Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-05-17 / 20. szám

lat pedig nem tartónk olly lényegeseknek, hogy rólok rövid tudósításunkban bővebben szóljunk. Az ölés 1 órakor eloszlott 's a' második délutáni 4 órára tüzeték ki. A' követek közt egy tiszt is volt. Délután a1 javaslat, szakaszonként tovább olvastatott *s tanácskozás alá vétetett. Főtárgy volt maga a' zsinat; némi vita után elfogad­tatott, hogy 2000 lelket számlóló egyház 1, 2—4,000-et számláló 2)4000-en fölül 3 köve­tet küldjön a* zsinatra. Minden egyház elöljárósá­gának kötelessége gondoskodni, hogy képviselője vagy képviselői választassanak 's irott felhatal­mazással láttassanak el; szavazatjogos képvise­lőjével minden egyház tanácskozókat is küldhet. Hosszabb vitát szült azon kérdés: a'zsinat elnöke csak szavazatjogos követekből vagy a1 tanácsko­zó tagokból is választathassék-e? Első esetben, több szónok nézete szerint, előre volna látható, hogy elnökül többnyire a* boroszlói szavazatjogos követ választatnék, mert a* szükséges előmunká­latokkal csak ez ismerkedhetnék kellően meg, 's ettől függne aztán a' tanácskozások ügyes ve­zetése; továbbá a' zsinati elnök fontossága nem, mint más gyűlésekben, fontosb szavazata- 's más jogaiban állna: hanem abban, hogy a" kérdések tiszta előadása 's megvilágítása és a" tanácskozások ügyes vezetése által lehető egyetértést közvetíte­ne a* követek közt, kik itt semmi különös testületi jogokat nem képviselnek, hanem csak az egyház közjavát czélozzák, e'szerint szabadságában álljon a* zsinatnak azon, akár szavazatjogos avagy csak tanácskozó követet választani elnökül, kitől közvetítést legnagyobb mértékben várhatja. Más részről kiemelteték, miszerint nem volna czélszerü és sehol nem is történik, hogy valamelly gyűlés körén kivül válaszszon elnököt. Szavazáskor nagy többség az elnöknek csak szavazatjogos kö­vetek közöl választatása mellett nyilatkozott. Ha­tároztatott továbbá, hogy zsinat évenként tartas­sék, 's a' legközelebbi f. é. húsvét és pünköst közt hivassék össze. Hosszú 's igen érdekes vita ke­letkezett azon kettős indítvány fölött, hogy a* tar­tomány összes papsága is képviseltessék a' tar­tományi zsinaton, más részről, hogy fogadtassék cl a'lipcsei zsinat azon határozata, mellynél fogva csak harmada a* zsinatnak álljon papokból. Az elnök egész erővel ellene szegült ezen indítvány­nak, melly, ugy mond, alapelvét forgatná fel egész diss.-katholikus egyház- 's községszerke­zetünknek, melly különös papi rendet nem ismer el, a'diss.-kath. egyházak papjai csak községta­gok 's a' többi községtagokéin kivül más különös érdekeik nincsenek. Ez okból ők is, mint más községtagok, követekül megválasztathatnak *s ugyanazon okból a' papságnak külön képviselet nem adathatik, mert ezzel elvileg külön rendnek Ismertetnék az el, miből előbb-utóbb nagy gya­korlati nohézségek következhetnének. Ez ellen megjegyezteték, hogyha az indítvány elvettetik, nem lesz garantia azon két lehető eset ellen, mi­szerint vagy egy pap sem fogna követül válasz­tatni 's akkor nem volna meg zsinaton a' tulaj­donképeni istenészeti elem, vagy a1 követek igen nagy része papokból fogna állani, mi az egésznek szabad tovafejlődését gátolhatná. Erre megjegyzé az elnök, hogy az utóbbi, t. i. papkövetek túlnyo­mósága, lehetséges ugyan, de fölötte valószínűt­len, az első pedig, hiánya zsinaton az istenészeti elemnek, azért lehetetlen, hogy a' fővárosban mindig több pap fogna jelen lenni 's a' zsinati ta­nácskozásokra meg hivatni. Ez azonban ki nem elégíte 's végre sok beszéd után szavazás sürget­tetett; de az elnök kijelenté, hogy a' tanácskozás nincs még megérve 's begfejezve, igy annak el­halasztását indítványozá, mi el is fogadtatott. Egyébiránt tartományi zsinat hit körében kötelező határozatokat nem hozhat, hanem csak községi 's más viszonyokban. Azután a' papokróli szakaszok vétettek elő 's többnyire épen semmi vagy csak csekély változtatással fogadtattak el. Említendők ezek: Minden pap egyenlő jogú *s prédikátornak hivatik. Az elnöki indítvány, hogy egyik vagy másik prédikátor, ki tudományossággal vagy re­formátori érdemekkel tűnik ki, plébánosnak (Pfar­rer) is neveztethessék a' nélkül, hogy e* neve­zettel több jog összeköttetnék, Ronge 's több kö­vet által ostromoltaték 's rövid vita után elvette­tett. Theiner még ezen papokróli tanácskozás előtt távozott el. Elfogadtaték továbbá, hogy a* palástdijak eltörlesztetnek 's a' prédikátorok egy­házi cselek vényekért semmi ajándékot el nem fo­gadhatnak. Papjelöltek a' fővárosi vizsgáló vá­lasztmány előtt fogják a' szükséges vizsgálatokat kiállani *s a' fővárosi elöljáróság által hivatalké­peseknek nyilváníttatni; de a' felavatás csak beik­tatáskor fog megtörténni. Papot a' községek szaba­don választandnak 's a' választást csak a' fővárosi elöljáróság közvetítendi. A' prédikátorok élethosz­szigra választatnak 's hivataluktól csak a' tarto­mányi zsinat foszthatja meg őket. Itt megjegyez­teték, hogy a' papok hivatalba tételére nézve a* fővárosi elöljáróságnak tán igen sok jog adatnék, ez azonban most még, egység fentartása végett, a* községek közt ideiglen szükséges, máskülönben schismalikus szakadások könnyen csúszhatnának be. Ezen ülés többi érdekes tanácskozásai közöl említjük még Ronge indítványát, melly szerint választmány volna kinevezendő, melly kerületi zsinatok miként alakítása iránt tervet készítene as következő ülésekben beadandót. Az indítvány sok­oldalú felvilágítása 's meghányása után a' választ­mány kineveztetett 's tagjául Ronge is megválasz­tatott. Harmadik ülés aug. 16-kán. Napi renden az egyházszerkezet volt, mellynek terve leg­tökéletesb egyenlőség elvein alapul, igy egyes szakaszait a' zsinat csekély változtatások- és hozzáadásokkal többnyire egyhangúan elfogadá. A'község minden önálló tagja, özvegyek, szüzek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom