Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-01-12 / 2. szám
nemzet lelkesülése kellett, hogy P. népboldogító szállani látni. 1825. az iverduni intézet felbomlott, álmai életbe léphessenek, valósuljanak. — Saját kis körében, mondtuk már, szép tervei valósulását nem szemlélhette. — Iverduni intézete soha sem volt tisztán az , a' mit Pestalozzi eredetileg akart. Ö a' jól intézett elemi tanítás és nevelés mintaképét akará adni, hogy az áltat az akkortájban mindenhol forrongó reformnak kimutassa az ösvényt, mellyen haladnia kell, ha igazán a' nép boldogítását és nem egyes hatalmasok előmenetelét eszközölni akarja. Nagyban, a' mint láttuk, czélját Pestalozzi elérte, de saját intézetében szük körülményeinek volt rabja; mert midőn a' magasabb társaság igényeinek engedve, minthogy annak pártolásától függött intézetének fenállhatása, a' tanítást és nevelést magasabb lábra állítá, sem czélba vett terveit életbe nem léptethette, sem amazoknak eleget tenni képes nem volt. Innen lön, hogy minden fényes hatás mellett, mellyet kívülre gyakorlott Pestalozzi működése, saját intézete alig tengődött; a' jövedelem rendesen nem födözé a' költséget, 's P. nem sokára tönkre jutva látá mind saját házát, mind intézete ügyét. Uj hajnal látszott hasadni az ősz törekvéseire, midőn összes munkáinak 1818-ban történt kiadása által oeconomiai ügyei ismét rendbe jöttek, 's ö egy kis vagyon birtokába jutott. — Most pályája végén az ősz bajnok lankadatlan lelki ereje még egyszer lobbant fel. — Eredeti tervét szem elöl soha el nem tévesztvén, még azon évben szegény- és árva-intézetet alapított nem messze Iverduntól Clindyban. Ez intézet 12 gyermekkel kezdődött, de kevés hónap múlva a' növendékek száma 30-ra szaporodott. Itt eleintén P. a' nevelést és tanítást egészen kedve szerint intézhetvén, nem sokára rendkívüli sikere volt látható. — Öt, hat éves gyerekek vetekedő örömmel űzték tanulmányi gyakorlatikat, és az iparkodást inkább kellett fékezni, mint ösztönözni. — A' nagyobb tanítványok másokat tanítottak és Iverdunban nagyobbra becsültetett e' gyermekek tanítása, mint a' legműveltebb öreg tanítóké. Olly módon tudták — ugy mondatik— a' tanulmányokat kisebb és gyöngébb társaikkal közleni, hogy ezek észre sem vették, hogy tanulnak valamit, 's ugy volt, mintha önmagától serkedne ki. De épen e' hirtelen nagy siker romlása lön ez intézetnek is. Tehetős szülők gyermekei betolakodtak, és velők magasabb igények, elannyira, hogy egy év lefolyta után ez intézet is az iverduni anyaintézettel egy vonalon állott, 's azzal egyesíthető volt. Ez pedig, bár gazdasági tekintetben valahára jobb lábra állítva, de erkölcsileg teljes hanyatlásnak indult vala. — A' Schmid és Niederer közti viszálkodások szakadatlanul folytak, és útját szegék minden törekvésnek az intézet felsegélésére. — A' sirhoz hanyatló, közel 80 éves ősznek még előbb élte minden vállalatait kellett sírba és P. Neuhofba költözött. Neuhofban kezdte reményekben dúsan emberboldogífó cselekvőségét a* férfi és Neuhofban akarta berekeszteni csalódásokban dús pályáját a* reményeitől meg nem fosztatható ősz. — itt Neuhofban, közel a'sirhoz, vete még egyszer számoló pillanatot vissza lefolyt életére P., 's az „élet— viszontagságim" 's a' „hattyúdalban4 4 tévé le bokros tapasztalásit és érzelmit változatos életének. Mind a'két munka, de nevezetesen az „életviszontagságim4 4 kesergő fájdalmat lehellnek meghiúsult kísérletei és elhibázott életczélja felett. De e' fájdalmak mellett égi béke és szent szeretet lengi keresztül sorait. Nem a' világ ellen fordítja vádait, hanem önmaga ellen, ki szent czétokhoz olly gyarló eszközökkel nyúlt. Mind a' mellett P. még most sem tudott felhagyni élte szép álmával, 's a' tettvágy , melly első ifjúsága igyekezetit bélyegzé, a' sírba hanyatló őszt sem hagyta el. Míg magányában élete bús rajzát készíté , Neuhofban egy új szegényintézetnek rakaték le alapja. E' vállalat mint a' lealkonyodó napnak utolsó sugara volt, melly az esti szellő Ölén ringattatva, nem sokára az éj homályától elboríttatik. Febr. 17-kén 1827. szállt le a' sír éjébe a' férfi, kinek szelleme ezredekig nap gyanánt fényleni fog az emberiség egén. Dr. Bloch Móricz. Mii!- és belföldi tudósításul*: Gottin^ai esyeíem, Majusbantettöszszeszámolás szerint ezen egyetemben istenészetet tanult 106 benszülött, 25 külföldi, öszvesen 131; törvény tant 142 bensz., 61 külf., öszv. 203; gyógyászatot 122 bensz., 73 külf., öszv. 195; bölcsészetet 'st. 61 bensz., 43 külf., öszv. 104; öszves szám 633 (A. K. Z.). — Az egyetemi karok pályajutalmai jun. 4-én osztattak ki; nagy érdeket ébresztett, hogy a" bölcsészeti kar pályadiját az egyetemben tanuló magyarok egyike, Emericzy, nyerte meg. (A. K. Z.). — Ugyancsak ezen egyetemben, Holzhausen eszközlésére, istenészeti társulat alakult, mellynek tagjai a' téli iskolai félévben a' ker. hittan, a' nyáriban pedig a' ker. erkölcstan fontos pontjairól vitatkozandnak 's a' kijelölt kérdések fölött rövid értekezéseket tartandnak. A' mult téli félévben az istenrőli tan tárgyaltatott 's különösen a' következő pontok vétettek vitatatás alá: a' ker. isteneszméröl 's annak viszonyvárói a* bölcsészeti rendszerek isteneszméihez; az isten létének bizonyítványairól; az isteni tulajdonokról, azok fogalma- 's felosztásáról és bibliai-gyakorlati használásukról; az isteni háromságról, a' ker. háromság viszonyáról más vallások és bölcsészeti rendszerek háromságához, e' hitágazat Írásbeli bizonyítványairól, annak egyházi alakultáról, 's az egyházi hittudatbanimegalapíttatása legújabb kísérleteiről. A' nyári fél— 2*
