Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-06-21 / 25. szám

Használhatják e' munkát nemcsak a' lelkészek hétköznapi böjti tanításaik alkalmával, akár szőrül szóra, akár egyéni nézeteikhez idomítva, és az iskolatanítók iskoláikban, vagy más magánynevelök nevelési körükben, hanem minden vallásos protestáns világi család is épülettel 's nem minden szellemi gyönyör nélkül olvashatja azt, söt a' nőnemnek is kedves olvasmányt vél e' munkában nyújthatni a' szerző. Hogy szegénységemet az egész világ lássa, előfizetés utján akarom munkámat elibe bocsátani, olly móddal, hogy ha és mihelyt elegendő számú előfizetők találkozandnak, vagy munkámat valamelly irgalmas samaritánusféle könyvkereskedő barmára felhelyheztetendi, azonnal a'nyomtatáshoz fogok; ha pedig nem, nyugodjék ez is több munkáimmal együtt halotti csendes nyoszolyájában, a' feltámadás egykori reggeléig. Az előfizetés ára, csínos kiállításban, színes borítékkal, lesz az első füzettől 40 kr. p. p. Felszólítok ezennel őszinte bizalommal mindkét valláson levő minden t. cz püspök, esperes, lelkész és iskolatanító, országos, kerületi, megyei és helybeli felügyelő 's gondnok urakat, dunántúli barátimat 's a' szent ügyért lángoló minden jó lelkű 's felvilágosodott keresztyént, férfiút és nőt, fö- és alrendül, protestánst, nem protestánst, söt minden elfogulatlan zsidót is, kivált pedig ezen lapok nagytiszteletü szerkesztőit, hogy e* haladási szellemben készült 's Jézus nagyságát kiemelő és fennen hirdető munkának körükben minél több előfizetőket gyűjteni 's azok névsorát előfizetéseikkel egyetemben folyó év december 31-dik napjáig Neszmély — mint legutolsó posta — felé, hozzám Szendre bérmenten küldeni, egyszersmind ezen egyszeri bizodalmas felszólításomat hozzájok utasítandó külön-külön megkérő levél gyanánt fogadni szíveskedjenek. Előfizetést gyűjtő jóakaróimnak szívesen szolgálok a' 11-ik példánynyal; 's ki munkám elolvasása után előfizetését megbánja, ne sajnálja ezt tudtomra adni 's pénzét minden költségokozás nélkül becsülettel visszafizetem. Szenden, június 5-kén 1846. Gödörházi Gödör József.*) *) A' budapesti papkör, melly csak öt papból áll, f. é. jun. 18-kán tartott ülésében, Gödör társunk czáfolatát és előfizetési hirdetését felolvasván, felelte különféle véleményeket fejtett ki. Székács egyenesen túlhajtott, magasabb szempontot ismerni nem akaró, enmagába kissé szerelmes, és ellenmondva ellenmondó szellemnek nyomait vélte feltalálni benne. Abban azonban mindnyájan megegyeztek, hogy Gödör testvérünk ezen igyekezete méltatást érdemlő 's miután számot veténk magunkkal, azt találók, hogy egy péld. veszünk önmagunknak, öt példányt pedig másoknak adunkel mindenikünk, vagy pedig ingyen juttatjuk a' szegényebbeknek és igy előfizetünk 30 példányra, mellyeknek árátSzekács teendi le azon pillanatban, mellyben az első füzet ugyanannyi példánya kezéhez jutand. Tessék ezt Gödör urnák azonnal bejegyezni. Egyszersmind megkérendőnek véltük őt, Gyű Ifié s e k. Diiiióvituli ref. egyházkerületi közgyűlés. Tartatott e' gyűlés a' kies vidékü Losonczon maj 18 's több napjain. Ha a' tiszántúli életképek követe volnék, válogatott szavakkal felpiperézett új divatú phrasisokkal tennék jelentést e' gyűlés magasztalására. Költőileg rajzolnám le a' mit láttam — a' szép publicumot, mellynek gyürüzetét a' losonczi 's vidékéről besereglett egyháztagok, mint kitünö intelligentiák, drága- kökint ékesíték, — nagy enthusiasmussal adnám elő a' mit tapasztaltam — a' losoncziaknak páratlan vendégszeretetét, a' gazdag lakomákat, mellyekben első nap n.m. losonczi Gyürki Pál ö excja, másnap nagys* Sziiassy József helyt, tanácsnok, többi napokon pedig az egyház lelkes uri tagjai az egész gyűlést megvendégelni szíveskedtek, söt a1

vidékieknek cselédeikről 's lovaikról is gondoskodtak; leírnám a' kedves látványt, milíyet ha füleink hallottak is, de szemeink még nem láttak, pedig ugy, hogy a't.cz. olvasó álmélkodással csudálná, mellyet az országos hirü mineralog t. Iíubinyi Ferencz úr nagyszerű régiség 's ásvány-gyűjteményében lelki kedves éldeletül nyújtott: de panegyricont írni most nem akarok; legyen elég elmondanom itt azt, mit Losonczról távoztunkkor mindnyájan elmondtunk : Isten áldja meg a'jó losoncziakat szívességükért! Én előadásomban nagyon is prosai kívánok lenni, hogy a' mit hallottam és láttam, érthetöleg adjam elő. A' sz. lélek segítségül hivása után felszenteltetvén, vagy ha tetszik felavattatván a' főpásztori lelkes és férfias beszéd kísérete mellett hét ifjú bajnokai az evangyélmi tudománynak, elnökileg megnyittatott a1

tanácskozás temploma 's először is régi szokás szerint a' k. királyi intézmények tárgyaltattak, ugy is mint legnagyobb fontosságúak, habár némellyike által egy iskolai értesítvényi hiba 'sa't. rovatott is meg. Itt gondolám magamban, nem jó 's czclszerü volna-e ezek közöl is a' nagyobb fontosságuakat — millyenek most is voltak — kiszemelni 's ezeknek tiszteletből is elsőséget adni, a' kisebb hogy miután a1

teendők sorában egyik ezt, másik amazt tartja a' legelső betűnek, ne legyük egymás indítványait gúnynak tárgyává, annál kevesebbé, mivel hiszen mindnyájan jót és üdvöst akarunk. Neki például az első betű a' p azaz, pénz, de ezt senki sem adja ide, ha meg nem győzetik arról, hogy ideadnia szükséges. Már mi pedig csak ismét azt hisszük, hogy ha a' papkörökben arról is tanakodnánk, hogyan lehetne e'vagy amaczél-, például e1

vagy ama munka kiadására pénzt szerezni, tán jobban boldogulnánk, mint jelenleg, hol a' társak törekvései visszhangra nem igen talulnak, épen mivel felszólamlá hangjaik szent lélekkel teljes társulatok kebleibe részvétet ébresztőleg nem ütköznek Egyébiránt béke velünk, mint kik veleményben különbözők lehetünk, do szeretetben egyek és ugyanazok. A' pesti papkor nevében. Székács.