Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-14 / 50. szám

ada kezébe, a' megyének ezen félteit kincsét, onnan, mint hűtelen és veszélyes helyről, kivetetni akarják. Ö, mindezek ellen alapos mentséget fel­hozni nem tudva, egyre csak azt emlegeti, hogy ő hivatalt nem aíFectál. — Igen rövid vita után a* végzés ez lett: A'kerületen történt esperes-eske­tés, mint autonomialis jogát sértő tény tekintetvén azegyh.megyétől: ellene a' főt. superintendentián teendő óvás a1 segédgondnokra bízatik,'s az ehez kapcsolt jegyzőkönyv megvizsgálására deputatio kéretik. Stettner Ignácz, lelkész. F.-zemplénl népiskolatanító-egylet első gyűlése. Tanító egyleti gyűlés — e.megyei biztos ügye­lete alatt — őszutó 14-én tartatott Ladmaczon az iskolamesteri lakban, — hála az égnek! valahára már törvényesítve és létegesítve levén. Érdekesb szönyegtárgyait im e'rövidke vázolalban adomát a' nyilvánosságnak: a) Az egyházmegye határzatának nyomán, t. ez. ügyelnökünk, tiszt. Sárkány Sándor úr, fog­lalá el ügyelnöki székét, komoly arczulatán ra­gyogó lélekmagasztaltsággal ígérvén, hogy cse­csemő-egyletünknek— elvileg a'tudomány 's er­kölcsiség intézetének — gondos dajkája lenni tö­rekedendik, — mellyro a' közenthousiasme egy szíves „éljen"-ben nyilatkozott. — b) Egyleti­tagul két jelenvolt lelkes egyházi férfiak, Fejes Sámuel és Kassai Endre ref. lelkész urak, avat­tattak fel. Üdvözöljük a'két derék ügybarátot! — c) D. S. helyébe könyvtárnoknak a' ladmaczi is­kolatanító tétetett — semel pro semper —. d) Az öszpontosítás üdvös eszméje nyomán állandó gyülhelyül Ladmacz tüzetett ki. Gyűlést éven­ként 2-er tartandunk. Az egylet soutenirozására nézve — az olly rútul arczpirító tarisznyáskodás, vászonkuíFerezés kikerülése tekintetéből a' köz­teherviselés eszméje javallatott, egy részvény 12 pkrba alapíttatván meg. — e) Komoly hangu­latba tette át a' derült tanakodást néhány egyleti tagok távolléte; ezen ügy tárgyalásánál azon elvkérdés fejlett ki: „Vájjon az egylet, vagy az egyházmegye büntesse-e az egylet hanyag tag­ját?! A'kérdés éles discussio terére vitetett át; egy tekintélyes capacitas indítványozá, hogy a' fegyelmi jog mindenesetre az e.megyét illeti! Jobbra-balra felfortyantak a' békés kedélyek, az elv ostromoltatolt, tűzzel-vassal. Közlő mélyen hódol az e.megyének, 's tiszteli az egyéni véle­ményeket; de nincs a' tudós férfiúval egy hiten, de azért nem apostata! — nincs, mert minden társulatnak kell lenni autonomiajának, jogkörének, melly tagait korlátolni képes legyen, melly nélkül az csak marionett-bábok csapatja, csak gyermek­csoport. In ullima analysi: 1-ör az egylet büntet, ha ez nem használ, sújtson az egyházmegye fé­ny ítő-pálezája! — f) A* Prot. Egyh. és Isk. Lap a* jövő újév első felére ismét meghozatik. — g) Pályakérdésül ezen tárgy tüzetett ki: „Mi as egyletek, különösen a* tanító-egyletek czéljat pap- vagy tanító-elnöklet alatt haladhat-e as biztosabban?" — h) Az egyházmegyének egy­letünk nevében hála-levél rendeltetett küldetni. Gyűlésünk gyér 's néptelen volt, bizony ránk is illik üdvezílö Urunk azon szava: „sokan van­nak a* hivatalosak, kevesen a' választottak.''! Ta­nácskozásunk parlamenti modora stereotyp kia­dású volt. Ugy tetszik, egyletünk még most olly növény, melly éjszak magas bérczein nem te­nyészhelik eléggé, de mindenesetre táplál az édes remény: hogy, ha az ernyesztő tespedés ós részvétlenség siroccója el nem hervasztja, nem sokára mint kedves-illatú és gazdagon gyümöl­csöző terebélyfa viruland föl! Dúl B é n i á m i n. Ií*kolatanítók olvasó-egylete ISács­ftxerémben. Az 1845-dik évi august 28-án Petrováczon a' bács-szerémi esperességi protestáns iskolata­nítók egy alakítandó olvasó-egylet végeit össze­jővén , ez alkalommal a' bács-szerémi esperes n.tiszt. Sztehlo János úr által helyeselve helyben­hagyott alapszabályok rövid vázlatát közöljük. Ugyan is az alapszabályok második pontja sze­rint, n. tiszt. +Mohonyi János esperességi fő­jegyző úr elnökül, Sehmidt István, új-verbászi tanító, pedig rendes jegyzőnek és ideiglenes pénztárnoknak meg választattak. Továbbá indít­ványkép kérdésbe tétetett,hogy jegyzőkönyv milly nyelven szerkesztve vitessék; melly is mind a' 17 összegyűlt, leginkább tót-német ajkú, és a' magyar nyelvet alig beszélő tanítók által egy­hangúlag magyarul vitetni határoztatott. Továbbá Sehmidt István uj-verbászi tanító előterjesztette, mikép a* világhírű Pestalozzi emlékét megünne­pelni és a' Pestalozzi nevet örökítő Pestalozzi­alapítvány létrehozását czélszerünek és a' neve­lői világ elölt méltányosnak gondolná: elfogad­tatott és a* következő gyűlés arróli czélszerü rendelkezése elhatároztatott. Ezen olvasó-egylet kitűzött czélja elérésében több hírlapok és legin­kább a1 nevelést-tárgyazó különbféle hasznos könyvek meghozását elrendelé,— nem indulván ki olly szempontból, mint mult tavasszal a' bács­szerémi esperességben némelly tanítói egyének, kik hasonlókép egy olvasó-egylet alapításánál egyedül és kizárólag német tanítókat kívántak egyletökbe felvenni; melly alapszabályok azon­ben n. tiszt, esperes urunk által, mint a' nemzeti­ség és a* jelenkor szellemével összeütköző, helyben nem hagyattak, miből nyilván kitetszik, hogy ezen esperességben a* tanítók közöl a' nem­zetiség ellenei nem a' gyanúsított tót-ajku, hanem némelly német tanítók. x—y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom