Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-05-03 / 18. szám

metlenségnek teszi ki." Vagy nem fél W. úr a' kellemetlenségektől? No bizony én sem félek. Ha kellemetlenségeink árán nyer az egyház, adjunk hálát a' kellemetlenségekért. — 'S most menjünk tovább. W. atyámfia a' consistorium szóval épen ugy van, mint az 1813-ki télben a' francziák a' kozák szóval voltak. Elég volt azt kimondani, hogy hó és fagy daczára,már a hogyan lehetett,futamodásnak ered­jenek. Hozzuk tisztába gondolatainkat 's nézzünk szemébe ezen consistoriumnak. Az 1824-ki terv szorosan megkülönbözteti a' consistoriumokat a' gyűlésektől, 's már érjen bár milly kellemetlen­ség, de én a' consistoriumoknak bizonyos értelem­ben barátja vagyok. Én a' dolgot igy fogom fel. A' protestáns egyház honunkban maga magát igazgatja községi, esperességi, kerületi és egye­temes gyűlések által, mellyeket az illető közsé­gek, esperességek és kerületek képviselői képez­nek. Minden, mi az egyházat közelebbről vagy távolabbról illeti, ezen gyűlések körébe tartozik, ha a' képviselők megbízatásaiknál fogva, azt az illető gyűléseken előadják. Ide tartoznak tehát természetesen a'peres-ügyes dolgok is, millyenek mindig lesznek, míg emberek állnak össze társu­ságokba. Ezen ügyesperes dolgokról ugy lehet intézkedni, hogy az egyházi tisztviselők, espere­sek, püspökök 'sa't. béke utján fejezzék be azt. Ha ez sikerül, akkor ezen ügyek nem jönek fel a gyűlésekre, 's adja a' jó Isten, hogy illy tárgyak­ban minél szegényebbek legyünk. De ha a' béke utján elintéznünk a' dolgot nem lehet, ugy bekö­vetkezhetik az, hogy a' felek peres ügyöket felter­jesztik az illető gyűlésnek. A' gyűlésnek pedig az ügyet fel kell vennie. 'S ezt vagy ugy teheti, hogy teljes gyűlésben tárgyalja azt, vagy pedig ugy, hogy megbíz tagjai közöl néhányat, hogy Ítéljen az ügyben és aztán a1 gyűlést az ered­ményről tudósítsa. A' mi illeti az elsőt, megval­lom , hogy lehetnek peres ügyek, mellyeket a' gyűlés maga intézhet el, 's ha ezt teheti, mit elha­tározni tőle függ, ám tegye. De a' mint én is­merem gyűlési életünket, minden kellemetlenség­gel daczolva, nyíltan kimondom, hogy azokban épen azért történik olly végetlenül kevés a' hit, vallás, nevelés, egyháziasság's átalában az egy­házi élet javítása, előmozdítása 'sa't. körül, mivel bennök nagyobbrészint jogi kérdések vitattatnak 's az ez vagy azáltal elkövetett vagy el nem kö­vetett hibák megrovása 'stb. felett replikáznak a' tagok 5 vagy mivel például egyetlen egy gyüle­kezet vagy személy perének eldöntése egy pár napot rabol el az egy pár napig tartó gyűlésből és igy az egész gyűlés idejét. Én tehát azt ten­ném, hogy mihelyt illy ügyes-peres tárgy adatik fel a' gyűlésre, azt a' gyűlés kebeléből kiküldendö választmány, bíróság, consistorium, synedrion, v. nevezzétek a' hogyan akarjátok, félére biznám. Hogy ezek állandó tagok legyenek-e vagy cgak szükség esetében kiküldendök, több évre válasz­tassanak-e vagy csak egy és bizonyos perbeni íté­lethozatalra,azontúl megszűnvén hatáskörük: azzal én keveset gondolok. Erről majd határozzunk. Én csak azzal gondolok, hogy az illy peres ügyek ne háborgassák gyűléseinket és még is az igaz­ság kiszolgáltassék kinek-kinek. Azt, hogy ezen urak consistorialis tanácsosoknak is csúfoltassák magukat,'s még e'czimmel addresseiket is hosz­szabbítsák,sem nem kivánom, sem nem szeretem, 's ha tőlem telnék, még tűrni sem fognám. Ezt a' gyerekes czimdühet, annak hozzánk méltatlan utakoni keresését, azoknak oknélktili faragását, követelését, 's ha megadatnak, a' hizlalkodást és felfuvalkodást felettök, ollyasminek tartom, mit csak azért nem nevezek meg, mert va­lami nagyon aljast kellene mondanom. A' föld­kerekségén kevés czím van a' miénknél irigyle­letesebb. Csaknem minden hivatalok vagy utód­ság, vagy a' hatalmasok kinevezései, vagy egy ohyoi párt választása által töltetnek be. Csak a' protestáns pap mondhatja azt: Isten után, gyü­lekezetem bizalmából 's szabad választásából vagyok a' mi vagyok. 'S én e'czímet e'legszebb­nek tartom *s nem cserélném fel bármi fényes czimmel. A' mi W. atyámfia egyéb intéseit és óhajtá­sait illeti, azokban vele örömest kezet fogok. Csak kettőre kérem. Először arra, hogy ellen­mondó természetével jelenjen meg annak idejében gyűléseinken 's eressze azt szabadon, ha az egy­ház az evangyéliomba ütköző szerkezetet akarna behozni 's kövesse éber figyelemmel annak min­den pontjait. De másodszor ne álljon útjába az egyház kerekeinek addig, raig be nem bizonyul: hogy a' kocsi tévúton halad. Végre pedig ajánlom a' még mindig össze nem ült választmánynak figyelmébe Valantini, Je­szenszky 's Bartholomaeides urak észrevéleit, mellyek legképesebbek lesznek meggyőzni W. atyánkfiát is arról, mi különfélék a' riézpontok, mellyekböl az egyediségek a' szerkezetet felfogni szokták 's mellyekre ügyelettel lenni annál szük­ségesebb, mivel ezen nézetekben nagy töredékek szoktak osztozni, 's mellyeket amúgy rövid uton elnémítani nem lehet és nem is tanácsos, hanem vagy elfogadni, ha jók, vagy nyomos okok kísé­retével czáfolni meg, ha nem jók. Kerüljük pedig a' bekövetkező tanakodásokban az erős kifejezé seket, a' csalhatlanságot igénylő daczot, a hajt­hatatlanságot, a1 törést vagy szakasztást, hamis pathost, a' hiúságot — a' mennyire gyarlóságunk engedik, *s az egyház java legyen mindenben minden, mi pedig becsületes kömivesek, kik ke­vés szószaporítás között, minél nagyobb köve­ket emeljünk az állítandó épülethez, de a'botrány­köveknek hagyjunk békét. Legvégre pedig, ha a' tisztelt közönségnek ugy tetszik, fejezzük be ezúttal a' coordinatio fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom