Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-07-26 / 30. szám

A* philosophia kevéssé van képviselve ez egyetemen, csak három olvas, 's azoknak is audi­oriumaik meglehetős üresek. Az egyik Bayrhof­er tüzes Hegelianer a'baloldalról, egy a1 Kurhes­senben egyébiránt igen ritka szabndelmüek közöl, ''különben jeles tehetségű és készültségü ember; n' Herbart-iskolából egy fiatal privát docens ol­vas, Waitz; lehet belőle reményleni. A' philolo­giában is vannak tudós tanítók, közöttök Bergk. Az orvosi- és jogászkar nem érdekelnek minket, az utóbbiból a* tavaszon ment Berlinbe „Richter" egy irományaért a' dissid.-katholikusok dolgában, mi a'porosz kormány ízlésének tetszett. Van egy jeles chemicusa az egyetemnek, Bunsen, ki főleg kezdőnek igen ajánlandó, a' kiért a'mult nyári félévben két erdélyi ifjú itt volt. Az egyetemnek gazdag könyvtára van, mely­lyet minden tanuló nehézség nélkül használhat; van egy olvasó egylet, museum, mellyben a' napi irodalommal ismeretségben lehet maradni. A' magyarok stipendiuma iránt igen sajnálom, hogy nem irhatok annyit, mennyit ohajtottam vol­na; az alapítási okleveleket nem kaphattam kéz­hez, annál fogva eredetéről csak hozzávetőleg irhatok a'közlött irományokból. Ezen irományok, a' magyar ifjak kérelemlevelei, és a' fejedelem­nek . 's a* beneficiumokra felvigyázó egyetemi igazgatóság határozatai kezdődnek a' mult szá­zad elején; azonban ugy látszik,nem ekkor kez­dettek elsőben jöni ide a' magyarok, és azon kö­rülményből , hogy erdélyi és református ifjak számára vannak kirekesztöleg e' stipendiumok, valószínűséggel következtethetni,hogy hessenkas­seli Landgróf b. Wilhelm nője 's 1663 -83 öz­vegye brandenburgi Hedvig Sophia, erdélyi fe­jedelem Bethlen Gábor nője, Br. Katalin unoka­hugn, mint igen buzgó reformata alapította, hihe­tőleg míg, férje halála után, fia gyámja volt. A* fenebbi irományok szerint a mult század elejétől fogva igen kevés félbeszakadással, mindig voltak magyarok itt, Erdélyből és Magyarhonból is ren­desen kettő, néha több is; a'megérkezteknek előbb a" fejedelemhez kellett folyamodni, 's az határoz­ta el a' felvétetést; utóbb a'század közepe táján 1756. körül az erdélyi ref. egyházi kormány fel­szólítatott,hogy évenként két ifjat küldjön, ajánló levéllel ellátva, és már ezután az ifjak nem is a* magok nevökben folyamodnak a' fejedelemhez, hanem felvétetésök az ajánló levélre következik, 's a* felvétel egészen a" stipendiatusokra felvi­gyázó testület-,collegium examinatoriumra—álla' philosophiai karból és egy a' theologiai karból választolt ephorusból — bízatott, ugy hogy ezután csak ha a" rendes számon kivül mások is jöttek, vagy más szinü kérdésekben kellett folyamodni a' fejedelemhez; a' segély mennyisége állandóul koszt, ebéd és vacsorára hónaponként 4 tallér- 's évenként 50 tallérra szabatott, hozzátéve az el­jövetelkori 12 tallér úti költséget. Az erdélyi egyházi kormány pedig, minthogy a* többi főis­kolák ifjai számára más egyetemeken voltak sti­pendiumok alapítva, a' marburgi két stipendiumot kirekesztöleg a* maros-vásárhelyi főiskola ifjai­nak rendelte, és az azótai folytonos gyakorlat szerint más iskola nevendékei csak azon esetben nyerhették el, ha a' m.-vásárhelyiböl senki sem volt, és a' m.-vásárhelyi professorok ajánló le­velére. A' legújabb időben veszélyben forgott a' sti­pendiumok további fenállása. Az 1821. körüli mi­nisterium megszüntetését el is határozta, és mint­hogy ennek következtében 1831-ig senki sem volt, 's azután, 1831—33, a' külföldiegye temekre menetel általábau meg levén tiltva egy időig az erdélyi ifjaknak, 1843-ig szinte senki, ezeknek vonakodtak kiadni a' stipendiumot, ugy hogy fel­vétetésök november elejétől fogva más évi junius 24-én batároztalott el. Azonban már ezután biz­tosan lehet ide jöni, csak igyekezni kell a' félév 8 első napján oct. 27. és apr. 27. megérkezni, mert azután az immatriculatio csak is a' ministe­rium engedelmével eshetvén meg, mig ez elkö­vetkezik, körülbelöl egy hónapi kosztja ben marad. Többire 'stb. Marburg, 1846. jul. 5-kén. Szabó J. Mérni tudósítás a' berlini és fiiá­lal magyar könyvtárakról. Három és elévvel ezelőtt néhány lelkes magyar tanulók a' jerlini egyetemben egy kis könyvtárt alapítottak, iogy az egyetemen tanuló magyar ifjak kint létök ideje alatt is szemmel kisérhessék nőtudományoknak íonunkbani haladását, 's tudományos könyvein­ket a' külföldiekkel, vagy professoraik előadásá­val összehasonlíthassák. 'S a' fillérenkénti ado­mányból 46 tallér 17 garas volt a' mult félévben a'pénztár rendelkezése alatt, miből 41 tall. 19% garas könyvekre kiadatván, most 22 tallér 27% garas maradt a' pénztárban. A' könyvtár pedig több mint 430 darab könyvvel, 's köztök igen be­cses müvekkel diszeskedik. A'könyvtár nagyobb biztosság és ellenőrködés kedveért az egyetemi könyvtárnak van szerződésileg átadva, 's a1 szer­ződés eredetije a' magyar tudós társaság levél­tárában van letéve. De e1 mellett minden félévben választatik a1 magyarok közöl egy könyvtári ör, ki a' pénztárt kezeli 's az ujon érkezett könyve­ket az egyetemi könyvtárba beadja, 's minden iskolai félév végén tudósítja a' közönséget hirlap utján a' könyvtár állásáról. Hálában is volna egy magyar könyvtár, de a' mellyről a1 közönség olly keveset, s magam is csak annyit tudok, hogy róla sokat tudni nem egykönnyen lehet. Én háromszor utaztam Hálán keresztül, 's a* könyvtárt egyszer sem láthatám; mert szünnapok alatt zárva van. Minek végére járhattam, körülbelül ennyiböi áll: Régi buzgó fejedelmek és pártfogók a' wittembergai egye­temben — melly későbben Hálába tétetett át —

Next

/
Oldalképek
Tartalom