Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-02-09 / 6. szám

mellyekei a' gondviselés az emberi emléknek idő­ről időre kinyilatkoztatni jónak vél, hirdetői, — vagy pedig, hogy új harczosai, védői és hatályos terjesztői legyenek régibb igazságoknak, mellye­ket a' századok forogta alatt niármár köd és ho­mály látszik burkolni, — bárhol szülessenek, bár­melly nemzet nevét viseljék és bármelly nyelven hirdessék az igazságokat, — nem egy nép- vagy nemzetnek, hanem az egész emberi nemnek jói­tevői , minden embernek felei, és hunytok után, az összes ember-nein hálájára méltó egyének. Illy férfi vala a' mult század 45-ik év jan. 12-ik napjának szülötte „Pestalozzi!" Egy százada an­nak még csak, hogy e' nevet a' történet ismeri, — és a' férfiú legerélyesebb működésétől szá­mítva — még nem több félszázadánál (mert leg­hatásosabban munkálkodott Pestalozzi félszáza­dos korában) — és már is el van döntve, hogy a' nevelés történetében — melly egyszersmind az emberi-nem fokonkénti fejletének története is — időszakoló név és határ legyen Pestalozzi. E'név az egész földön, a' hol gondolkozó velők vannak és a'hol az okszerű nevelés-tanításról szó vagyon — már mindenütt ismeretes ; és azon nevelési el­vek, mellyeket e' nevet viselt férfiú terjesztett, már is megtermik áldásukat annyi meg annyi ta­nodában, nevelő-intézetben és szülei háznál, — egész országok hódolván nekiek és életbe-lépleté­sök mellett még magok a1 felvilágosodottabb fe­jedelmek is buzogván. Igaz ugyanis, miként az, ki az emberiséget szellemi tekintetben mindig ma­gasb tökéletesbülési fokra emelni és magas rendel­tetési czéljának közelébe mindinkább juttatni óhajtja — sikeresb utat nem választhat a1 nevelési útnál; inert a1 ki szellemünkön e1 részről mozdít, a' ki új igazságokat teremt e1 mezőn, a1 kie'pályán fedez föl űj haladási módokat és nyújt czélhoz jutási új eszközöket, — szerintem az, az emberiség jólte­vöinek sorában, bizonyára nem az utolsó helyet érdemli. És a' ki a' Pestalozzi előtti neveltetés­módokat ismeri; a1 ki tudja, mint vala ö előtte a' szellemi birtok, egyedül az emberiség egy kivált­ságos részletének vagy rendének sajátja 's mint nem juthata ahoz a' nép ifjú és szegényebb nem­zedéke, mert megszerzéséhez részint tetemes anyagi áldozatok, részint — 's a' mi még inkább szolgála akadályul — hosszú évekig tartó tanulás kivántaték ; a' ki — mondom — csak ezeket tudja is, és tekintetbe veszi, miként Pestalozzi vala az, ki a' tudományt a' népnek is tanítani kezdé és kezdé időpazarlás nélkül, könnyű és mindenkinek elméjéhez hozzá-férlelkezö módon, feltalálván és gyakorlatba hozván a' tudomány-közlésnek Ieg­természetszerübbútjába1 gyermekből kifejlesztési módszert; — a1 ki ezeket tudja: az, a' midőn Pestalozzi-ünnepélyről szólunk, ugy hiszem, csak hilatisztelettel említendi e' nevet. IHy érzelmeket rejtő kebellel találkozának Pesten néhány nevelők és a' nevelésnek buzgó­lelkü baráti: véletlenül össze jan. 11-ik estéjén, a' pesti prot. gymnasium egyik oktatójánál, Dr. T. L.-nál, és általa figyelmeztetve, Pestalozzinak a' következő napon leendő százados születése nap­jára — a' mellyet a' német nevelők, Diesterweg­nek a' „Rheinische Blátter" czimü paedagogikai folyóiratnak — itt is ezúttal felolvasott — felszó­lítása szerint — országosan megünnepelni szán­dékoztanak — ím e' nevelő urak is készek valá­nak kis társalgási körükben a' Pestalozzi napnak előestéjét — ha nem is országosan, mint a' né­methoni nevelők — legalább mégis olly hálatisz­telettelszerényke társaságban megünnepelni. Em­lített oktató úr indítványára — elörebocsátatván, miként a' szellembajnokok leghűbb és legméltóbb tisztelete, szellemök megismerésében és azon, éltökkel kivívott igazságoknak elsajátításában áll leginkább — Pestalozzi életének rövid jellem­rajza olvastaték fel először, aztán könyvei ismer­tetének meg röviden és egyes czikkek olvaslatá­nak még fel Grunert és Türk könyveikből, melv­lyek Pestalozzi intézeteit Mütichen-Buchsee és Yverdonban ismerleték meg. Végre, de már csak inkább társalgási beszélgetésben — fejtegetteltek P. nevelés-oktatás elvei és egyes tanulmányok tanítása körül alkalmazott külön módszerei. Meg lőnek említve még mind azon buzgó férfiak és nemeskeblü asszonyságok, kik P. tanai érdekében honunkban apostolkodtak 's azok között P-nak még egy-két közvetlen tanítványa is, kik magasb magyar családok állal, kiknek gyermekei neve­lésével meg valának bizva — Yverdonba küldetve, a' nagy taníló személyes oktatásain épülni sze­rencsések valának. A' következő napon, jan. 12-kén a' megye termében, közgyűlést tarta a1 testgyakorló egye­sület, Szentkirályi Móricz úr elnöklete alatt: és a" midőn e' téren is, ifjú magyar nemzedékünk testi nevelését — ugy mint a' szellemit — óhajtva, az egyesület tagjai szebb jövendőbe szárnyaltalák reményöket: el nem mulasztá elnök úr a1 köz­gyűlést egyszersmind a' múltba is visszavezetni és a' múltnak józan megértéséből a' jelen czél­szerü alkotására utalni; el nem mulasztá t. i. az egyesületnek emlékezetébe hozni, miszerint épen e' nap, a' mellyen a' nevelés egyik ágát, t. i. a' testgyakorlást magának terjesztésül kitűzött egye­sület közgyűlését tartja — véletlenül a' mult szá­zad leghíresebb paedagogjának, Pestalozzinak századik születésnapja. Melly emlékeztetés, a1 nagy nevelő szelleme iránti tiszteletből, emléknyom gyanánt, a1 jegyzőkönyvbe is igtattaték. És még egy harmadik módon is ünnepelteték P. napja, — ámbátor ismét csak magánykörben, de azért nem kevesbbé méltóan. — Egy nagynevű hölgye honunknak, kinek érdemei a' korszerű ne­velés terjesztése és a' legáldásosabb nevelő-inté­zetek gyámolítása, sőt önállóknak feállítása körül, már is halhatatlanok, és a' ki huzamosb ideig

Next

/
Oldalképek
Tartalom