Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-05-17 / 20. szám

beszédben, mint papir iven a' vizes fótok, mint ezeken az írott betűk, ugy ezek a'figyelmen öszszefutnak. Többire sz. sok ismerettel, és ülepedett — defecált — tudomány nyal bir,mindegy ik sora gyakorlott gondolkozót tanúsít, sz. agyában egész rendszerek forognak, mellyeknek kerekeit széles olvasottság hajtja. Egy predikatio néki igen keskeny tér, nagyon parányi feladat; szinte látja az ember, milly könnyen szalad és gázol vele, mint Nagy Kristóf a' vállára vett kis fiúval. Trans caput aversis manibus jaculatur in altum Secum rapturas, cantata piacula, taedas. Claudian. VI. XII. Török Pál pesti ref. papnak egy munkája van a' gyűjteményben 15. szára alatt. — Ésai. 51. 3. Megvigasztalja az Úr a' Siont, megvigasztalja minden ö pusztaságit, és ollyanná teszi az őpusztaságán mint a\Hedent, és annak pusztáját^ mint az Urnák kertét: öröm és vigasság találtatik abban, háladds és dicséret szava. Tavaszi vasárnapon. 1) Nálunk is van 's lész paradicsom. 2) Ha mi emberek paradicsomiak vagyunk 'sleendünk. — Van paradicsom, mert az első kikelet, melly Heden fölött mosolygott hajdan, most is megérkezik mindegyik tavaszunk virágaiban és megifjodott szépségeiben. „Élet és öröm tenyész határinkon, mint az Úr kertében, egyszersmind hálaérzetek tömjéné, zsibongó hálaszózatok vegyülete tolúl égre áldozatul az élet, áldás, öröm Istenéhez, mint hajdan a' paradicsom fái közöl. — — íme a' paradicsom! ime a' paradicsom köröttünk, és mi annak közepette!!" — E' paradicsomunk bemenetelét villogó fegyverrel örzö cherubokat eltávolítván, annak kellő közepébe bevezérlenek: 1) A' munkásság. 2) A* szeretet, 's szívélyes — miért nem egyszerűen, szíves? — segítő társ. 3) A' kívánságok- és indulatokon uralkodás. 4) Az Istent keresés. Bírálónak semmi kifogása, maga az igen takaros és jól megtapintott felosztás — mint szinte az 1. rész meglepően sikerült kivitele ellen. Az elveszett paradicsom külalakja meg- megkerül mindegyik évünk tavaszában, és itt sz. igen jól, igen ügyesen hasonlított; ugy hogy alig tudnók megmondani, Ádám volt-e hajdan a" paradicsomban, vagy mi vagyunk annak kellő közepén, midőn egy szép májusi reggelen megszólal körülünk az egész éledő természet, és mint egy nagy orgona titkos zengése belezúg keblünk mély érzéseibe, 's őket magával ragadja fel, fel! a' csillagok éneke közé. De a* 2-dik részre már van egy-két megjegyzésem. Én ugyan áldom Istenemet ama paradicsomi utasításért, hogy itt arczám verejtékével egyem mnnkám után kenyeremet, és én egy darab megszolgált kenyeremet nem adnám ama zsidó mannáért, melly sok ember szájába még ma is hall, mint a' makk, a' nélkül, hogy tudná, honnan; de azért a' hajdani paradicsomot visszaidézni akarván, megvallom, nem mertem volna szerzővel épen a1

munkát belevinni, és paradicsomi áldássá tenni épen a' munkát, melly átok gyanánt volt csapva a1

paradicsomból kiküszöbölt ember fejéhez. Kivéve egy kis sophismával, t.i. Isten többé nem ültetvén kertet az ember számára, ha azt akarja, hogy kertje legyen, maga ültesse a' fákat, 's mutassa meg, hogy miután kiszorult ősi paradicsomából, épen nem szorult azon egyre, melly körül a' keleti quietismus ácsorog; hanem tud ö magának egy másikat felkertelni, 's a' t. Ugy is, igy is van benne egy kevés dacz. Továbbá: érinti ugyan sz. a' berekesztésben^ de biráló egy külön részévé tette volna a' második résznek, miként: azon arányban jutunk közelebb vesztett paradicsomunkhoz, a' melly arányban a' fényűzés enerváló izzasztójából, az elhagyott természeti egyszerűséghez visszamegyünk; — végre, biráló két becsületes predikátiót kerekített volna ki az egy igen hosszúból, az elmondónak minden esetre javaslom a' felezést. Török Pál irmodora, nyelvtani tekintetben igen tiszta és correcf, hibát keresve is alig talál benne az ember; maga azonban a' szélesebb értelemben vett styl egy kissé nehézkes szép, mint a' magyar menték, nincs meg benne ama lebbenő könnyüség, mellyel például Székács, Révész, Lugosi lejtnek el az eszmék fölött. Török irmodora nem szöki át a' száztö hosszát, nem poroszkál el például Fördősnek széllel béllelt szivos bakancsában, hanem cothurnusával a'hova lépett, olt nyoma meglátszik. Paradicsomi képeiben, van itt is valami anlique, valami nehézkes, mint a' régibb korú arany mű vekben, mit a' dologhoz nem értő könnyen vaskosságnak foghatna. Illyen vonások rándulnak el sok helyen, például, 126. I. „A' virágok kelyheik hála harmatkönyeivel, csészéik mintegy áldozati füsttel, illatárral kedveskednek a' Jehovának; ennek jóságát zengik ki örömükben röpködve a' levegő szárnyasai; ennek kegyeit hirdetik döngvén a' fürge méhek; ennek hatalmát zúgja a* csörgedezö vizér; térdre borul előtte a' barom is, mellyet megelégített, majd szökellve 's bőgve fejezi ki öröm '$ hála!? érzeteit, mint a' Hiddékel partjain" 'sa't. mindezek saját, hajdanszerü vonások. Néhol sz. kivált a" színezésben, nem kiméi meszelőt, hanem ugyancsak kimázolja képeit, például 131. 1. „Igy dúl keblünkben a' fejőket felfelütő kívánságok "s gerjedékeny indulatok vipera serege " — „Igy kigyódznak végig-hosszig — talán széltig hosszig — ereinkben a" bujálkodás égö szemű áspisai." — Illyen vonásokból készülhet festő táblán a' Gorgon fej. —129.1. „Mert a' hitres a' helyett, hogy gondjait oszlatná, sárkány erővel búfelleget kerget szövetségese homlokéra." — Itt bírálónak ösztönszerűleg jutott eszébe a' sárkányt nyergelő garabonczás diák, ki illyen paripán kergeti fel a* zamankét.