Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-03-15 / 11. szám
dobra ütnek, hanem a* kik tudnak nyelvüknek parancsolni. 2J Egy feleségüek legyenek, kiknek gyermekeik is vannak. 3) Ollyanok, kik huzamosan legalább gyakran odahaza vannak és kereskedés vagy más foglalkozás hazulról nem szólítja el őket. Kérdezni méltán lehet: miután illy szép ideaját adja kánonok irója a' presbyteriumnak, melly a' próbakövet ma is kiállja, miért nem találjuk fel az igy rendezett presbyteriumokat ? Az iró a' maga korát igy menti: „Ut id in gente nostra institutum, ea qua par est commoditate institui hoc rerum statu possit politicus noster ordo ob varia quae causant obstacula, pláne non videt" (kánon XCIX.) másutt: „Illustrissimo Principi erectio Presbyterii non modo difficilis, sed et impossibilis apud nos visa est." (Acta synod. Szath. Pres.) Korunkig lefolyt idők alatt szabályzott presbyteriumok hogy alig voltak nálunk, annak talán okai leheltek: 1) Féltékenység status és status közt. Presbyterium egészen független állást követelt volnál magának a' világitól, és törvényt látott volna az Ítélete szerint vétkeseken világi hatóság mellöztével is: viszont az egyházak féltek a' világi hatóság túlnyomó befolyásától. 2) Féltékenység urak és papok között. Presbyteri gyűlésekben az elnökség Gelei kánon szerint és a' dolog természete, de más országok, Angol-, Skót- , ílelvethon, legújabban Prussia elismerése szerint papi. Ezt nem vonja kétségbe még a' budai zsinat is, a' honnét a' IV. kánon de localibus presbyíeriis elnökségről hallgat, még is nem könnyen fogadjuk mi el. 3) Félénkség, nehogy, ha valami positiv alapíttatik meg, akkor majd valamit talál engedni akár a' világi, akár a' papi rész jogából; jobb pedig inkább pangásban lenni, mondanák némellyek, mint jogtól fosztatni meg. 4) Aílalában ama régi megjegyzés: Alhenienses scire quae recta essent; sed facere nolle. De mi lehet, már a jelenkort említve, oka annak, hogy a1 már kitűzött elvek vezérlete után rendezett presbyteriumok nincsenek? Az 1791: 26. art. 4. §-ában nyilván mondatik: ,,Evangelici in iis, quae ad religionem pertinent, unice a reiigionis suae superioribus dependeant; reservat autem sibi sua Maiestas sacratissima tam relate ad coordinationem praedictae superioritatis, quam et reliijuas disciplinae partes intacta ceteroquin reiigionis libertate , eum stabilire ordinem, qui communi virorum eiusdem reiigionis tam secularium quam reiigionis minislrorurn maximé congruus reputabitur." Fejedelmi egyenesség! E' superioritast a' budai kánonok rendezni próbálták; megerősítést ugyan e' kánonok, mint tudjuk, nem nyertek: azonban ezek szellemében tétettek tiszántúli egyházkerületet illetőleg a' tractualis székeken változtatások. Igaz ugyan, hogy épen nem egybehangzólag, nem magával az idézett 4-ik §-al: „interea statuitur, ut canones circa religionem, per synodos suarum confessionum suo modo conditi, in quorum nempe actuali usu consistunt, et deinceps ratione, per hanc legem deíinita condendi, neque per dicasterialia mandata, nec per regias resolutiones possint alterari" nem épen egybehangzólag, mert a' debreczeni 1821. convent synodus nem vala; és ha nem puszta convent volt, hanem commissio regia: akkor dicasteriale mandatum, vagy pedig regia resolutio, de hiszen már ez folyamatban és rendezve van és az eredmény jó; örökös kár, hogy a* presbyteriumok ugyanakkor gyökeresen nem rendeztettek. És már most vagy ezt mondhatjuk: várassék be, míg synodus szabályt hoz általános presbyteriumok iránt, 's ha ez nem, legalább az illető superintendentia, vagy pedig vegyük életbe a' budai zsinat IV. kánonját, melly igy szól: „Singula ecclesia cuius libet loci habét jus, et obligationem se ipsam secundum canones ecclesiasticos per suum presbyterium locale regendi, quod consíat ex patronis eiusdem reiigionis ecclesiae, ex VD.ministro nec non Curatoribus et senioribus; qui curatores et seniores, módis hactenus consvetis eligentur et adjurabuntur.Patronorum autem erit in ecclesias, quarum nutricii quidem, sed secus etiam membra sunt, nullum exercere dominatum, sed eam consilio et quavis alia ratione regere et protegere. In majoribus porro ecclesiis etiam Professores majorum scholarum (értsük meg: etiam Professores majorum scholarum) ad presbyterium locale eligi possunt" — Ezen kánonban megjegyzést érdemelnek : 1) A' presbyteriumot alkotó elemek közt első helyen említtetik ugyan Patrónus, de az nem ad elnökséget. Egyébiránt oz igaz Patronusnak, ki templomot, iskolát épít, hivatalnokot fizeti és hol nincs szükség ágybért fizetni, pédául Bájon, mellyik pap nem engedné oda az elnökséget? elismerve, hogy bár amaz egyházi családban, presbyteriumban mindig 1.-pásztor a' családfő: ö m. a. és a gyülekezet a' kegyes patronusnak gyermekei. 2) Nullum exercere dominatum akár úr legyen valaki, akár nem. *) Miért ne legyen presbyteriumban pap mellett copraesidium, ha már egyházkerületeken, egyházmegyékben ez folyamaiban van? ezt a" méltányosság kívánja, mivel presbyteriumban papi részről csak ma*a vau a1 lelkipásztor, — az említett két székeken pedig világi és papi hivatalnokok ép egyenlő számmal vannak, és ha nem volna is protestáns papi rend : ki lehet méltóbb eloök, mint az egész gyülekezel tanítója, hitben vezére? E.
