Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-06-28 / 26. szám
Százados szokás a' főiskolában, hogy az ifjúság ellenőrt választ magának a' tizenkét esküdt diák közöl, ki fegyelmi tekintetben fölötte őrködik, a' kihágókat megfeddi, sőt a' kisebb vétkeseket törvény-adta jogánál fogva el is csukatja, mig a' nagyobb vétkesek fölött az iskolai szék, melly az oktatókból alakul, hoz ítéletet. — Ellenörje — contra — tehát ő az ifjúság kisebb kihágásainak fegyelmi tekintetben, — továbbá ellenörje a' javőri — seniori — kiadásoknak gazdasági tekintetben. Ezen ellenőri hivatal az iskola jelen szerkezetével egybe van nőve, azzal mintegy azonos, 's a' fegyelmi rendszernek az esküdt diáki kar a! együtt kiegészítő része. Mind rendföltartás, mind a' collegialis gazdálkodásban fontos személy, hivatala törvényesítettbe csak egy évig tartó A\jelen kedvellen események a" legközelebbi ellenörválasztáskor és után fejlettek ki, akkor, midőn az oktatóikar az ifjúság által választandó egyén ellenében bizalomhiányát nyilvánítá, 's a' válásztást, mellynek egyh.ker. határzat következtében még szüret után megkeltett vala a* később lelépett algondnok jelenlétében történnie, Önhatalommal felfüggeszté. Ezen körülmények közt, midőn látta az ifjúság eddig gyakorlott válasziásijogát fölfüggesztve, folyamodást intézett az iskolai székhez, mellyben azon kérelem foglaltatolt, hogy az oktatói testület ne engedje a'jelen igazgató-oktató úr álfa! a' már fölfüggesztett választási jog eltörlését szorgalmazni. Ezen folyamodást mi ugy tekintjük az ifjúság részéről, mini a' bizalom leghívebb tanujeleit, és olly stádiumot, mellyen még a' tanító tanítványa szenvedélyeinek ura, midőn még a* kérelem szózata nincs elnémítva, az indulatok féken állanak 's a tanítói tekintély a" tanítványi bizalmon ós tiszteleten horgonyzik. Mi nem vitaijuk azt, ha jogos volt-e az ifjúság kérelme vagy nem? Valamint azt sem vitatjuk, ha nem követett-e el az ifjúság a' választás előtt olly visszaéléseket, mellyek a1 tanítási rend megzavarásával történtek ? De az oktatói testület részéről sem tartjuk méltányosnak a* pusztán egyszerű roszalási és dorgálási hátiratot, épen a' választás perczében, midőn a'kedélyek és indulatok természetesen fel vannak hevülve, 's a' bizalom felelt Damocles kardja függ: ez az, mit az ifjak— kali bánásmodor bölcs tapintatával megegyeztetni nem tudunk! Itt az iskolai szék felettébb szigorú és igazságos akart lenni, pedig bölcs Salamonként ez esetben nem volt tanácsos ! Az ifjúság vesztvén bizalmát és rokonszenvét ez ügyben, a' vesztett bizalmat és rokonszenvet a' közvélemény zajos hullámíra kénytelen volt ereszteni, a' százados szokás és törvény, majd egy kis önállási törekvés és meleg önérzet lobogója alatt. Ezen egyszerű roszalás és bizalomhiány, melly az ifjúság folyamodására keletkezett, sem a' békés kiegyenlítésnek, sem az ifjúság föl— világositásának nem volt biztos mérlege. Még a* 'régi iskolai törvények, mellyek ugyan korukat már jóval túlélték, máig is fenállanak, ez^k pedig az ellenörválasztást megengedik. Vájjon ki volt-e függesztve a' választást érdeklő felfüggesztő e.kertileti határzat? ki volt-e annakelötte fekete táblára tűzve, mint más jelentéseket és határzatokat tudatni szokás, hogy az egész iskola fölött őrködő egyh.ker. és nem az oktatói önkény tön az ellenörválasztásban lényeges változtatást? és, hogy a' vető az oktatói testületnek az e^yh.kerülettől átadatolt ? Ezen esetben, ugy vélem, az ifjúság teljesen ki lelt volna joga vesztésével békülve, sem az egyes oktatókat tovább nem gyanúsította, sem jogát a' Iegfensöbb határzat ellenében nem sürgette volna.— Mindez pedig igazgató-oktató urnals s az iskolai széknek teljes hatalmukban állolt, 's ez egy neme lett volna a' méltányosb felvilágosításnak. Mi okszerűséget és törvényes egybefüggést követelünk mind a' tanítói, mind a' tanítványi viszonyokra nézve. Az ifjúság sem tudta mindig tisztán felfogni, minő fontos joggyakorlat van az ellenörválasztásban neki átadva. Továbbá, nem tudta azt sem, hogy ez némileg meg van osztva az oktatói testülettel is, midőn az ellenőrt az oktatók biztos tapintata vezérli, *s az ö közremunkálásukkal működhetik üdvösen egy évi hivatalán keresztül, továbbá, hogy az ellenőr csak az iskolai szék alatt álló fegyelmi felügyelő 's hatásköre amannak alárendelt. Ezen határvonalok részint iskolai törvény, részint gyakorlat által voltak megvonva, de biztosan és állandóan kimérve 's elhatározva soha nem. Ezen bizonytalan állás szülte az egyik, a' jelen helyzetet, midőn az ifjúság szorosan ragaszkodott kedvenczéhez, kit eilenőrjének akart, az oktatói kar sem távozott el a' bizalomhiánytól, 's föllétele mellett mindenik fél megmaradván, a' súrlódás megszülemlett. Fontos megjegyzendő itt az, hogy az elválasztoll ellenőrből hivatala elteltével szokott volt javőr, senior is lenni, ki az iskola gazdasági ügyeit és számadásait kezeli; erre nézve az egyh.kerület mult évben azt határozta : hogy ha az oktatói kar alkalmatlannak találná az ellenőrt a* javőri hivatalra, elmellőzve, mást választhat. A7 mult években valahányszor összeütközés jött közbe az ellenörválasztáskor, olly módon egyenlíttetett ki, hogy az, ki az ellenőrséget el nem nyerhette vagy az ifjúság ellenszenve, vagy az oktatói testület bizalomhiánya miatt, a* legjobb rectorialis chartát elfogadva,az iskolától búcsút vévén, a' pörnek vége lön. Most mind ez nem történt. Az ifjúság jogát egy személylyel azonosítván, inkább készebb volt azt koczkára tenni, mintsem a" választást az esküdtdiáki kar közöl másra intézni, 's a' derék