Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-22 / 12. szám

a) 1-4-1=2; 2-h1=3 — tízig b) 2+2=4; 4-1-2=6 - 20 ig c) 3-4-3=6; 6-4-3=9 — 30-ig d) 4-f-4=8; 8-4-4=12 — 40-ig 'stb. Bánásmód. A' tanító egy gyakorlatot felir; felolvassa; a' tanítványok utánmondják és leírják. Igen ajánlhatók az efféle gyakorlatok: a' tanító kérdi a'padon elölülő tanítványtól, mennyi 2-4-2? a' tanítvány feláll és mondja 2-4-2=4; ekkor tanulótársához fordul,'s kérdi: mennyi 4-4-2, a'tanítvány felkel és mondja 4-4-2=6 — igy egész 100-ig. Hasonlóan megy a' kivonás is: 20 — 2= 18; 18—2=16 'stb. Valamint az egyenlömenetü többítésis: 1x1=1; 2x1=2; igy tovább. Az osztást a' gyermekek általában nem könnyen fogják fel. Segíteni kell rajta reáltárgyak által, p. o. a' tanító vesz elő 4 babot és mondja: ezt felosztjuk 2 tanítvány közt, mennyi jut egynek?; 8-at 2 közt, 12-öt 3 közt 'stb. mindig ugy, hogy az osztás páros legyen. Számjegyekkel: a) hozzá számlálva, p. o. hányszor van meg 2 a' 8-ban? megfejtés. 0-t-2=2 2-4-2=4 4-1-2=6 6-f-2=8 Hányszor számoltuk a' kettőt, mig 8 hoz jutottunk? Hányszor van meg tehát kettő 8-ban? b) elvonás által: p. o. ha 12 három közt felosztunk, mennyit kap egy ? megfejtés. 12—3=9 9-3=6 6-3=3 3 — 3=0 Hányszor vehettem el 3-at 12-böl? Mennyit kap azért 12-ből egy, ha hárman osztoznak rajta ? c) többítés által: p.o. 20 felosztva 4 közt? megfejtés. 1x4=4 2x4=8 igy húszig. Hányszor jön elő 4 a' 20-ig ? Hányszor van 4 a* 20-ban? Hányat kap egy, ha 20-at 4 közt kell felosztani ? Miért ? Ha egyszer a' gyermek az eddigi gyakorlatokban készséget nyer, a' számtanítás főbb nehézségei elháritvák. Ezután jő az el-és hozzá számítás nem egyenlő menetben, de ugy, hogy ha az első sor adatott, a' gyermek azonnal tudja, miként kell fejből avvagy irva tovább vinni, p. o. 4-4-5=9; 9-4-5=14 'sa't. Az elemi gyakorlatok közé tartozik a' számok különbségének felkeresése is, p. o. mi különbség van 8 és 5 közt 'sa't.? Némellyek ezen elemi gyakorlatokat még tovább is folytatják, midőn combinált feladatokat állítanak fel, de a' melly épen azt mutatja, hogy már ez az elemin túlment, p. o. 3x8-4-6=?" A' négy alapmíveletek ezen elemi begyakorlásánál semmi arithméticai határzások, műszavak p. o. öszveg, sokszorzó, osztó 'sa't. nem jőnek elő. — Ezen elemi mívelet nem egyéb mint a' legegyszerűbb számviszonyok tiszta nézlése, helyes felfogása 's illő kinyomala — leírása. Hogy pedig a' gyermekek kedve éberségben tartassék, a'begyakorlott számmíveletek párhuzamosan gyakorlatilag is alkalmaztassanak, p. o. 3 gyermek 12 almát szakít le egy fáról és rajta egyenlően elosztoznak, mennyit kap egy-egy? 'sa't. Csak miután ezen elemi képzés megtörtént, fogassanak a' gyermekek a' nagyobb számjegyek leírására, rendes számmíveletekre, elvontan és alkalmazva, fejből és táblán. Az alkalmazásban a' közéletben divatozó pénzek, mértékek, idöfelosztás 'sa't. főhelyet foglaljanak el. A' mi a' törtet és hármas szabályt illeti, ezeknek elég, népiskolában, csak egyszerű formáira szorítkozni. Alaktan. Ezt a' Pestalozzi iskolája hozta be a* népiskolákba, 's hogy méltó helyet foglal a' Pestalozzi triasa közt, arról mindenki, ki lélektanilag vizsgálódik, meg fog győződni, sőt ha tekintetbe vesszük, hogy az íróvessző, kréta, kézi és falitáblák használása az elemi tanításnál föeszközök, el kell ismerni, hogy az alaktan legegyszerűbb eleme a' pont, pontokkali gyakorlat, legczélosabb bevezető. Kik czélosságát tagadták, vagy tagadják, azon üres formalismus miatt tették és teszik ezt, melly ezen elemi tantárgygyal űzetett. Szükség, hogy az pedanteriává ne fajuljon, 's itt is, miként az elemi számtanításnál, az alaki czél mellett a' gyakorlati alkalmazás háttérbe ne szoruljon, sőt ez lényeges czél legyen, mert különben haszna méltán kétségbe hozathatik. Az alaktan elemi oktatása nézlésen alapul 's analytice kezdetik, nevezetesen, az elemek realtárgyaktól vonatnak el. Majd az adatott, szemlélt, után rajzolt elemekből synthetice különféle irányú vonalok, különféle fajú szögök, képletek, körök képeztetnek. Ezt követi a' tértani testek megnevezése, különböztetése, összehasonlítása, mérése, szóval, az alak-és tértan elemeinek a'közéletben szükséges alkalmazása. Dolgoztak e' tárgyban Türk, Tillich, Harnisch, Diesterweg, Tobler, Gödli, Schur, Warga 'stb. (Folytattatik.) Sokra meiitiisife! A' protestáns lelkész hivatala 's időtöltése tárgyában, Kis Sámuel testvérünk által irt 's közlött czikk örvendetesen hatott reám egészen addig, hol bőkezüleg szabadalmat ad 1) a' kártyázásra, 2) a' vadászatra 's 3) a' tánczvigalmi részvétre. Ugy jártam vele, míképen a' tenger partján sétáló vándor, kinek szeme láttára mesés Syrena emelkedik a' vizböl, kinek szép alakja's bájoló hangja midőn az ölelkezésig elragadná a' vándort — ez akkor borzad vissza, látván a' vizalatti részből, hogy e' teremtés, fájdalom! a' halak neméhez számlálandó. De hagyjuk abban a' hasonlatosságot, nehogy Kis tisztitársunk félreértsen *s a* tisztelt szerkesztő is a' hosszn czikk ellen ünnepélyes óvást tegyen!