Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-12 / 15. szám

határozattá lön: a' káplánok káplánságba léptük I előtt térítvényt fognak adni, mellyben magukat) becsületszavukra kötelezik , hogy azon egyház­ban, mellyben szolgálnak, megmaradni nem fog­nak. *) Ez igen üdvös, mert semmi kibúvó ajtót nem hagy, és vitatkozás alá magyarázgatás végett nem eshetvén, nem juthat azon sorsra, mint sok más végzések, mellyek fölött körülmény vagy kedvezés határoz, és a' mellyekre annálfogva igen illenek az „aliquando valent aliquando non" sza­vak. A' határozat köröztetni rendeltetett. 4) Nagy-révi agg lelkésznek mélyen meg­indult tragicus hangon rajzolt kebelrázó szomorú sorsa, mellyben előadja, hogy hívei között nem tud élni, nem terem szántóföldje, hallgatói nem fizetnek, sovány mind a' föld, mind a' szív, 's en­nélfogva mindennapi kenyere sincs — foglalkod­tatá az ez által igen meghatott közgyűlést, melly, a' szerencsétlen szolgatárs ügyét magáévá tevén, határozá: Nagy József uradalmi ügyvéd úr ké­rettessék meg, hogy igen hatályos népszerű mo­dorával, mielőtt a' közgyűlés kényszerítő tör­vényhez nyúlna, az említett egyház tagjait lelké— szök fizetése beadására rábírni, 's ez által a'szük­ségtől nyomatott lelkész sorsán könnyíteni szí­veskedjék. 5) Világi ülnök Dobozy Lajos úr megemlíté, hogy a* n.-váradi egyház a' kebelében történni szokott változásokat nem tudatja az egyházme­gyével, *s kérdé: miért nem, holott legközelebb is a' correctori tanszékbe új egyén tétetett, 's le­ánytanítóság is változott? Nagy-váradi lelkész, esperes úr mondá, hogy öt abban t. ülnök úr meg­előzte, mivel ö e' változást a' gyűlésnek bejelen­tendő vala. Mind e1 mellett is, minthogy ezelőtt két évvel, a' halál által megürült professorság betöltése nem adatott az egyházmegyei közgyűlés tudtára, azon határozat tétetett, miszerint a' n.­váradi egyház felszólíttatik, hogy, mivel presby­terialis szerkezetünkben az independentismusnak, bármelly fényes egyház irányában is, helye nincs, jövőben a1 kebelében történendő változásokat tu­dassa az egyházmegyei gyűléssel, 's a' bekebele­zési díjt az egyházmegyei pénztárba fizesse. En­nek folytán azon határozat is hozatott, miszerint ezután, az úgynevezett academica promotiói állo­másokra, a' főiskolából kihozatandó rectorok, az egyházak osztályozási kulcsa szerint, 4, 3 és 1 p. ftot az egyházmegyei pénztárba fizetni kötelesek. 6) A'lesi egyházba, némelly viszályok eliga­zítása végeit rendeltetett küldöttség résztvevöleg jelentvén, hogy a' földesúri jószág többfelé lett exequalása után, e' jószágon fekvő 9 öl fa, és 9 p.ftból álló, a' lesi lelkészt és iskolatanítót illető *) Fogadok egy garasbau tíz ellen, hogy e' határozat 10 év lefolyta alatt ety párszor fel fog forgattatni. Miért? Azért, mert ellenkezik a1 természettel 's ez megboszulja magát mindenkor. Sz. járandóság megszűnt, határoztatott: 1791. 26. t. cz. 11. §. szerint az egyházmegye, az egyház ja­vadalmait illy módon csonkíttatni nem engedhet­vén, a* károsult egyház nevében, a' megyei köz­gyűléshez folyamodni fog. 7) Két lelkész cserélt a* közgyűlés engedel­mével. Több iskolatanítók, mint rendesen, változ­tak. Történtek bekebelezések. Berekesztéseül a' közgyűlésnek világi ülnök Dobozy Lajos űr, ki a' téli egyházi látogatás al­kalmával, daczára a' sok nyugtalansággal 's tö­rődéssel járó utazásnak, n t. esperes úrral — ki, hol idő *s körülmény engedték, a'látogatást isten­tiszteleten kezdte, melly, mint mondják, egyházias érzelmek felgerjesztésére nagy hatással volt — az egyházi látogatás terheiben osztozott, 's az egy­házakban a' jó rend 's béke fentartására hatható­san közremunkálni szíveskedett, tek. segédgond­nok *s világi ülnök urakat meleg kebellel felszólítá az e' részbeni közremunkálásra. A' felszólítottak, vallásunk *s egyházunk virágoztatásaért buzgók, — mit előre is tudni lehetett — igérék, hogy az egyház javát minden lehető módon munkálni soha meg nem szűnnek. Ezzel, a' fentebb tisztelt ülnök urnák szíves fáradozásaért elnökileg hálás köszö­net mondatván, *) a' közgyűlés eloszlott. K öny ves J. Alsó-borsodi ref. egyházmegye ta­vaszi közgyűlése: Tartatott mart. 24—25 az emődi paplakon, Fekete István esperes, és tólcs. Nagy Gedeon elnökletök alatt. Nem láttam még köztünk, mi itt történt; elzúgott a' harang reggeli imára, 's világi elnökünk papság koszorújától övezve ment Isten hazába — utánzandó példa!! — onnan ki­jővén, n. t. esperesünk megnyítá a' gyűlést rövid, de lelkes fohászszal *), 's igy az egyh.megyei testület kiegészítése végett szavazatok bontásá­hoz fogtunk. Két világi ülnökre adott szavazatok hány felé mentenek, jegyzői toll nélkül nehéz megmondani, eredmény: hogy mindenik helyre négy többet nyertek jelöltettek. Ülnökeink egyi­ke, a' többséget nyert, helyéről lemodott: ön­tudata kisérte nyugalmára, mert akarat benne nem hiányzott; ugyanezt tevé aljegyzőnk is. #) Ezt, ha valaki, Dobozy L. úr csakugyan megérdemli. Kilencz pont volt közölve ezen gyűlésről, az általam kihúzott kettő és a"1 megmaradt hétnek nagy része merő peres dolgokkal foglalkozik. Igazi consistoriumt Ne vegye panaszul a' szeretet Istene! Dobozy úr, mint látszik, és az esperes úr mást akarnak 's a' látogatások 's ezek vallásos elintézése által óhajtják pótolni a* hi­ányt. Gyűlés és consistorium ne legyen egy,, hanem keltő. Nem sokára erről is szóljunk. Ezek egyéb­iránt teljes tisztelettel és a1 bihari atyafiak működésének illű méltánylatéval legyenek mondva. Sz. *) Ez is utánzandó példa. Sz. 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom