Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-05-10 / 19. szám
töleg adózásra nézve abban lön a1 megállapodás, hogy mihelyt az egyház szükségei ugy kívánják 's az alapítványok vagy önkéntes ajánlatok azokra nem elegendők , adózni minden egyháztag köteles. Az egyházközösségből egy tag sem rekesztethetik ki; a' tagsági jog csak a' tag önkéntes kilépte vagy lakváltoztatása által enyészik el. Szavazatjogát elveszti a1 tag 1) vétséggel, melylyet a'hontörvények becsületvesztéssel vagy testi fenyítékkel büntetnek; 2) erkölcstelen élettel, melly közbotrányt okoz a*községben. A' szavazatképességböli kizárás joga csak az egész egyházat 's nem csupán az elöljárókat illeti. Szavaj&atképesség akkor is elvesztetik, ha valaki a* kivetett adó befizetését 6 hétnél tovább halasztja. Egyházügyekben, legyenek ezek közvetlenek vagy eszközei az egyházi czélok elérésének, csak az összes község a' feljogosított egyén. Az egyesek csak a' község részeként s csupán azon terjedelemben működnek, mellyet nekik a' község vagy az egyházszerkezet jelel ki. A' község organumai: 1) a' község gyűlései; 2) az úgynevezett korosbak ; 3) az elöljárók. Az egész község rendes gyűlései meghatározott időközökben, évenként legalább egyszer, fognak tartatni, rendkívüliek pedig akkor, midőn különös körülmények adják magokat elő 's a' rendes gyűlések idejére várni nem lehet. Ha az egyháztagoknak bizonyos, a' község által meghatározandó száma rendkívüli gyűlést indítványoz, a1 gyűlés egybehívandó lesz. — A' harmadik (oct. 25-én 9 — 1 óráig) 's negyedik ülésben (3—7 óráig) a' tanácskozások befejeztettek. A' fontosb határozatok ezek: A' korosbaknak az elöljáróság vezérlete alatt hozott határozatai a' községre nézve kötelezők. A' korosbak testületéhez a' pap is tartozik teljes szavazatjoggal; a' korosbak választása általában 's évenként egyszer, még pedig pünkösdkor a' község rendes gyűlésében történik; a' választásmód az egyes községek szabadságára bizatik. Elöljárókat a' korosbak magok közöl választanak : ötnél többen nem lehetnek; a' pap született elöljáró; pénztárnok nem elöljáró, hanem a' korosbak testületéhez tartozik. Az elöljáróság szabadságára bizatik, mikor és hogyan akar összegyűlni; az elnök maga nyit fel minden benyújtott irományt, az elöljáróság ellenben végrehajt 'st. Az Összes eljáróság bárki harmadik irányában törvényes képviselője a' községnek minden ügyben, melylyek az egyház- 's községre vonatkoznak; a' hol szükség, annak felhatalmazottjaként lép föl a' nélkül, hogy különösen kellene felhatalmaztatnia, névszerint minden törvényszéki tárgyalás-, alkukötés-, statushatóságokkali értekezésnél 's perekben, legyen a1 község fel- vagyaiperes. Nyilatkozataihoz , mennyiben kötelességeket hárítanának a' községre, ennek vagy a'korosbak helybehagyása kívántatik meg a' szerint, mint a1 nyilatkozat tárgya a' már is hozott általános rendeletek szerint az elsőnek vagy az utóbbiaknak körébe esik. E' helybehagyást irva fogják ülésökben a* korosbak kimondani 's azt annak utján tudatni. Prédikátor vagy áldozópap helyett a'pap (Pfarrer) név fogadtatott el. Papjelöltekre nézve vizsgáló választmány választatott, melly Brauner Ahrnsdorf és Nyitschke papok- 's 2 világi tagból áll. Emezek közé azon hely, hol a' vizsgálat tartatik, elnöke mindenkor tartozandó. E'választmány azonban csak ideigleninek, rendkívülinek a" legközelebbi tartományi zsinatig tekintendő. Vizsgálat helyéül Berlin fogadtatott el. A' papjelöitek azon hely, hol a' vizsgálat történendik, elnökénél fogjág magokat jelenteni's bizonyítványaikat ugyanazon hely papjának átadni, ki azokat illő megvizsgálásuk után az elnöknek kézbesítendi. A* választmányi tagok tárgyat adnak felirásbeli dolgozatra ; ha a' 3 pap jeleseknek nyilvánítandja a' beadott munkálatokat, ezeket további rendelkezés végett az elnöknek adja át, azután szóbeli vizsgálatra határidő tűzetik ki; az eredmény fölölt a' választvány minden tagjának egyértelműsége kívántatik meg; a' megvizsgált azután képességi bizonyítványt kap, mellynél fogva a' tartománykerületi minden egyházban papi hivatalt kereshet magának ; ha nincs megürült hivatal, a* papjelölt valamelly egyházhoz csatlakozik *s köteles abban prédikálni, vallásban a' pap jelenlétében oktatni 'st. Papválasztás a' község rendkívüli gyűlésében történik: a' pap elfogadását legalább 2 /3 -da a* községnek dönti el. A' pap fizetését a' község belátása szerint szabályozhatja. A' pap elbocsátása föltétlenül bekövetkezik, ha 1) közönséges vétséget követ el, 's 2) közbotrányu életet él. Ha a' pap a' ném.-kath. elvek ellen tanít vagy prédikál, hivatalos kötelességeit elmulasztja, előbb az elöljáróságtól különösen, azután a' korosbak gyűlésében megintetik; ha az intés és roszalás nem használ, hivatalától előlegesen felfüggesztetik; az elbocsáttatása iránti indítványt az elöljáróság a* község rendkívüli gyűlésében teszi meg 's e' gyűlés határoz és határozatát a1 legközelebbi tartományi zsinatnak terjeszti fel. A' pap azonközben törvény útjára léphet, de a'perfolyam alatt fizetésének csak felét húzza; minden hivataloskodástól el van tiltva, de ha valamelly törvényszék jogszerű ítéletet hoz ellene, elbocsáttatása legott végrehajtathatik. Az egyházközség tulajdonosa az egyházvagyonnak, ezt azonban csak egyházi czélokra fordíthatja; a1 vagyonról csak az egész község rendelkezhetik; a1 vagyonra felügyelés az elöljáróság tiszte, de a' tulajdonképpeni kezelés a' korosbak testületeé, melly e' végre bizottmányt választand. A1 pénztár különös kezelésére a'község pénztárnokot választ, ki mint ilylyen, a* korosbak testületéhez tartozik. Különös iskolák csak ott építtessenek, hol más hitv. iskolák be vannak a' ném.-kalholikusok előtt zárva, de a' ném.-kath. iskolák más hitvallások irányá-19*
