Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-03-29 / 13. szám
utja, mellyet Hongé és Cserski választott, t. i. a' hitvallás foglalata és alakja iránti tanácskozás az egyházzal, legio különféle hitvallást, valódi vallási fejetlenséget fog szülni; 5) német-katholikus egyház alapítása kedélyzavart, szakadásokat, békétlenséget és veszekedést fog okozni. Kiil- és belföldi tudósítások. Egyetemek. Mult évben Basel 50 tanulót, Berlin 1492 tan., 267 istenészt, Bonn 673 tan., 80 ev. 121 kath. ist.,Christiania 435 tan., 82 ist. Freiburg 248 tan., 80 ist., Giessen 512 tan., 98 ev., 39 kath. Göttinga 633 tan., 131 ist,, Griphiswalda 217 tan., Halle 728 tan., 456 ist,, Heidelberg 842 tan., 43 ist., Jéna 424 tan., 168 ist., Kiel 200 tan.. 49 ist., Königsberg 347 tan., 71 ist., Lipcse 864 tan., 198 ist., Leyden 592 tan., Marburg 253 tan , 73. ist., München 1329 tan., 191 ist. Münster 224 tan., 144 ist., Tübinga 867 tan., 187 ev., 160 kath. ist., Bécs 5258 tan., 228 ist. számlált (B.A.K.Z.). Jezuiták. Guatemalában azon, 1843-ki jul. 4-kén hozott határozat, hogy a'jezuiták a' guatemalai felsőbb iskolák vezérletére hivassanak meg, nagy ingerültséget okozott; iratok jelentek meg ellenök 's az érsek fáradalmai ügyökben hasztalanok maradtak, végre a' congresus m. é. maj. 6-kán az 1843-ki határozat visszavételére kényszeríttetett. Midőn a' jezuiták sz. Tamás belga gyarmatba megérkeztek, e' visszahúzó rendelet azonnal közöltetett velők 's alig kaptak engedelmet utjokból rövid ideig megpihenni 's maj. 18-án az országot el kelle hagyniok (B.A.K.Z.). — Jezuitákról levén a' szó, a' ,Constitutionel' után közöljük a' következő adatokat: Mintegy száz év előtt (1749-ben) a' jezuitarendnek 89 avatmányháza (Professhaus), 669 collegiuma, 61 avatonezsága (Noviciat), 176 seminariuma, 335 tartózkodáshelye, 273 missiója volt. A' szerzet személyzete 22,589 tagból 's ezek közt fogadalmakkal lekötelezett 11,239 papból állott. A' rend, mint tudva van, 1773-ban eltöröltetett, 1814-ben visszaállíttatott. ,,40 éve, — mond a' Constitutionel, — mióta a' Jézus társasága hivatalosan újra létegesíttetett. Az egyházi főnők e' tette után következett időben a' visszaállított szerzet előlépései lassúak 's titkosak valának; a' jeziulák több európai álladalomba alattomban fészkelék be magokat, más nevek alatt törekedvén meggyökerezni. Francziaországban a' restauratio vége felé emelék föl fejőket; a' juliusi forradalom meggátlá repültöket; a' vitorlát újra behúzták, elzúgni hagyandók a' vihart; bátorságuk azonban nem sokára nőtt 's ma azon dolgoznak, hogy az elvesztett tért visszanyerjék 's egykori fényök korát útra föléleszszék. Érdekes tehát számbeli erejöket Francziaországban ugy, mint annak határin túl, tudni 's ellerjedésöket oklevelileg pontosan kimutatni. A1 Jézus társaságának már nincs meg azon 44 provinciája 22,000 taggal, mellyeket a'XVII. 's XVIII. században büszkén számlálhatott elő. De hatalma évről évre nő, a' szerzet mindenhol szórogatja magvait, reménylvén, hogy az idő megérleti azokat. A' Jézus társasága jelennen 14 provinciát bir, t. i. Roma, Sziczilia, Nápoly, Turin, Spanyolország, Paris, Lyon, Belgium, Anglia, Ausztria, Németország, Irland, Mariland, Missourit. E' provinciákban 1838-ki jan. l-jén volt 3067 tag, 1841-ben már 3565's 1844-ki jan. l-jén 4133, ugy hogy 6 év alatt 1066 tal szaporodott a' szerzet. 1844-ben még nagyobb volt a' szaporodás. Roma, Sziczilia, Turin, Spanyolország, Paris, Lyon 's Belgium 7 tartományban, mellyek eddig beküldék Romába az ilietö adatokat, 1844-ki jan. l-jétől 1845-ig 394 új tagot nyert a' szerzet. Roma-tartománynak 1845-ki jan. l-jén 702 tagja volt. A' spanyol tartománynak csak 113 jezuitája van Toledo, Sevilla, Pampeluna 's Valencia egyházmegyékben elszórva. A' párisi tartomány a' föv árost 's éjszaki Francziaországot foglalja magában 420 jézuitával Paris, St.AcheuI, Angers, Strassburg, Bourges, Quimper, Metz, Nantes, Vannes, Lille, Laon, Poitiers és Rouenben. A' lyoni tartomány déli Francziaországot foglalja magában 446 jézuitával: Lyon, Dole, Aix, Bordeaux, Grenoble, Marseille, Toulouse 's Avignonban. A' belga tartománynak 472 jezuitája van Alost, Antwerp, Gent, Brüssel, Lütlcih, Löwen, Namur 's Tournayben. A' német tartomány, hová Schweitz is tartozik, 273 jezuitát számlál Freiburg, Sitten, Eslavayer, Schwyz és Luzernben. A' Jézus társasága törekvéseinek föczélja többé már nem a1 pogányok térítése; neki már nincs, mint 200 év előtt volt, 2000-nól több térítője Keletindia-, Japan- 's Amerikában. A' csatatér, mellyet a' XIX. században választott magának, Európa, mellyet a'pápa hadserge, mint büszkén nevezik magokat a' jezuiták, új lánczokkal szerelne a' pápai székhez csatolni. Illyen a' jezuiták mostani helyzete különféle országokban." ArpÁ»ágg«i»k. A' stühlingeni (Badenben) káptalan september 8-dikán tartatott tanakodásában a' mostani egyházi mozgalmak is szóba hozattak 's egyhangúlag határoztatott, miszerint mondassék ki a' jegyzőkönyvben, hogy a' sürgetöleg szükséges zsinattartást az egész káptalan óhajtja s a' jegyzőkönyv az érseki ordinariatusnak terjesztessék föl (A. K. Z). — A' szabad skót egyházra dúsan történnek az önkéntes ajánlatok. 'Templomépítésre 600-700,000 f. st. gyűlvén be, az elöljárók collegiumot határoztak építeni 's e' czélra 20 személy egyenként 1000 f. st. irt alá. Ezután paplaképítésre nyittatott aláírás 's pár hét alatt 40—50,000 f. st. gyűlt be (A. K. Z.). — Az angol térítők munkássága a' nestorianok körül végre gyümölcsözni látszik,