Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-01-03 / 1. szám

PROTESTÁNS B6THÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1 szám

. Ötödik évi folyamat.

Jan. 3. 1845. Teremts bennem Uram tiszta szívet! adj nekem új szellemet! 51. Zsoltár, 12. v. TARTALOM: A" protestáns közönségnek üdvét I — A* német egyházi mozgalmak. — Kül- és belföldi tudósítások. — Levelezés. A' protestáns közönségnek üdvét! E' Lap ölöd évi pályáját kezdi meg! Legyen áldott az Urnák neve! Kezdetétől fogva mostanig számos dicséret és számtalan roszalás érték e' Lapot. Nyilatkoznunk kell mindenik felől. Amaz, a' dicséret, legyen Istené. Szálljon reánk emez, a' roszalás. Habár ínségnek tekintenők is e' roszalást, nem lehetne rá egyéb válaszunk, mint a* mellyel Páltól tanultunk meg: Dicsekszünk még az Ínségekben is, tudván, hogy az ínség türelmet eszközöl, a' türelem pedig tapasztalást, ay

tapasztalás pedig reményt; a' remény pedig meg nem szégyenít; mert Isten szeretete van kiöntve szíveinkben. De ugy látszik nekünk, hogy sem íróknak, sem a' szerkesztőknek, nem mindenkor Isten szeretete volt kiöntve szíveikben, midőn e' Lap hasábjain felléptenek. 'S épen azért ugy látszik nekünk, hogy még távol van mindnyájunktól a' remény, mellyröl azt vallja Pál, hogy meg nem szégyenít. 'S minthogy mindez ugy látszott nekünk, azért tűztük Lapunk homlokára a' királyi költőnek e' fohászát: Teremts bennem Uram tiszta szívet! adj nekem új szellemet / Újévi fohászul jobbat nem választhatánk. Mondja el kiki, és mindnyájunknak imádsága lesz. S te hallgasd meg azt, Atyánk, Istenünk! A' négy év lefolyta alatt érkeztek hozzánk jó szándékú, köszönetünkre érdemes figyelmeztetések és intések is, részint szerkesztői eljárásunkat illetők, részint Lapunk átalakítását tervezők. A' mi illeti eljárásunkat, örömest bevalljuk gyarlóságunkat , melly ugy sajátunk mint minden emberé. De megjegyezzük, miként egész Lapunk tanúja, hogy e' részben sokat változánk, 's eljárásunkat az időhöz, szükséghez, a' teendők természetéhez szabva, az intések és meggyőződésünk nyomán sokban idomítók. És viszont megjegyezzük, hogy hol ez nem történt, olt vagy meggyőződésből nem történt, mellyel a* szerkesztők épen ugy bírnak, mint akármelly más ember, író, vagy olvasó; vagy mivel anyánk tejének, vérünknek, az éghajlatnak, melly alatt lakánk, a'nevelésnek, mellyet nyerőnk,'s száz meg száz szellemi tényezőnek befolyásából sajátságosan kifejlett jellemünk nem tűrhet el más eljárási, mint a" mellyet épen használtunk; vagy végre mivel meg voltak kötve kezeink, s másoknak eljárása , mellyet tiltani nem állott hitalmunkban, nekünk tulajdoníttatott vétekül. Legtöbb szó emeltetett a' csillagozás és a' polémia szárnyainak megszegdelése ellen. Amaz Törököt arra bírta, hogy többé alig csillagozott, emez, hogy a" polémiának szabad tért nyitott. Székács ellenben, ha jól ismerjük, nehezen fog ellentállhatni csillag-— zási viszketegének az idén is. míg a' polémiának szabad tért engedend ugyan, de csak maga feje szerint, a' mennyiben azt az egészre nézve nyereségesnek tartja. Ha ellenben a' felek a'polémiát vi vocis veendik, legfölebb is csak egyszeri verekedést engedhet meg. Például: B-nek Il-f megverni, H-nak B-t visszaverni szabad. De B-nek H. ellen a' verést újra kezdeni, hogy H, B ellenében ismét azt tegye és így infinitum: az egy kissé sok volna. Inkább verjék meg aztán H és B Sz —ot, — tollal tudniillik. A' mi illeti a' Lapunk átalakulását sürgető terveket, ezek vagy új, a' mostaninál kimerítőbb 's szükségeinkkel szorosb kapcsolatba hozandó programmot, vagy pedig a' meglevő programm részletesb kivitelét kívánják ugy, hogy valahára kezdenénk már mivelni egyházi és iskolai életünknek parlagon heverő azon telkeit is, mellyek eddig csak a' programmban vannak meg, a' Lap hasábjain nyomuk sincsen, vagy alig megizleltetve itt vagy ott. Megjegyezzük, hogy új programmot behoznunk nem szabad 's így csak a1

réginél maradhatunk. Megjegyezzük, hogy a' meglevő programmnak műveletlenül heverő telkeire nézve, mi is épen ugy ítélünk, mint a" tisztelt tervezők. A'különbség köztünk csak az , hogy a' tervező urak a'telekmüvelő eszközök nyelét a1

szerkesztőkkel szeretnék megfogatni; mi pedig azon alázatos vé-1