Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-02-16 / 7. szám

éreztet a' szerző olvasójával, egyfelől t. i. azt, hogy világosan eszmélő és olvasott tudós beszél vele; másfelől azt, miszerint a' világos fő alatt meleg magyar kebel dobog. Szerzőnek irálya tömött, csinos, folyékony, kedves. Magyarsága annyira kifejlett, szabályos, hibátlan, sőt remek, hogy — bocsásson meg a1 szerző egészen ismeretlen bírálójának — én egyenesen mintául merném ajánlani Ferenczynk magyarságát mindazoknak, kik tudományos könyvek írására adják magunkat, millyenekre olly rendkívüli szükségünk van. Miután reményleni merem, miszerint Ferenczy ür jelen első kiadásának példányai nem sokára mind el fognak kapatni: azért nem mulaszthatja el ügyszeretetem, némelly kivánatimat a" netaláni második kiadásra nézve ide iktatni. Ezek nagyon csekélyek. Elsőben is arra kérném a1

tisztelt szerzőt: azon néhány mutatványt, a' mellyet jelen századbeli íróinkból, mellyekből úgyis olvashat föl mindegyik tanitó előadás közben mutatványokat, itt-ott beleszőtt müvébe, ne sajnálja kihagyni, miután ezen könyvek úgyis eleget forganak ifjúságunk kezében. A' helyett méltóztassék inkább mind a' régibb, mind az újabb íróknak számosabb kitűnő helyeire vagy darabjaira figyeltetni, 's ezeket gondosb megolvasás végett ajánlani, és pedig mind a' folyó beszédet, mind a' költelmet illetően. A' mi ellenben a' három első időszakbeli írókat és nyelvmaradványokat illeti: ezekből több mutatványokat óhajtanék látni efféle kézi-könyvben és pedig egyszerűen azon okból, mivel a' három első időszakbeli irók már csaknem valamennyien csak történeti érdeküek 's épen azért ritkán kaphatók, még ritkábban kerestetnek és ismertetnek —' kivált ifjainktól. Nyelvünknek hajdani alakját és történetét semmi sem képes olly elevenül, olly tanulságosan, 's egyszersmind olly érdekesen szemeink eleibe állítni, mint maguk a' hajdan irodalmi maradványai. Ama két halotti beszédke olly igen nevezetes, hogy e' parányokat valóban kár nem egészen fölvenni történetünkbe, alant jegyzésben kisérve hü átfordítással legújabb alakjára szavainknak. Eme parányi maradványok állítják előnkbe nyelvünk legősibb alakját és milylyenségét, a' mellyel legalább Európában honosultunk óta birt. A' dolog nyelvtörténeti fontossága tekintetéből nem ártana említést tenni azon néhány — a' halotti beszédekkel összehangzó — szóról is, melly az „Anonymus Belae regis nótáriusban" fordul elő, valamint az ebben olvasható ős magyar nevekről 's ezeknek több helyütt látható casus ragjáról is. — Jó volna továbbá az olvasás segítése végett a' különféle korban használt orthographia sajátságiról és a' már most máskép hangoztatni szokott betűk miképeni hangoztatandásáról rövidke föl világítást nyújtani. — Talán a' tanuló ifjúság magyar társulatai is érdemlenének futólagos érintést, mint a' mellyek e1 honban nem legutolsó melegágyai valának 's lesznek egy darabig ezentúl is a' nyelvmüvelésnek. — Adja isten, hogy mielőbb láthassuk a" második kiadást is, jeléül annak, hogy közönségünk T

s főként tanodáink, elég értelmi snlylyal és méltányossággal bírnak a' hasznosnak használtára 's a' becsesnek megbecsültére. Nem tehetem azonban le a' tollat a' nélkül, hogy szerzőnkhez egy buzgó kérelmet ne intézzek. Szerző jelen munkájával eléggé bebizonyitá, miszerint nyelvünk 's irodalmunk történetében nagyon járatos; bebizonyitá azt is, miszerint Ítélete 's fölfogása fölötte szerencsés, és előadási modora . érdeklő. Ehez-képest nyilvánitni merjük, miszerint oktatóink és műveltebb közönségünk egyik nagyobb szükségének tenne eleget, ha jelen kézikönyv mellett egy részletesebb és terjedelmesebb munkával is szerencséltetne bennünket. Ezen nagyobbszerü munkának vázát szinte a' jelen kézikönyv képezhetné ugyan; de abba még bele volnának szöhetök ollyan adatok és részletek is, mellyek a' kézikönyvből, mint illyenből, kihagyvák, továbbá nevezetesb íróink életrajza, a' különféle korbeli iskolák 's az ezekben munkált férfiak rés/Jetesb ismertetése 's jellemzete, különösen pedig a'különféle korbeli és kevesbé ismert munkákból érdekesen jellemző darabok, jegyzetekkel fölvilágítva. Én alig hihetem,hogy illy nagyobbszerü munkára már is ne legyen a'szerzőnél nagyobb része a' megkívántató anyagnak összegyűjtve, mit kiegészítve közzé nem tennie valódi vesztemény volna közönségünkre nézve. T — y l. Vegyesek. Csőt! jojrtianálói székre. A' losonczi helv. hitvallású Lyceumban a' jogtanítói szék, a' mellyhez egyrészről, a' joghallgatóktól járó tanpénzen kívül, 480 e. fr. évi fizetés, másrészről magyar polgári büntető, váltó, és közjog és politika tanítása van köttetve, tekintetes Balogh Antal úr lemondásához képest ez iskolai év végével üresedésbe jővén: honunk azon jogtudósai, kik azt elnyerni óhajtanák, bizonyítványaikkal ellátott folyamodásaikat f. é. mart. 25-dikig, mint a' történendő választás kitűzött határnapjáig, losonczi egyház gondnoka tek. Farkas Károly úrhoz adják be. Kelt Losonczon a' helv. hitvall. egyház febr. 6-án 1845. tart. egyház-tanácsülésében. Nagy József, egyház-tanács-jegyző. Legiijabban érkezett, 6eiV»e 1 Károly urnái szerezhető, k®nyvek: Die pfarramtlichen Besoldungen, vom Standpuncte der chrístl. Religion, Geschichte, Politikund Oeconomie, v. E L. Hagen. Neustadt a. d. Orla. 1844. Ára 2 ft 48 kr. . Kritik der Principien der Strauss'schen Glaubenslehre von K. Rosenkranz. Leipzig 1845. 70 I. 40 kr.