Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-02-23 / 8. szám

magok a' tanácsadók nem követnek? engedelmeskedik-e azoknak a' törvényeknek,metlyeket magok a'törvényadók megrontanak? és mikor a'fösvény adakozásra, a' kevély alázatosságra, a' rest szorgalmatosságra, az embergyűlölő felebaráti szeretetre, a' hazug igazmondásra, a' csalárd az igazságnak követésére, a'vallás parancsolataival nem gondoló a' kegyességre és isteni félelemre inti a' népet : vájjon nem méltán ezt mondja-e az intőjének: Orvos! gyógyítsd meg elébb tenmagadat. Te képmutató! vesd ki először a' gerendát szemedből, és azután gondoskodjál arról, hogy atyádfijánakszeméből a' szálkát kivessed. Te, ki másokat nevelni, jobbítani, boldogítani akarsz : neveld, jobbítsd, boldogítsd elébb tenmagadat! De midőn látja a' nép, hogy a' melly utat neki mutatunk, magunk is azon járunk; a' melly tanácsot neki adunk, magunk is azt követjük; a' melly jóknak követésére öt buzdítjuk, magunk is azokat gyakoroljuk; a' melly roszaknak távoztatására öt intjük, magunk is azoktól őrizkedünk : mikor, mondom, ezeket látja a' nép, társul adja magát hozzánk mind a' jónak követésében, mind a1

rosznak távoztatásában; és illyen módon mindinkább-inkább közelít hozzánk az erkölcsi neveltségben. A' nép nagyaié itt is a' dicsőség, melly szerint a' nép erkölcsi nevelésére jó példaadásukkal legtöbbet tehetnek. Ugy fénylenek ők a' nép között, mint a' napa' többi égi testek között; 's ennélfogva sok ezeren néznek ö reájok, hallgatják beszédeiket, vizsgálják cselekedeteiket, figyelemmel kisérik az igazságnak, a' békeségnek, az egyetértésnek, a' közjóllétnek előmozdítására czélozo törekedéseiket; és mivel a' példa mennél nagyobb személytől adatik, annál hathatósabban munkálkodik: tehát minden jó példa, melly a' nép nagyaitól jő alá, ollyan elhintett mag, melly egyszerre többeknek szivébe esvén és ott meggyökeredzvén, bőven gyümölcsözik a'nép nevelésére. Miképen a' fővezérnek bátorsága bátorságot önt a' közvitézek szivébe: épen ugy terjeszti a' nép nagyainak példája a1

nép mindenik osztálya között a'jó erkölcsöt. Osztozhatik mindazáltal, sőt kötelessége, hogy osztozzék a' nagyokkal a' nép erkölcsi nevelése jó példávali előmozdításából eredő dicsőségben a' népnek bármelly alacsonysorsú tagja is. Mert hol van az az egyén a' nép között, kinek gyermekei, atyafijai, baráti, ismerősei, jóakarói ne volnának ? Mindezek szemmel tartják az ö cselekedeteit, és ugy nézik azt, mint mustrát, melly a'követésre tétetett ö elébök. Mindnyájan azért, nagyok 's kicsinyek, gazdagok "s szegények, ifjak 's öregek, legyünk jók, hogy a' roszak is általunk jók legyenek; legyünk erkölcsileg neveltek, hogy a' neveletlenek is általunk neveltekké tétessenek! fényljék ugy világosságunk , hogy mások is látván cselekedeteinket, dicsőítsék a' mennyei Atyát.! N. N. Vegyesek. Esperes-választás kijelölés nélkül 's némi figyelmeztetés az esperes és esperesség közti különbségre. E' Lap tavali folyamának egyik számában közöltetett azon eljárás, melly szerint a• soproni alsó egyházvidékben új ev. esperes lön választva. A' dologhoz még az itt következőt véltük sorozni lényegesnek és kiegészítőnek. Világosan megemlíttetni elmellöztetett, hogy az esperes választásához itt már a1

superintendens úr az egyháziaknak nem candidált, hanem, a' régi szokástól eltérve, azoknak szabad választást engedett. És ez ismét olly becses gyümölcs, melylyet a'jelen Lap segített megteremni. E' választás körül tehát ama hiba, melly iránt tavai egy esperesi felügyelő választásának ügyében, méltó hangos panasz emeltetett, ugyancsak nem fordult elő: mit épen nem szabad hallgatással elmellöznünk. Én legalább, — ha ugy hatalmamban állana, mint nem, haza-szerte végig nézném mind a' hibákat, mellyek már e' Lap által orvosoltattak, — mind azon idves eszméket, mellyek ennek hasábiról a" való életbe léptettek: azokat sietnék összegyűjteni és tudatni az olvasó közönséggel mindenünnen, — hogy ez hadd győződnék meg e' Lapnak idves hatásairól. íme! tehát erre itten ismét egy örvendetes példa. A' dunántúli ev. egyházaknál, a' Rendszer daczára, most már a'szabad-választás, espereseket illetőleg, ki van víva; és e' Lap igéjének magva e1

helyen és ez ügyben jó földre esett. Mellyen midőn nem lehetnem örvendenünk, egyszersmind, mellesleg szólván, óhajtjuk, hogy a' tisztújítás is, ugyan a' Rendszer daczára, fogadtatnék el; és emlékeztetjük az esperességeket, hogy gyűléseik tartás-módjában viszont, szabják magokat a' Rendszer kivánatihoz, követvén a' gazdálkodási takarékosság elveit, és bevevén igy a' képviselést is. Akkor aztán ez ügyben mindenek rendén lesznek. Esperes és esperességröl levén pedig szó, ez úttal alkalmat veszek magamnak, minden illetőket figyelmeztetni, miszerint e' két szót és eszmét ugyanazonosítni soha sem szabad; ugy különbözvén ezek egymástól, mint elnök és köztársaság , egyén és testület. Melly jegyzést nem ok nélkül teszünk; miután a' gyakorlati éleiben, főleg öreg uraink, e'két szót sokszor egymással elcserélik és ugyanazonítják, írván pl. körleveleik czimein: „Az N. Ni ev: esperességtöl" Követem! Csak az N. Ni esperestől, vagy esperesi hivataltól. Nekeresdi. , Vegyes tiázassági korkérdések. A' közelebb elmúlt 1844-ki országgyűlésnek a* vallás dolgában hozott czikkelye törvényesnek jelentvén ki nemcsak az 1839-ikévótai's evang. lelkipásztor által esketett, sőt jövőre is esketendő vegyes házasságokat; miután alulirt f. e. jan. 21-kén épen illy vegyeseket (a' legény róm. kath.,