Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-26 / 17. szám

az ö figyelme és ereje el fog ezen szélességben veszni, 's kevésben támad azon gondolat, hogy tanuló évei jövendőjének alapja. Sem időm, sem helyem ezen fontos tárgyat részletesebben előadni. Én arról itt csak igen általánosan értekeztem, 's mi a' tanulás és tanítás tartalmát illeti, arra nem terjeszkedem. Ezen sorokat nem is azért irom, hogy azok egy lapba felvétessenek. Domanovszky Endre. Paris. Gasparin Agenor, a' protestáns Montalembert hitsorsosainak ügyéért buzgóan 's meggyőződéssel ir. A' tegnapi kamarai ülésben előszót tartott a' cannesi ref. egyház tagjainak folyamodásához, mellyben azok a felelt panaszkodnak, hogy a' tisztán vallásos iratoknak, különösen pedig a'bibliának házankénti árulása rendőri engedelemtöl tétetett függővé. Gasparin a' controversia mint a' kisebbségek jogát biztosítani kivánta egyházának. „Minél jobban tisztelek valamelly cultust, úgymond, annál sértőbb látnom, hogy az rendőri fegyverrel védetik. Én örvendek a' controversiának még akkor is, ha az én cultusomat támadja meg. Én a' „Present et Avenir" ellen, mellyben a' prolest. vallás sérelmesen támadtatik meg *s Simoniának, a fényűzés és pénz vallásának neveztetik, soha rendőri beavatkozást nem kívántam volna Mert noha fájnak az illy vádak, félni nem félek tölök, mivelhogy bizodalmam van az igazsághoz. Angolhonban más vallásos kisebbség van, mint Galliában, melly meetingei által nyugtalanságot okoz az országban, mit mondanátok hozzá, ha Victoria kormánya azt találná , hogy ezen kisebbségnek sok joga van; ha egybejöveteleit elnyomná , megtiltaná vallásos könyveit árulhatnia 's széthordatnia, templomokat építnie, rendőri engedély nélkül templomokat nyitnia, Angolhonban, vagy Indiában, hová missióik a* művelődés magvait viszik? Bizonyosan neheztelni fognátok, no és én még jobban nálatoknál." A' pecsétőr, Martin ur elismeré a* controversia jogát, de határait kissé szűkre szabá, a' könyvárulásra nézve pedig megjegyzé, hogy az mindenütt megengedtetett. A' kamra azonban ezen folyamodványt is áttétette a bel- és cultusministerhez. (Augs. Alig. Z.). Harmadik lajstroma a9

disgf d.-kath. egyházaknak. 203) Diberach. 203) Biberich. 204) Beuthen. 205) Born. 206) Berlgern. 207) Camenz. 208) Carlsruh. 209) Cottbus. 210) Düsseldorf. 211) Dyrenfurt. 212) Eibenstock. 213) Fettenhennen. 214) Filehne. 215} Freyburg Badenben. 216) Friedeberg Q.m. 217) Friedland (waldenburgi for.). 218) Fetschow. 219) Frankenstein. 220) Genthin. 221) Glásersdorf. 222) Grottkau. 223) Guttenberg. 224) Giessen. 225) Glalz. 226) Gotha. 227) Hagen. 228) Hirschberg. 229) Hückeswagen. *) A' másodikat I. Jajaink idei számában K. 230) Johann Geórgenstadt. 231) Neu Isenburg. 232) Ketwig. 233) Königsborn. 234) Kochslütz. 235) Königshütte. 236) Königsberg. 237) Lennep. 238) Ladow. 239) Leobschütz. 240) Liebenthal. 241) Lommatzsch. 242) Marburg. 243) Merseburg. 244) Meseritz. 245) Mitweida. 246) Mosbach. 247) Mühlheim Ruhr m. 248) Maynz. 249) Meiningen. 250) Mergentheim. 251) Namslau. 252) Neumarkt. 253) Neustadtel (Sziléz.). 254) Nimptsch. 255) Neuhausen. 256) Neu-Brandenburg. 257) Neu-Strelítz. 258) Nürnberg. 259) Neuwied. 260) Offburg. 261) Przlichno. 262) Pfaffenrath. 263) Pleschen. 264) Quedlinburg. 265) Raszkow. 266) Rődelheim (Frankf. m.). 267) Ruhrort. 268) Ravensburg. 269) Riedlingen. 270) Schneeberg. 271) Schubin, Graudenz m. 272) Seeligenstadt. 273) Schwerin, Warthe m. 274) Sagan. 275) Saargeminden. 176) Salmünster. 277)Siegen. 278) Schmieheim. 279) Schwelm. 280) Schwerin. 281) Spremberg. 282) Sfrehlen. 283) Vilbel. 284) Viersen. 285) Warmsdorf. 286) Wahlscheid. 287) Walddorf (Sziléz.). 288) Wermelskirchen. 289) Zerbst (Kath. Kirchenref.). Irodalom. Die Lchre von der Trinitat in ihrer historischen Entwickelung von Georg August Meier. Erster Band. Hamburg és Gotha, 1844. 8 r. XIV és 308. 1. Ara 1. tall. 12. gr. Ki a' sz. háromság felöli tan történetét tudni kivánja, annak e' munkát ajánljuk, mellynek jelen 1 kötetében e' dogma története a' középkor végéig adatik 's ezen időköz két korszakra osztatik 's ezek közöl az első ismét 3 a' második 2 epochát foglal magában. Az első korszak e' hitágazat fejlődését a' görög egyházban Damascenus Jánosig foglalja magában következő epochákkal: 1) az apostoli atyáktól az ariusi vitákig; 2) ezektől a' konstantinápolyi zsinatig; 3) ettől Damascenus Jánosig. A* második korszak Ágostonnal kezdődik 's az első epochában a' scholastica kezdetéig, a' másodikban pedig a' középkor végéig tart. Bevezetésül előre van bocsátva: 1) a' sz, háromságróli tan fontossága; 2) ehez hasonló tan a' ker. idöszámlás előtti korban; 3) a' sz. háromságróli tan az uj szövetségben a' synoptikusok, Péter, Pálnál, a' zsidókhoz irt levélben, apokalypsisben, Jánosnál, 's 4) eszmék, mellyek e' hitágazatot fejlődésében föltételezik. Apróságok. A' lapjaink 9-dik számában említett ferman a' jeruzsálemi protestáns egyház részére mult évi september 10-dikén csakugyan kiadatott. Szerinte Jeruzsálemben egy protest. egyház építése, de a' britt consul lakán belől megengedtetik; a'proselytáskodásra vonatkozó záradékot a' porta egészen kihagyá (A. Ií. Z.). — Pinherton, az angol bibliatársulat németországi ügyvivője, 1844-b. 68,525 példányt adott el (15,611 gyei többet, mint 2843-ban) 's lehúzván a' költséget, 12,015 ft. vett be. (B.A.K.Z.). 17*