Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-01-18 / 3. szám
ellenkező véleményre. Ezeknek osztattak, mint hallani lehet, bizonyos pénzöszletek 's ajándékok, 's itt már nem csalatkozának annyira számításaikban. — A' pénz szűk, az idő mostoha. Egyetlen szóval vagy nyilatkozattal 10 vagy 5 pftot érdemelhetni, oh beh ajánlkozó, oh beh kisértö! Az ajándékoknak mindig nagy volt 's lesz ingere, hatása, mint Horacz .,subrui aemulos reges muneribus" s a' t. szavaiban már régen megénekelte. Ezeknek varázserejétől megnyeretve, talán két gyenge egyházban a' presbyterek miért palástolnék ? — törvényt tapodni, illedelmet sérteni, rendet zavarni, 's már adott szavazataikat is visszavéve, megmásítni készek valának, 's ha ma Sz. L.-ra, már holnap N. G.-ra szavazának. — Világiaktól jöttek ugyan 's világiak irányában sikerültek e' vesztegetések, világiak által estek a' szavazatmásítások: de az illető lelkészek is méltán esnek ez ügynél azon vád alá, mintha az egyház dolgai körül nem a1 leghívebb kezekkel, 's hivataluk igényelte szilárdsággal s komolysággal forgolódnának. — Mert ha a' szavazás consistoriumban tétetett; ha az mint consistorium közhatározata, jegyzőkönyvbe vitetett, mint többszöri rendeleteink parancsolják; 's még is az érett meghányásvetés után hozatni kellett határozatot két, vagy négy nap múlva megváltoztatni engedni elég lengék valának : mentségökül, ítéletem szerint, bizony semmit föl nem hozhatnak. — Szép a' közbizodalommal megtiszteltetni ! de ha erötetés járul hozzá, nem hiszem, hogy magávali teljes megelégülést hozzon embernek. Szép egy megye segédgondnoki székét elnyerhetni! de ha törvénytelen az út, melly arra juttat: nem hiszem, hogy tövisei ne legyenek. — Megjegyzésre méltó azonban, mikép a' vesztegetések csak a'székváros közelében, mint a' korteskedések egyedül a' miskolczi járásban történtek ! Füzesinek azon állítmánya tehát, melly szerint ,,e' megyénk a1 szavazás ügyében szolgabírói járásokra oszlott," csak az említett járásban igaz, azon kívül egy betűben sem! Az egri járás nemeslelkü, tiszta jellemű főbírája, noha nála nagyobb hatással bárkisem dicsekhetik, ez ügybe távúiról sem avatkozott. Vagy tökéletes igazat közölj, barátom! vagy tollat se végy kezedbe, 's csak egyre illhetö kifejezeteidet közönségesítve, másokat ne gyanúsíts. Történtek hát. a1 kortesfök helyett pirulva esik be vallanunk, történtek segédgondnokválasztásunk körül nemtelen korteskedések, vesztegetések, (és vajha most történtek legyen utoljára!) de nem lelkészek által 's között: következőleg azon kósza hír, mintha az a.-borsodi lelkészek meggyöződésöket 10 pftért, vagy tajtékpipáért egyénenként eladva, magokat aljas korteskedés még aljasabb gépéül használtatni engedték — vagy — közölök ezt csak egy is cselekedte — volna, — a' legszelídebb kifejezetekkel sem kevesebb, mint: méltatlan gyanúsítás, és eredetét egyedül a' vesztes félnek köszönhető boszús rágalom. Dec. 10. 1845. Pásztor." A' másodikra, a' tatai egyházmegyéi illető vádra nézve az 50-dik számban már meg van felelve. A' harmadikra, a' csongrádmegyei ref. papokra nézve, kik azzal vádoltatnak, hogy politicumokba avatkoznak, azt jegyzi meg Gaal D. úr, hogy ez selenographiai vagy magyarosabban szólva, holdkóros állítás. A' negyedikre, a' heves nagykunsági közleményre tett jegyzetre nézve Csath F. úr ezen kifejezésen akad fel: E'közlemény hű lehet. Minthogy ebben a1 jegyzetet tevő úr maga sem meri tagadni, hogy a' közlemény hü, Csath úr pedig azt egyenesen állítja: nem lehet neki semmi kifogása ellene. Minden mellékes czél, melly a' lehet szóval vala elérendő, nem egyéb, mint falra hányt borsó, melly végre is a' borsó (jegyzet) hányó úr orrára pattanhat vissza, 's aztán majd vakaróznia is kell miatta. A' 48. sz.ban egy utazó 6 kérdést intéz a'b.somogyi atyafiakhoz. Az első háromra a' csurgói oktató, az utolsó háromra a' tárgyavatolt uraktól kérvén választ. A' válaszok megérkeztek. Tessék a' nyájas olvasónak a' pontokat az illető helyen kikeresni *s az itt adandó válaszokkal egybevetni. A' csurgói tanár urak felelik az elsőre: Igaz volt akkor egyszer. De azt az elöjáróság a' büntetést kiállani vonakodó ifjúnak anyja iránti kíméletből tette, nehogy kicsapatván az iíju, bizonyítványába a' makacsság 's engedetlenség is beirassék. A' 2-ikra: hogy biz az nem igaz. Az egész onnan származott, hogy egyik oktató évnegyedenként nem óhajtván felvenni fizetését, midőn rögtön egyszerre akart hozzá jutni, a'pénztár üressége hamarjában nem szolgálhatott neki. Ez pedig ugy könvekre fakasztá az illető oktató és a' gyengédíelkü utazó urat, hogy siralmuk visszhangja még az E. 1. Lapba is beleütközött. A 3-dikra: hogy az az elöljáróság dolga, ugy van-e vagy sem? De hogy illy gyanúsítások nem épen lovagias tettek. — A'három utolsó kérdésre Barla-Szabó János úr így felel. A' 4-dikre: azt nem tudja. „De azt" u.m. „tudom, hogy olly igen nem emancipáltuk az iskolatanítókat, mint hitsorsosunk véli; azt is tudom, hogy a' cantuspraeses illetlen bánásmódjáért, nem ahhoz, hanem egész megyéhez intézni a' gúnyos kérdést: logicátlanság és még valami." — Az 5-dikre: A' bizony nem igaz. Azt harangozzák, de nem tudni, mellyik toronyban, hogy az egyházi főnök úr illyesmit igért legyen a' s.gondnok úr hamvai felett. Minek illyesmit az egész megyére fogni? Ez ollyasmi volna, mintha mi kérdenök: Igaz-e az, hogy az egész b.-somogyi megye kákán csomót, orczán szeplőt kereső emberekből áll, miután bizonyos, hogy egy b.-somogyi utazó úr kákán csomót, arczon