Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-02-09 / 6. szám

mellyekei a' gondviselés az emberi emléknek időről időre kinyilatkoztatni jónak vél, hirdetői, — vagy pedig, hogy új harczosai, védői és hatályos terjesztői legyenek régibb igazságoknak, mellyeket a' századok forogta alatt niármár köd és homály látszik burkolni, — bárhol szülessenek, bármelly nemzet nevét viseljék és bármelly nyelven hirdessék az igazságokat, — nem egy nép- vagy nemzetnek, hanem az egész emberi nemnek jóitevői , minden embernek felei, és hunytok után, az összes ember-nein hálájára méltó egyének. Illy férfi vala a' mult század 45-ik év jan. 12-ik napjának szülötte „Pestalozzi!" Egy százada annak még csak, hogy e' nevet a' történet ismeri, — és a' férfiú legerélyesebb működésétől számítva — még nem több félszázadánál (mert leghatásosabban munkálkodott Pestalozzi félszázados korában) — és már is el van döntve, hogy a' nevelés történetében — melly egyszersmind az emberi-nem fokonkénti fejletének története is — időszakoló név és határ legyen Pestalozzi. E'név az egész földön, a' hol gondolkozó velők vannak és a'hol az okszerű nevelés-tanításról szó vagyon — már mindenütt ismeretes ; és azon nevelési elvek, mellyeket e' nevet viselt férfiú terjesztett, már is megtermik áldásukat annyi meg annyi tanodában, nevelő-intézetben és szülei háznál, — egész országok hódolván nekiek és életbe-lépletésök mellett még magok a1

felvilágosodottabb fejedelmek is buzogván. Igaz ugyanis, miként az, ki az emberiséget szellemi tekintetben mindig magasb tökéletesbülési fokra emelni és magas rendeltetési czéljának közelébe mindinkább juttatni óhajtja — sikeresb utat nem választhat a1

nevelési útnál; inert a1

ki szellemünkön e1

részről mozdít, a' ki új igazságokat teremt e1

mezőn, a1

kie'pályán fedez föl űj haladási módokat és nyújt czélhoz jutási új eszközöket, — szerintem az, az emberiség jóltevöinek sorában, bizonyára nem az utolsó helyet érdemli. És a' ki a' Pestalozzi előtti neveltetésmódokat ismeri; a1

ki tudja, mint vala ö előtte a' szellemi birtok, egyedül az emberiség egy kiváltságos részletének vagy rendének sajátja 's mint nem juthata ahoz a' nép ifjú és szegényebb nemzedéke, mert megszerzéséhez részint tetemes anyagi áldozatok, részint — 's a' mi még inkább szolgála akadályul — hosszú évekig tartó tanulás kivántaték ; a' ki — mondom — csak ezeket tudja is, és tekintetbe veszi, miként Pestalozzi vala az, ki a' tudományt a' népnek is tanítani kezdé és kezdé időpazarlás nélkül, könnyű és mindenkinek elméjéhez hozzá-férlelkezö módon, feltalálván és gyakorlatba hozván a' tudomány-közlésnek Iegtermészetszerübbútjába1

gyermekből kifejlesztési módszert; — a1

ki ezeket tudja: az, a' midőn Pestalozzi-ünnepélyről szólunk, ugy hiszem, csak hilatisztelettel említendi e' nevet. IHy érzelmeket rejtő kebellel találkozának Pesten néhány nevelők és a' nevelésnek buzgólelkü baráti: véletlenül össze jan. 11-ik estéjén, a' pesti prot. gymnasium egyik oktatójánál, Dr. T. L.-nál, és általa figyelmeztetve, Pestalozzinak a' következő napon leendő százados születése napjára — a' mellyet a' német nevelők, Diesterwegnek a' „Rheinische Blátter" czimü paedagogikai folyóiratnak — itt is ezúttal felolvasott — felszólítása szerint — országosan megünnepelni szándékoztanak — ím e' nevelő urak is készek valának kis társalgási körükben a' Pestalozzi napnak előestéjét — ha nem is országosan, mint a' némethoni nevelők — legalább mégis olly hálatisztelettelszerényke társaságban megünnepelni. Említett oktató úr indítványára — elörebocsátatván, miként a' szellembajnokok leghűbb és legméltóbb tisztelete, szellemök megismerésében és azon, éltökkel kivívott igazságoknak elsajátításában áll leginkább — Pestalozzi életének rövid jellemrajza olvastaték fel először, aztán könyvei ismertetének meg röviden és egyes czikkek olvaslatának még fel Grunert és Türk könyveikből, melvlyek Pestalozzi intézeteit Mütichen-Buchsee és Yverdonban ismerleték meg. Végre, de már csak inkább társalgási beszélgetésben — fejtegetteltek P. nevelés-oktatás elvei és egyes tanulmányok tanítása körül alkalmazott külön módszerei. Meg lőnek említve még mind azon buzgó férfiak és nemeskeblü asszonyságok, kik P. tanai érdekében honunkban apostolkodtak 's azok között P-nak még egy-két közvetlen tanítványa is, kik magasb magyar családok állal, kiknek gyermekei nevelésével meg valának bizva — Yverdonba küldetve, a' nagy taníló személyes oktatásain épülni szerencsések valának. A' következő napon, jan. 12-kén a' megye termében, közgyűlést tarta a1

testgyakorló egyesület, Szentkirályi Móricz úr elnöklete alatt: és a" midőn e' téren is, ifjú magyar nemzedékünk testi nevelését — ugy mint a' szellemit — óhajtva, az egyesület tagjai szebb jövendőbe szárnyaltalák reményöket: el nem mulasztá elnök úr a1

közgyűlést egyszersmind a' múltba is visszavezetni és a' múltnak józan megértéséből a' jelen czélszerü alkotására utalni; el nem mulasztá t. i. az egyesületnek emlékezetébe hozni, miszerint épen e' nap, a' mellyen a' nevelés egyik ágát, t. i. a' testgyakorlást magának terjesztésül kitűzött egyesület közgyűlését tartja — véletlenül a' mult század leghíresebb paedagogjának, Pestalozzinak századik születésnapja. Melly emlékeztetés, a1

nagy nevelő szelleme iránti tiszteletből, emléknyom gyanánt, a1

jegyzőkönyvbe is igtattaték. És még egy harmadik módon is ünnepelteték P. napja, — ámbátor ismét csak magánykörben, de azért nem kevesbbé méltóan. — Egy nagynevű hölgye honunknak, kinek érdemei a' korszerű nevelés terjesztése és a' legáldásosabb nevelő-intézetek gyámolítása, sőt önállóknak feállítása körül, már is halhatatlanok, és a' ki huzamosb ideig