Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-07-05 / 27. szám

A' zay-ugróctt evangy*Imt egy-Iiáx, és százados ünnepe. Keletkezett ez egyház mindjárt a* reformatio után, azóta több­nyire ben, néha pedig kön Macharnuk nevű vári kápolnában az evangyélmot hirdették a' sorban kővetkező papok: Marczi Pál 1590-ig. Ekkor egészsége ha­nyatlása miatt b. Zay Péter, Lörincz, András és János engedelmével segédnek meghivatott Trochilates János. Ezek voltak a' gyülekezet papjai a' zsolnai zsinat idejében 1611. Maszni­ezius M. 1630. Fabriczius András 1646. Du­raeus 1650. Lányi Bód. 1658. SzopóczyJ. 1660. Hadik J. 1674. f Hamburgban. Fábriczius M. 1688. Petáky Gy. 1688. Maszniczius F. 1697. Snausz J. 1708. Skultety And. 1719. Turcsányi Ád. 1724. AugusztiniP. 1725. ideiglenes. Snausz Jak. 1752. Ez hat évig szolgált a' templomban, mellynek pünkösd hétfőn tartottuk százados év­napját. Ambrózi M. 1785.Hrebenda J. rövid időn helyettes. Hradszky J.1795. JánM.1798. Simkó Ist. 1840. Azóta fáradatlanul Szwaty Mátyás mü ködik az úr szőlejében. Pünköst első ünnepén dél után előkészületi beszédet tartott Ján. 14, 23. felett: „Hogyan ünneplendjük épületesen 's Is­tennek tetszöleg a' beálló százados ünnepet? Úgy 1) Ha azt örömmel, 2) báladással, 3) kérés­sel ünnepeljük. A' százados ünnep igen látogatott volt, azok­nak utódaik közöl, kik hajdan a1 vész napjaiban itt nyertek lelki vigaszt, de már külön váltak, anyagyülekezetté alakultak; sokan eljöttek a' régi jó anyához, ugy hogy tele volt a' templom, tele a' várudvar. Jelenvolt Sándor T. esp. fel­ügyelő és sok úri vendég. Egyházi magyar be­szédet — miután az oltár előtt az egyház törté­neti rövid rajza két zsoltár éneklése közt felol­vastatott — e sorok irója tartott Síd. 13, 7: „ Hogyan kell apáink vallásos buzgalmát követni?" Aztán a' helyb. leik. lépett szószékre Dan. 6,26-ík vers vége 's a1 27-ik középéig olvastatott igére népszerű, mélyen a* szívbe ható beszédet mondott az „öröm- és bánatérzetről, mellyet e százados ünnep fakaszt kebleinkben." 1) Szomorít minket az, hogy romlásnak indulnak templomaink, de fel­vidít az érzet, hogy a1 bennök hirdetendő evangyé­liom tartós, örök. 2) A' templomünnepélyek el­múlnak, de az Isten dicsősége el nem múlik. 3) Az egyház papjai meghalnak, de él Isten, ki az anya­szentegyházat fentarija, kormányozza. 4) A' templomba járók közöl sokan meghűlnek, elpártol­hódoló tiszteletemről megfeledkezni soha nem logok; soha ügyeinket politikai hírlapok mezejére nem viszem: de a" midőn a" mélt. gr. szabadságot vesz magának, e' mezőn lépni fel, önmegtagadással is kénytelenek va­gyunk felszólalni, ha ollyakat állit, mi meggyőződésűnk­kel ellenkezik. Hanc veniam petimusque damusque vi­cissim. Székács. nak, de azért az Isten neve hova-tovább terjeszte­tik, dicsőíttetik. Végül kihirdettetett, hogy az itteni érdemes posztós czéh 150 ftnyi tőkepénzt alapított a' helybeli papözvegy 's árvák számára azzal a* kikötéssel, hogy a' kamatok évről évre a' tőkéhez csatoltassanak, mig az első eset, a' segélyezés szüksége beáll. Azután a* jelenvolt papok és né­hány nempapok együtt éltek az úr sz. vacsorájá­val. A' közben történt taraczk-durrogásokat nem említem, az ebédet pedig csak annyiból, mennyi­re tudom, hogy a' kik ettenek, megelégedtenek. Balogh L. Figyelmesr.tefée. A'„kisdedóvási nefe­lejts4 első kiadása teljesen elfogyván, a' második — tetemesen bővített szinte magyar és német nyelven szerkesztett — kiadás most kerül sajtó alá; miről a' tiszt, közönséget, különösben pedig a' kisdedovási ügy lelkes pártolóit, ter­jesztőit , 's az intézetek elöljáróit értesítni an­nál kevesbbé mulaszthatom el, mivel 500 pél­dány már is megrendelve levén, czélszerünek lá­tom az illetőket figyelmeztetni: hogy netáni te­lemesb megrendeléseiket minélelöbb nálam meg­tenni szíveskedjenek. Ezen második kiadás az el­sőnél ugyan valamivel drágább, de egy egy pél­dányának ára egy pengő garasnál nagyobb nem leend. Ney Ferencz, a'kisdedovókat képző intézet igazgatója. E3s*tál«»7.á«. Folyó jun. 21-kén öt napig tartott ideglázban jobb létre szenderült t. Bajó Já­nos alsó-némedi ref. lelkészúr, életének 56, lel­készete 22-dik évében. Elhunytát gyászolják: özvegye, t.Krób Mária asszony, ki benne hü fér­jét; hét árván maradt 's még növeletlen gyerme­kei!! *) kik benne gondosan ápoló édes atyát; az egyház , melly benne a' szó igaz értelmében hív lelki pásztorát és alólírt, ki nehéz pályáján hét éven által volt derék vezérét, tanácsadóját, atyját és barátját veszité el a' megboldogultban. Számos tisztelgők jelenlétében n. t. Török Pál pesti, és Szappanos Sándor al.-dabasi lelkész uraknak a' valódi lelkipásztort rajzoló tanúsággal teljes szónoklataik ntán, némely e.h.megyei taní­tók ének-kara kíséretében nyugalomra tétetett u. a. hó 24-kén. Nyugodjanak békével hamvai! Halászy Károly, al.-némedi ref. tanító. F evelezé§* Nem csekély fájdalmunkra, a' szer­kesztői előre nem számíthatás miatt, némelly tudósítások e' számból kiszorultak. Hlyen nevezetesen & solti helv. hitv. egyh megyei gyülésröli tudósítás, de a' melly már a' Híradó­ban megjelenvén, közlése pedig nálunk elkésvén, tisztelettel mellőzhető lesz. A'felső-szabolcsi s bácsi gyűlésekről jövő számban. Székács. *) Valóban feljajdul minden érző kebel, midőn a' szegény prot. lelkészek és tanítók, nejeik és gyermekeik, férjeik 's atyjaiktól megfosztatnak, kikről sehogy sincs nálunk gondoskodva. H K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom