Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-05 / 14. szám

ha csak bizonyos tanmódszert — melly a' külön tanulmányok alaki megkezdését, folytatását *s bevégzését eszközlendi — nem tartanak. — Mit ha az illy jeles népnevelöknek felsőbb iskolai pá­lyájok alatt megszerezni 's tanulni alkalmok nem volt: bőven pótolja a* hiányt a' nagynevű Warga János a' magyar irodalomban megjelent több rendbeli oktatás-'s neveléstanai. Ezeket szerez­zétek meg és olvassátok szünóráitokban, tanítók és népnevelök! ezeket vegyétek foganatba; e' szerinti tanítás és népnevelés fejti valódilag saját és növendékeitek lelkeit; mert ezen könyveknek minden betűi azok az igaz gyöngyök, mellyek­nek fénye felvilágosítja az elme sötét éjjelét, és elvezet benneteket növendékeitekkel ahoz a' ka­puhoz, mellynek zárja csak a* kifejlett- és felvi­lágosultak előtt nyilhatik föl — a1 szabadság ka­pujához. F . . . . Pál. Megjelent: Idegen Szótár. A'társalgási és tudományos nyelvben, valamint a' honi hírla­pokban előforduló idegen szavak (nem: szók?) magyarítása- és helyes kiejtésére vezérlő segéd" könyv. Pest, 1848. Heckenast G. 12-rét 194 1. 40 kr. ezüst. A' könyv czímét nem hazudtolja meg. Az idegen szók magyar kiejtését is közli. Megjelent: Die Hausschule. Vollstan­dige theoretisch-practische Anleitung für Deu­tsche die ungarische Sprache auf eine leicht fasz­liche Art ohne Hilfe eines Lehrers zu erlernen. Auch ein Hilfsbuch für Stadt- und Landlehrer. Von Maximilián Rosenzweig. Pest, 1846. Hecke­nast G. n.8-rét 142 lap, ára 2 ez. húszas. Hogy a* könyv gyakorlatilag 's használhatólag van el­rendelve, kétséget nem szenved, de itt-ott a' ma gyar példák németesen vannak adva, például: Hütet euch, Örizkedjétek magatokat (40 1.). No de ez csak egy példa, melly a' munka egyéb je­lességeit el nem törli. Szent-lant: Dávid zsoltárai* (Sz. Molnár Albert után szabadon.) -i -Ííi ÍTÍOÍI.­ebIÍíív -BBO Y, ' XXXIV. Zsoltár. Minden napon áldom JíTBH ílOgefi Az Urat? míg larl é ietem 5 M 'Róla szóló dicséretem' ÍJISY . :d Szájamban hordozom, iínífil [• Dicsekszem szívemben -0V9ÍÍ 'fl llfi'J<ivoltá n J kinek kebe,e Clseit flöf Bús is, örönűkönyDyel bele Olvad enekembe. flOYnnöa et Jjolláííi . <ÍSf 19 jlm Uíé^ük hát vígan Urunknak áldott kegyelmét, jj, És, nf|Qpdhatatlan szerelmét S saatb raindn yá Ía D ­Én hozzá esdettem, "S látva könyhullatásomat, Elfordítá bánatomat, könnyebbülést vettem. Kik az Úrra néznek, Vigasztalást vesznek töle, Kérésik vissza előle Szégyennel nem térnek. A1 szegény sohajta meghallá szavát az Isten, Nem hagyá tovább iuségben , De könyörült rajta. Oroszlán-fiaknak Gyakorta éhségök esik, De kik az Istent keresik, Szükséget nem látnak. Mert szent angyalai Azok körül tábort járnak, Ollyak, mint kiket védvárnab Fedeznek falai. Közel e' jó atya A' töredelmes szívekhez, Es a" sérelmes Ielkekhez Irgalmát mutatja; g A' szegénynek itten Nyavalyája megsokasűl, De végre siralmaibúi Kimenti az Isten. Benne örüljetek, Jóban gyönyörködő szentek, Kik szárnya alatt pihentek, Róla beszéljetek; Megtartja az Isten Eletét hű szolgáinak, Könyörgését fiainak, Nem érheti szégyen. B ak sa y D. levelezés. Haviar D, atyánkfia védekezik a' f. é. lap 1.számában róla közlöttek ellen, a'mennyiben ő „ket­tős örömét onnan eredettnek mondá, hogy az e1 helyeni fellépése a'hazai kétprot. feleke­zet közeledésének jele; azután, hogy e' sokat szenvedett egyházat előbbinél is nagyobb dí­szében üdvözölheti;" a1 mennyiben továbbá más jelige és más thema tukmáltatik reá, „ő Ján.4, 24 v. szerint, a' ker. ájtatosság belső kellékeiről szólott.4 ' — Németfy Taksony urnák egy „pótlékát az Életképekhez a1 tiszántúli egyházkerületből" adni nem fogom. A' Pálya­lombok közt egyszer valami Tükör czimü versgyűjteményre egy epigramm íratott, mellynek farka igy végződött: Mú­zsám, nála zsírozta haját! (a' tükörnél t. i.) Né­metfy ur pasquillojánál ezen epigramm jutott eszembe. A* combinatiót önmagára bizom. Egyébiránt a' „Nagyhasasi es­peres" ellen felhozott vádja, ha igaz , csakugyan furcsa, 's rövid-szárazan 's minden zsir nélkül, ennyiből áll: Nagyha­sasi urnák egy farkcsóváló barátja szilfákat hozott ajándékba, 's kisült, hogy azok az uraság erdejéből lopattak. A' többit gondolja el a1 nyájas olvasó. Az illy ajándékok zavarba hozzák az ajándékozót, az ajándékellögadót, és azokat is, kik csak tanúi az illy ajándékoknak, p. o. a1 h ivek. Székács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom