Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-01-12 / 2. szám

nemzet lelkesülése kellett, hogy P. népboldogító szállani látni. 1825. az iverduni intézet felbomlott, álmai életbe léphessenek, valósuljanak. — Saját kis körében, mondtuk már, szép tervei valósulá­sát nem szemlélhette. — Iverduni intézete soha sem volt tisztán az , a' mit Pestalozzi eredetileg akart. Ö a' jól intézett elemi tanítás és nevelés mintaképét akará adni, hogy az áltat az akkor­tájban mindenhol forrongó reformnak kimutassa az ösvényt, mellyen haladnia kell, ha igazán a' nép boldogítását és nem egyes hatalmasok előme­netelét eszközölni akarja. Nagyban, a' mint láttuk, czélját Pestalozzi elérte, de saját intézetében szük körülményeinek volt rabja; mert midőn a' magasabb társaság igé­nyeinek engedve, minthogy annak pártolásától függött intézetének fenállhatása, a' tanítást és ne­velést magasabb lábra állítá, sem czélba vett ter­veit életbe nem léptethette, sem amazoknak eleget tenni képes nem volt. Innen lön, hogy minden fényes hatás mellett, mellyet kívülre gyakorlott Pestalozzi működése, saját intézete alig tengődött; a' jövedelem rendesen nem födözé a' költséget, 's P. nem sokára tönkre jutva látá mind saját há­zát, mind intézete ügyét. Uj hajnal látszott hasadni az ősz törekvéseire, midőn összes munkáinak 1818-ban történt kia­dása által oeconomiai ügyei ismét rendbe jöttek, 's ö egy kis vagyon birtokába jutott. — Most pá­lyája végén az ősz bajnok lankadatlan lelki ereje még egyszer lobbant fel. — Eredeti tervét szem elöl soha el nem tévesztvén, még azon évben szegény- és árva-intézetet alapított nem messze Iverduntól Clindyban. Ez intézet 12 gyermekkel kezdődött, de kevés hónap múlva a' növendékek száma 30-ra szaporodott. Itt eleintén P. a' ne­velést és tanítást egészen kedve szerint intézhet­vén, nem sokára rendkívüli sikere volt látható. — Öt, hat éves gyerekek vetekedő örömmel űz­ték tanulmányi gyakorlatikat, és az iparkodást inkább kellett fékezni, mint ösztönözni. — A' na­gyobb tanítványok másokat tanítottak és Iver­dunban nagyobbra becsültetett e' gyermekek ta­nítása, mint a' legműveltebb öreg tanítóké. Olly módon tudták — ugy mondatik— a' tanulmányo­kat kisebb és gyöngébb társaikkal közleni, hogy ezek észre sem vették, hogy tanulnak valamit, 's ugy volt, mintha önmagától serkedne ki. De épen e' hirtelen nagy siker romlása lön ez intézetnek is. Tehetős szülők gyermekei betolakodtak, és velők magasabb igények, elannyira, hogy egy év lefolyta után ez intézet is az iverduni anyainté­zettel egy vonalon állott, 's azzal egyesíthető volt. Ez pedig, bár gazdasági tekintetben valahára jobb lábra állítva, de erkölcsileg teljes hanyatlás­nak indult vala. — A' Schmid és Niederer közti viszálkodások szakadatlanul folytak, és útját szegék minden törekvésnek az intézet felsegélé­sére. — A' sirhoz hanyatló, közel 80 éves ősznek még előbb élte minden vállalatait kellett sírba és P. Neuhofba költözött. Neuhofban kezdte reményekben dúsan em­berboldogífó cselekvőségét a* férfi és Neuhofban akarta berekeszteni csalódásokban dús pályáját a* reményeitől meg nem fosztatható ősz. — itt Neu­hofban, közel a'sirhoz, vete még egyszer számoló pillanatot vissza lefolyt életére P., 's az „élet— viszontagságim" 's a' „hattyúdalban4 4 tévé le bokros tapasztalásit és érzelmit változatos életé­nek. Mind a'két munka, de nevezetesen az „élet­viszontagságim4 4 kesergő fájdalmat lehellnek meg­hiúsult kísérletei és elhibázott életczélja felett. De e' fájdalmak mellett égi béke és szent szeretet lengi keresztül sorait. Nem a' világ ellen fordítja vádait, hanem önmaga ellen, ki szent czétokhoz olly gyarló eszközökkel nyúlt. Mind a' mellett P. még most sem tudott felhagyni élte szép álmával, 's a' tettvágy , melly első ifjúsága igyekezetit bélyegzé, a' sírba hanyatló őszt sem hagyta el. Míg magányában élete bús rajzát készíté , Neu­hofban egy új szegényintézetnek rakaték le alap­ja. E' vállalat mint a' lealkonyodó napnak utolsó sugara volt, melly az esti szellő Ölén ringattatva, nem sokára az éj homályától elboríttatik. Febr. 17-kén 1827. szállt le a' sír éjébe a' férfi, kinek szelleme ezredekig nap gyanánt fényleni fog az emberiség egén. Dr. Bloch Móricz. Mii!- és belföldi tudósításul*: Gottin^ai esyeíem, Majusbantettösz­szeszámolás szerint ezen egyetemben istenésze­tet tanult 106 benszülött, 25 külföldi, öszvesen 131; törvény tant 142 bensz., 61 külf., öszv. 203; gyógyászatot 122 bensz., 73 külf., öszv. 195; bölcsészetet 'st. 61 bensz., 43 külf., öszv. 104; öszves szám 633 (A. K. Z.). — Az egyetemi karok pályajutalmai jun. 4-én osztattak ki; nagy érdeket ébresztett, hogy a" bölcsészeti kar pálya­diját az egyetemben tanuló magyarok egyike, Emericzy, nyerte meg. (A. K. Z.). — Ugyancsak ezen egyetemben, Holzhausen eszközlésére, is­tenészeti társulat alakult, mellynek tagjai a' téli iskolai félévben a' ker. hittan, a' nyáriban pedig a' ker. erkölcstan fontos pontjairól vitatkozandnak 's a' kijelölt kérdések fölött rövid értekezéseket tartandnak. A' mult téli félévben az istenrőli tan tárgyaltatott 's különösen a' következő pontok vétettek vitatatás alá: a' ker. isteneszméröl 's annak viszonyvárói a* bölcsészeti rendszerek istenesz­méihez; az isten létének bizonyítványairól; az isteni tulajdonokról, azok fogalma- 's felosztásáról és bibliai-gyakorlati használásukról; az isteni há­romságról, a' ker. háromság viszonyáról más val­lások és bölcsészeti rendszerek háromságához, e' hitágazat Írásbeli bizonyítványairól, annak egy­házi alakultáról, 's az egyházi hittudatbanimeg­alapíttatása legújabb kísérleteiről. A' nyári fél— 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom