Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-08-02 / 31. szám

kül fogadhatnának) az által nemcsak .bizalmat ébresztenének, de csak az illyen esküvél kötelezettek bírhatván szózatolási dcntö joggal, nyilván tüdatnéMkik legyenek valóban a' főegyháztanáes világi tagjai, 's például tanárválasztáskor nem szózatolna a' más hitű is, mi megtörtént, de csak az ollyan, ki az eskü letétele által is arra jogosíttatott. — Illy alkalommal, bizonyosdíj lefizetéssel szegény egyházunk közpénztárát is szépen lehetne növelni, mint tesznek az unitárius atyafiak. A' föegyháztanács és körzsinat nem alá-, de összerendelt testületek: mégis amaz e' felett hatóságot gyakorol, ennek végzéseit módosítni, viszszautasítni, söt elvetni jogát tartván; miből sok kedvetlen súrlódások keletkeztek. Ugyan nem lealázó helyzet-e egy olly lisztes testületnek, mellyre prot. egyházunk tömege vallásos tisztelettel tekint ? Lassú is e' miatt a' dolgok folyása. A' közzsiiiatnak amaz telébe vitt jegyzőkönyve vizsgálatakor, egy-két óra alatt módosított, visszautasított tárgyak év múlva kerülnek oda vissza, 's ollykor a' közzsinat alárendeltségét keserűn érezni kénytelen. — Kinőtt pedig, hála a' gondviselésnek! immár papságunk a' kiskorúságból, 's ennek elismerését méltó joggal követeli is. Kánon ellen püspök, vagy főjegyző, tanár kijelölésbe, tanmódszer készítésébe, főiskoláink ügyeibe majd semmi befolyása papságunknak. Ez az a.sz.egyház, és nem föconsistorium közpénztára állásáról mitsem tudhat; arról a' föegyháztanács egyedül rendelkezik. Ennek kisgyülései (permanens consist.), tárgyai, hatásköre is nincs szabályozva. Nem hiányzók , nem jobbítandók-e mind ezek ? és vájjon miként ? Mig a' haladó idő jobbat fejtene ki, sietni kell a' két testületnek egymáshoz közelítni, söt egyesülni; mi biztosan ugy eshetik, hogy a' közzsinat állandólag Kolozsvárit, mint főkormányszék helyén, tartatván, a1

két testület is önállólag maradna, a.sz.egyházunk minden közfontosságu ügyeit, egy terembe összeülve, együtt határozza el; az illy közérdekű tárgyak előre közöltetvén, 's véleményök is beváratván az egyházköröknek (traktusoknak). Hogy pedig a' főegyház tagjai számához, bár Jközelítöleg aránylagosan képviseltessék papságunk, az esperes és jegyzőn kivül legyen joguk az egyházköröknek, egy vagy két papi követet küldeni a' közzsinatra, gyűléseiken választandókat. Az ezzel járó költséget az egyházkörök fedezhetnék, nem levén igy kötelesek, mint eddig, felváltólag közzsinatot tartani, a' követek is most «gyháztanácsi, majd közzsinati gyűlésre, különböző időkben 's helyekre menni. Ezen uton a.sz.egyh. az 1709. előtti törvényes állására újra fellépne, midőn fejdelem , ország rendei és közzsinat együtt tanácskoztak, együtt végeztek. Igy távolabbi egyházköreink küldöttei a* főegyháztanácsból ki nem maradnának; holott most abban tiz tizenkét papi egyén alig jelenhet meg; igy a* kiszemelt papság ismeretesb, az eltérő vélemények egyesítése könnyebb 's czélra vezetöbb lenne; igy a' Széki indítvány mozgalma megszűnne, a' successio kérdése hamarább oldatnék meg, az egyesült két testület tekintélye szilárdulna, és sok más üdvös eredményt létesítne,— egyesüljünk — egyesüljünk — ez legyen jelszavunk! 2) Egyházköri tanácsokba is, mind világi, mind papi karból, az eddiginél több egyéneket felvenni illő és szükséges, a' presbyteri rendszer szélesítésére, az egyházak presbyteriuma által választandókat, alább érintett számmal. — Igy folyván be a' világi rend is az egyházi dolgokba, abból sok jót várhatni, 's nem hallatszanék ama keserű kifakadás: rólunk 's nélkülünk. 3) A' presbyteri rendszert oda szélesíteni, hova Magyarhonban néhol vitték, nem óhajtóm. Értetlen tömeg mindent, talán a' mi jó is, összegázolna ; de hogy alájövöleg ezt is érintsem, presbyteriumot, millyent a' XCIX-dik kánon leir, az egész egyháznak kellene választani, 's nem kiegészítőlég magok magokat, mi több helytt szokásban van; ezek 3-ad részben három évenként újíttatnának, köztök véle a' patronusok is, hittel köteleztetve a' jó rend fentartására. Minden egyházak illyen presbyteriuma szavazat utján választana az eddigi fő- és algondnokok mellé hat, nyolcz, vagy a' nagyobb egyházkörökböl tizenkét egyháztanácsi ülnököt, világiak közöl is, hittel kötelezendőket, kik az egyházköri széken is (par. synodus) illyenek lennének, a' váló perekbeli bíráskodáson kivül, vagy mint az elhatároztaték. A' fen elősorolt móddal keresztül szövődvén a' presbyteri rendszer egész egyházalkatunkon, az idöszerinti, kibékítő's áldást hozó fogna lenni. Ennyi reformot egyházalkotmányunk nemcsak megbír, de sürgetöleg is igényel, 's ha visszanyomatik haladó irányában, tespedést, vagy még roszabbat is okozhat. Gondolkodjanak róla, kiknek egyházi rendszerünk jelen hiányos állása szivökön fekszik; kövessék az apostoli Wimmert 's vámosi lelkész Pap Istvánt, a' képviseleti rendszer kitűnő pártfogóit. — Nyíltan kimondom: sem a' consistorialis, sem az episcopális rendszer nem evangyélmi, nem protestáns szellemmel egyező; amaz oligarchiára 's küryarchiára, ez pedig hyerarchiára vezető; utolsótól nincs mitől tartanunk, mivel köztünk nem is létez. —- írtam Wajában 1846-ban junius 21-kén. Muzsnai József, maros-s«éki esperes.