Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-08 / 10. szám

pap vagy más anyakönyvvezető által az anyakönyvbe beírandó; 3) a* keresztelést illetöteg ha nem is minden egyes keresztelésnél, legalább egyszer minderikorra a' formulát, melly szerint keresztelni kell, a* helybeli prot. papnak kellene átadni, miszerint ez meggyőződhessék, a' keresztelés vaj -jon egyetemes ker. dogma szerint végeztetett-e; 4) esketésnél az egész papi működés, kivéve az esketésnek meg áldássali ünnepélyes végrehajtását, a' helybeli prot. papra volna bizandó. Ennek kellene hát megvizsgálni, meg vannak-e az érvényes házasságraléphetés törvényes kellékei, — kinyomozni, az esketés azon helyén, hol az új kath. egyház létez, történjék-e vagy nem? — 's ez okból szükség esetében felsőbb hatóságoknál kell-e tudakozódni 's azok határozatát kikérnie^jegyeseket ö fogná hirdetni;röviden,mindenről gondoskodni,miről gondoskodni kellene, ha azok ág. hitv. protestánsok volnának. Mindez rendben levén, bizonyítványt kellene adnia, hasonlót a' dimissori-aléhoz, melly akkor adatik ki, midőn a* jegyesek más, nem az illető pap által óhajtanak megeskettetni 's ekkor a' tulajdonképeni esketést az új kath. pap tehetné. Azt azonban meg lehetne az új katholikusoknak engedni, hogy prot. templomokbani kihirdettetéseiken kivül házasulandó hit— sorsosaik az ö istentiszteleti gyülekezeteikben is kihirdettethessenek; 5) az úrvacsora kiszolgáltatása 's temethetés semmi további rendszabályhoz nem volna kötendő, csak a' temetéseket illetőleg magában értetik, hogy helyeken, hol szokásban van protestánst az iskolai ifjúság kíséretében eltemetni, az új kath. pap nem követelheti, hogy ezen ünnepélyesség új kath. temetésekor is megtörténjék. A' leirat azt rendeli, hogy a1

keresztelésnél prot. pap legyen jelen, azon hozzáadással, miszerint ez arra nem kényszeríttethetik. A' választmány kénytelen megvallani, hogy illy néma jelenlétet egy prot. pap méltóságával nem tud öszszeegyeztetni. 'S illy rendszabály, ha a' választmány javaslatai helybehagyatnak, aligha fog szükségesnek mutatkozni. A' magas cultusministerségnek a' nélkül is hatalmában álland, neki arra alkalmatosnak látszó egyházi vagy más hivatalnok által általán felvigyáztatni arra, hogy az új katholikusok egyházi cselekvényeinél semmi rendetlenségek ne történjenek, valamint arra is, hogy az ideigleni rendszabályok ideje alatt csak külsőleg is arra minősített férfiak, jelesül, csak tanult 's a' kereszt, álladalom részéről arra fel jogosított hatóság által megvizsgált istenészek, mindegy, akár katholikusok, akár protestánsok, választassanak papokul. Azután azon kérdésre, hogy új kath. papok által megesketett házasfeleket illetnek-e polgári jogok? igen-nel felel a' választmány, két pontra terjesztvén ki még figyelmét: 1) az új katholikusok az ideigleni rendszabályok ideje alatt kötelesek legyenek-e viselni terheit azon egyháznak, mellyhez azelőtt tartoznak, vagy pedig szabadíttassanak meg azok alól, avvagy legalább függesztessék fel a' kötelezettség azokat fizetni ? 2) azon polgári és politikai jogok, mellyeket eddig az új katholikusok mint a* r.kath. elismert egyház tagjai, élveztek, az ideigleni rendszabályok ideje alatt meghagyassanak-e nekik 's ótalmaztassanak-e azok gyakorlatában ? Az első kérdést, mint magán jogi, és igy a' törvényhozás, következőleg a' választmány körén is kivül első momentumot, birói ítélet alá tartozónak véli a' választmány; a' második kérdésre vonatkozólag pedig azt tartja, hogy az említett jogok háborítlan élvezésében hagyassanak meg az új katholikusok. Végre a' kamarához intézett, drezdai és lipcsei petitiókra terjeszkedik ki a'választmányi munkálat, röviden véleményezvén : hogy az új katholikusoknak, mint egyháznak, elismertetése 's az azzal összefüggő kérelmek 's javaslatok iránt (hová status által adandó pénzbeli segedelem is tartozik) most még a' választmány nem véleményezhet , azon egyet jegyezvén meg, hogy ha a' folyamodók esedeznének, mi szerint engedtessék meg nekik „egyháznak" nevezniök magukat, attól végtére is kevés fogna függni, ők magok ugy nevezik-e magokat, 's legalább a' választmány nem tud találni okot, melly miatt meg kellene tiltani, az ideigleni rendszabályok ideje alatt nekik e' nevezetet (valamint eddig sem tiltatott meg), de ügyök végképi szabályozása 's egyházul elismertetésök előtt sem kívánhatják, sem várhatják, hogy a' hatóságok által „egyháznak" neveztessenek, mert ebben már is elismertetés rejlenék, miről csak jövendőben kell határozni. — E' vélemény fölött oct. 3 's 4-én tanácskozott az első kamara következő eredménynyel: valamennyi szavazat egy ellen ideigleni rendszabályok, nem pedig a' végképeni elhatározás, mi indítványozva volt, mellett nyilatkozott, ugy szinte valamennyi szavazat 3 ellen felhatalmazá a'kormányt, hogy városokban átengedheti az új katholikusoknak az ev. templomokat. A' választmány indítványa az esketésre nézve 19 szavazattal 16 ellen elmellöztetett, de a' többi javaslat, keresztelés-, úrvacsora- 's temetésre vonatkozó elfogadtatott. Az egyházi terhek birói uton eldöntetése szinte mellőztetett, de a' polgári s pololikai jogok további élvezése elfogadtatott azon hozzáadással, hogy a* dissidensek a1

r. kath. egyházi terhekhez járulni kötelesek. — Oct. 10-ik üléseben az első kamara ugyanazon rendkívüli választmány utólagos tudósítása következtében azon indítvány fölött tanácskozott, hogy minden dissidensekhez átmenő keresztyén eddigi papjától bizonyítványt hozzon a' felöl, mikép ez kilépte előtt meginlé öt 's e' bizonyítványt a' ném. kath. egyházak elöljárói a' eullusministerségnek küldjék be A' választmány egyetértett abban, hogy a' proselytáskodást gátolni kell, de ezen gátolás eszközeiről különböztek a' vélemé-10*