Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-02-09 / 6. szám

PROTESTÁNS IGYHÁZI ÉS ISKOLAI LÁP. 6. szám. Negyedik évi folyamat. Febr. 9. 1845. Neminem condemno, in quo aliquid Clirisli reperio. B u c e r u a TARTALOM: Egyház állömányhozi viszonyban, okosság jogtani pontból , szemlélve. Világvári. — Magyar-egyházi éneklésünk ugy a' mint van. Dobos. — Iskola- 's nevelésügy: A' pesti evang. gymnasium 's Dr. TeichengrSber L. iskola-vizsgálatkori beszéde. — Irodalom: Görög Olvasókönyv, Gedike Fr. után Papp György. — Vegyesek. — l »ylur/ , állomáiijhoxl * iszonyban, okosság jogtani pontból, sxcmlél« e. (Fol) tatás.) fi^yházaknah eg? iná*ho?.l H etvenje. Ila az a1

kérdés lámád: Minő illetvényben vannak az egyházak egymáshoz ? erre azt felelhetni : Minden egyházak, valamellyek csak az állomány czéljával, a' jogbátorsággal, nem ellenkeznek, jogra nézve, tökéletesen egyenlők, vagy: egyiknek maga léte- 's fenállásához épen az a' joga van, melly a' másiknak. Hogyha egyenlők nem volnának: ngy ezen nem-egyenlőségnek vagy a" hiten és ezzel össze-függő isteni-tiszteleten, vagy a' régiségen, vagy a' tagok számán, vagy utoljára a* származáson kellene épülni. De könnyen megmulathatni, hogy mindezen különbségeknek a' jogra semmi befolyásuk nincsen. II t t A' ml illeti a"1

hitet, megeshetik, hogy egyik egyháznak helyesb hite van, mint másiknak, p. o. belső meggyőződésünk van a' felől, hogy a" keresztyén hit minden másféle hitnél elébb-való a* világon. — De a' hit elébb- vagy alábbvalóságától valamelly egyháznak csak másokhoz-képesti belső értéke, azaz, erk. jelessége, helyessége vagy helytelensége függ, nem pedig jogszerinti elsősége vagy utolsósága. Egyébiránt is az egyházak, az ö hitök, isteni tiszteletűk és vallás-alkotmányuk elébbvalósága felett, egymással hiába versengnek. Hiszen, maga törvényes ügyében, egyik sem lehet itélő-biró vagy bizonyság (Nemo in sua propria causa judex aut testis idoneus esse potestj; mert föltétethetik, hogy, mint részre-hajló, magának több, másoknak kevesb, jogot tulajdonít, hogysem jogszerint lehetne 's kellene. — Ez épen ollyan volna, mintha egy állomány vagy ember a' szomszédjának ezt mondaná: Mivel én jobb vagyok, mint te: tehát nekem több jogom is van, mint neked; add által azért nekem országodat vagy jószágodat 'slb. félig vagy egészen is, — a1

melly mértékben t. i. jobb vagyok. 'S nagyon lermészetes, hogy végtére mindig csak az lenne jobb, tehát nyertesb, a' ki erösb; miszerint aztán, a' nagyobb erő vagy oroszláni jog kezdvén uralkod ni: minden polgári állomány megszűnnék, 's annak helyét az ugy-nevezett természeti, a1

jogot minduntalanul veszélylyel fenyegető, állapot foglalná el. De lobb egyházak sem lehetnek, magok vagy mások ügyében, törvényes bírák, hogy t. i. a' valláshit nagyobb vagy kisebb mértékbeni ugyvélt helyességéhez képest valamit némelly egyháztól elvehessenek vagy kicsikarhassanak , 1

stb. Mert a' vallásos meggyőződés semmi joghatóság elébe nem tartozván, és a' jog a' hittől merőben független ievén: mi bajok lehet azzal több egyházaknak is, ha náloknál vagy másoknál valamelly egyház belsőképen jobb vagy roszabb , elébb- vagy alábbvaló is. Ha állna ezen elv: Hogy a' hitnek nagyobb vagy kisebb mértékben jósága, az egyház több vagy kevesb jogára, valamelly befolyással bír: abból egyenesen következnék , hogy ugyanazon egyháznak különböző egyedei is, az ö jobb hitök színe alatt, egymást megtámadhatnák; miből eredne aztán belliim omnium in omnes. Dii talem terris avertite pestem ! Valamikép tehát minden állományok és emberek, így minden egyházak is, bármilly legyen az ő belső becsök, csak hogy a' polgári czéllal ne ellenkezzék, egymáshoz, jogra nézve, erdetileg vagy alakilag tökéletesen egyenlők. Régiség. A* mi illeti a' régiséget: Igaz, hogy az, valamint a' vénség az embernek, adhat az állománynak némi tekintetet és méltóságot: de annak még sincs semmi köze a1

joggal; mivel különben egy 6