Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-15 / 11. szám

tartozó szabályokra nézve nemcsak vezérfonal! nyujt, de egészben is elfogadható a1

poroszhoni rendszer, a' mint azt ft. Polgár Mihály úr almanachja 174-ik lapján fölmutatja 11. §. — Legyen szabad a' tudós szerző szavait ide általtenni. „Poroszországban, hol az evang. és reform, ekklézsiák 1817-től fogva nagyobbrészint egyesültek, igazgattatik az egyház a' cultus ministerium (egyházi dolgokra ügyelő minister) által a' tartományi és vidéki (provinciáié et tractuale) consistoriumok állal, és a' helybeli egyházi tanács (presbyterium v. repraesentatio) által. A' presbyterium vagy repraesentatio kétféle, úgymint: nagyobb és kisebb; mindeniknek elnöke a' lelkipásztor. A' nagyobb repraesentatio áll az ekklézsiák nagyságukhoz képest 16—60 képviselőből , kik a' speciális superintendens (esperes, prépost) jelenlétében az ekklézsia 24 évet meghaladott 's jó hirben levő férfitagjai által titkos szavazatokkal választatnak. Egy negyede ezen képviselőknek minden évben kilép, mi sorshúzás által határoztatik meg: de a' kilépők újra megválasztathatnak. Ennek a' nagyobb repraesentatiónak hatáskörébe tartozik a' papválasztás, az ekklézsia minden javairól való rendelkezés, az egyházi 's minden építésre szükséges adónak kivetése. Ezen nagyobb repraesentatio választja a' maga kebeléből a' kisebb repraesentatiót, mellynek tagjai a' lelkipásztor elnöksége alatt: a' számadó curator, egyházfi (decan) és 2, vagy 6 ülnök, kik két évre választatnak. Ez a' kisebb repraesentatio hajtja végre a' nagyobb presbyterium rendeléseihez vigyáz a' jó rendre, az erkölcsökre, gyermekek iskolába járására, tanítók szorgalmukra; ez gondoskodik az egyházi adó behajtásáról, a' szegényekről; a' számadásokat ez vizsgálja meg és terjeszti a' nagyobb repraesentatio eleibe." Egyházi. Gyűlések. Czig-felsö-zeiiipléiii egyházmegyei gyűlés. Február 5.6.7-én gyűlésünk volt Pinkóczon, Jászay Mihály esperes és mlgos palóczi Horváth Simeon urak elnökletök alatt. — 1) Egyházlátogatási jelentésből hallók, hogy sok helyen azért nincs iskola, mert a' szülék nem akarják iskoláztatni gyermekeiket. E' tárgy élénk vitára adott alkalmat. Lobogott a' népnevelés iránti szent tüz, 's határoztuk: hogy a' tanításbér, az iskolába járható — de nem járó gyermekekért szintúgy vétessék meg, mint ha járnának. Ugyan ezen határozat is nem fog-e more patrio — csak a' papiroson maradni? — Kebelrázó volt a' lucskai tanító panasza; — neki az egyház lakhelyet sem adott, maga 's családja számára más szállást a' nyomorult helyen nem kapván, marha-ólat bérlett! ki nyári lakul, de őszszel a' tulajdonos, barmait! oda bekötvén, ott sem vala helye többé a' szegény rectornak; a' hideg beállt, a' tél eljött, 's ö családjával együtt hajlék, fedél nélkül maradottI Négy mértföldnyire lakó rokonaihoz szállítá nőjél 's gyermekeit, és maga helyben maradván —' hogy egyházát el ne hagyja — zsellérü' szált be egy szinte szegény zsellérhez I — Most Ítéljetek, uraim! milly lábon állhat az illy egyházban a' nevelés ügye? Maga Pestalozzi tanított volna-e illy körülmények közt ? pedig e' körülmények, kevés variatióval, más egyházakban is előfordulnak. — Nálunk a' rectorok sok helyütt harangozok is egyszersmind; — így van-e ez másutt is ? — Ez czélos intézkedés arra, hogy minél kiképzettebb iskolatanítókat nyerjünk ; legalább nem kell attól tartani az illyekre nézve, hogy: honores mutant móres. 2) Mi még most is az apostolok korában élünk. Akkor az ördöngös Simon a' sz. lélek ajándékát pénzen akará megvásárlani; itt és most pedig — néhány hordó borért a' n. egyház eladta szabad választási jogát, 's a' tiszta szinbor után folyt a'papválasztó szavazatok többsége is. Illyen esetben mondhatjuk-e hogy a "nép szava Isten szava? Ki így veszi, vásárolja a' hivatalt, így csinál lélekvásárt, az, hogy keményebben ne szóljak: legalább is nem papnak való. No de: si non verbis — poculis. — Szabadjon azonban komolyan kérdenem: mi az oka ha aljasúl papi állásunk? Bizony nem más, mint az, hogy hivatalunkat minszemélyünkben magunk aljasítjuk; mert soha sem lesz hallgatói közt tekintete 's tisztelete az olly papnak, kinek elválasztatását bor és másokat rágalmazás eszközlötte ki. 3) Édesen hatott ránk azon határozat, hogy jegyzökönyveink ezentúl mindig ugyanazon gyűlés végével hitelesíttessenek. Adja Isten, hogy teljesüljön ! de vándor gyűléseink melleit ez nagyon bajos lesz. Örömmel jelentem azt is, hogy a* tisztújítás, mitől sok helyeken rettegtek, nálunk szép csendesen, sürgetés nélkül bejölt. Lelkes hivatalnokaink magok önként hozák be, önként mondának le hivatalukról, 's az ujonan választottak, csak három évre fogadják azt el. A' közbizodalom nem csal, méltányolja ez a' lemondást, de újólag el fogja találni embereit. 4) Gyűlésünk, bár collegialis szellemű volt, még isen miniatűr kidugta fejét a' xvQiaQxta, kivált a'j — i káplán ügyében. Még nincs 3 éve, hogy az e.kerületünkbeni egyházak, közszavazat utján 247 szavazattal 10!) ellenében, elhatározák: capellanus non succedit, és most a'j—i káplánból erővel succeditet akartak csinálni. Az ügy az e.kerületi gyűlésre fog felvitetni; de hisszük, hogy az e.ker. kormányszék — mint édes anya — határozatát, az alig három éves gyermeket, éleiben megfogja tartani. Nem lehetünk egy értelemben azzal, ki I gyűlésünkön rnondá: „ha fiatal a' határozat, csiínáljunk vénebbet helyette." önkéntelenül eszembe