sem szabad felmondani. 'S most menjünk tovább, oda, hova kell. Keltő van a'czikkben, mi osztatlan figyelmünket igényli. Az első az, hogy —z úr elvre viszi vissza az ügyet 's a* tiszta képviseleti rendszernek — mellynek behozatalát óhajtja — természetéből következteti azt, hogy a' kerületi gyűlésnek nem állott hatalmában a'lemondást elfogadni. Tegyük fel, hogy — z úr becsülete^ őszinte ember, mit fel nem tennünk különben sem szabad. Ezt feltéve mondja meg, megegyeztethetö-e a1

képviselet fogalmával az, hogy a' felső és legfelsőbb gyűlések határozatai csak akkor legyenek érvényesek, ha az utolsó 's legutolsóbb gyűlések is helybenhagyják? Lehet-e egyházat illy rendszerrel kormányozni? Nézzen körül —z úr, ohajthatja-e, hogy a' követek csak azt végezhessék, mivel meg vannak küldőik által biz va, egyéb felett pedig — legyen az bármi — határozniok soha ne lehessen, hanemha küldőik véleményét birják? Én nem hiszem, hogy ezt óhajthatná, mert ezt óhajtani 's illy elvekkel kormányozni akarni, tiszta merő lehetetlenség. Jól értsük egymást, én hiszem, hogy — z úr illyesmit nem óhajt, mert ez a' képviseletnek általa adott fogalmazásából nyilván kitetszik. — z úr csak annyit óhajt, hogy legyenek tárgyak,mellyekre nézve soha a'gyűlések ne határozzanak a' nélkül, hogy azok, kikről határozás hozatik,megkérdeztetnének.És ezt én is igy gondolom magamnak. Honnan aztán az következnék, hogy szorosan megnevezendők azon tárgyak, mellyekben a'felsőbb gyűléseknek határozniok ne legyen szabad, a'nélkül, hogy az alsóbbakat megkérdenék. Például, ha az egyetemes gyűlés azt határozná, hogy a' magyarhoni ev. egyház minden tagja egy pengő garast fizessen, ez csak akkor válnék érvényes határozattá,ha azoknak, kiket a' dolog illet, többsége helybenhagyná. No már csak az lenne a' kérdés, vájjon, mellyek legyenek ezen tárgyak? Melly kérdésre ha —zúr felelni szives lesz, nagyon lekötelezné az egyházat, mert e' kérdésnek okvetlenül előbb-utóbb meg kell vitattatnia. A' különbség köztünk in ultima analysi csak az, hogy ö a' suprens lemondása elfogadását szinte azon tárgyak közé sorozza, mellyekröl az illető alsóbb testületek beleegyezése nélkül a' felsőbb gyűlésnek határozatot hozni nem szabad; én pedig ezt nem sorozom ezen tárgyak közé. Ez az egész különbség, ha az elvet tekintjük. Miután a'tágy már eldöntve van, feleslegesnek tartom véleményem taglalásával elöállani, 's csak a' mellett maradok, legyen szives — z úr — ha mindjárt németül is, mit én örömest lefordítatok — felelni ezen kérdésre: Miben áll a' tiszta képviselet, 's mellyek azon tárgyak, melylyekröl a' felsőbb gyűlések érvényesen nem határozhatnak a' nélkül, hogy az alsóbbak megkérdeztetnének? 'stb. 'stb. Maradjunk az elvek mezején, 's hagyjuk a' személyeket. Ha egy jó képviseletet hozunk be 's az egyház nyer általa, egy — zvel vagy egy redactorral több vagy kevesebb, ez tökéletesen adiaphoron. A' másik,a' mi figyelmünket igényli,ezen szavak : welche die Grundfesten der hierlándischen Kirchenverfassung erschüttern möchten, um nach gewissen eben im Schwunge gehenden Doctrinen von einem bestimmten Centralorte aus die Kirche als Mittel für politische Tendenzen zu brauchen. Lássa édes —z úr, ha azt a' redactort olly feketének festi vala is, mint a'testesült sátánt, ö mindazt eltudta volna viselni; de ezen szavak nagyon fájtak neki. Azonban ö megbocsátja ezeket is, mert tudja, hogy —z úr nem olly fekete, mint a' millyennek mutatkozik; tudja, hogy ezek csak onnan származtak, hogy az ember ha már épen bent van a'mosásban, egy úttal megmos mindent, még azt is, a' mi tiszta. Igaz, hogy mi centralisatiót sürgetünk, igaz hogy a'központosító rendszer kidolgozását is sürgettük sokan és be is fejeztük azt; igaz, hogy mi sokan ugy vélekedünk, miszerint csak akkor jönek rendbe dolgaink, ha a'képviselet élén itt Pesten egy középponti választmány szoros,de biztos korlátok között pontosan intézeudi ügyeinkel az évi gyűlések közötti idő alatt. Ezt nekünk óhajtani szabad, de azt akarni fogni ránk, hogy ezt azért óhajtjuk, mivel az egyházat politicai irányzatok eszközévé akarnók tenni, das lieber Freund Klein Zett! ist wahrlich nicht hübsch! Ha semmit sem teszünk, no hát szidalmaztatunk; ha teszünk valamit, még csak annyit sem várhatunk meg tőletek, hogy akaratunk tisztaságát méltányoljátok, hanem, ha épen az egész világ inye szerint nem működünk, mit tenni sem nem lehet, sem nem dicső, — no hát ismét szidalmaztatunk. Tegyük fel, hogy — z úr becsületes őszinte ember 's mint illyet, ismét arra kérjük, mutassa ki: mellyek azon tévedések, mellyek az egyházat politieai irányzatok eszközévé alacsonyíthatnák le, ha az általunk sürgetett központosítás és központosító egyházszerkezet életbe léptetnék ? Ki örülne illy czikkeknek inkább, mint épen mi, a1

szerkesztők? Vagy —z úr amaz állításban máshova gondolt? Fejtse ki nézetét 's vegye magának az engedelmet, s fejtse ki nézeteit, mellyek ha győznek, ha elfogadtatnak, mi csak örvendeni és Istent áldni fogjuk, hogy szent lelkével megszállván öt, útmutatónkká és vezérünkké lön. De az Isten szerelmeért, tegye le a' gyanúsítás ármányos szellemét,'s ha építni nem akar, ne rontson. Ha e' két kérdésre felel, hinni fogom, hogy több feküdt szivén, mint csak engem czáfolni meg; ha pedig nem felel, azt hiszem, hogy csak engemet akart megczáfolni s ez bizony nem érdemelte, hogy tollát fárassza. Paulum majora canatis I Fogadja egyébiránt — z úr köszönetemet a' képviselet megpendítéseért 's a'