Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-14 / 50. szám

ada kezébe, a' megyének ezen félteit kincsét, onnan, mint hűtelen és veszélyes helyről, kivetetni akarják. Ö, mindezek ellen alapos mentséget felhozni nem tudva, egyre csak azt emlegeti, hogy ő hivatalt nem aíFectál. — Igen rövid vita után a* végzés ez lett: A'kerületen történt esperes-esketés, mint autonomialis jogát sértő tény tekintetvén azegyh.megyétől: ellene a' főt. superintendentián teendő óvás a1

segédgondnokra bízatik,'s az ehez kapcsolt jegyzőkönyv megvizsgálására deputatio kéretik. Stettner Ignácz, lelkész. F.-zemplénl népiskolatanító-egylet első gyűlése. Tanító egyleti gyűlés — e.megyei biztos ügyelete alatt — őszutó 14-én tartatott Ladmaczon az iskolamesteri lakban, — hála az égnek! valahára már törvényesítve és létegesítve levén. Érdekesb szönyegtárgyait im e'rövidke vázolalban adomát a' nyilvánosságnak: a) Az egyházmegye határzatának nyomán, t. ez. ügyelnökünk, tiszt. Sárkány Sándor úr, foglalá el ügyelnöki székét, komoly arczulatán ragyogó lélekmagasztaltsággal ígérvén, hogy csecsemő-egyletünknek— elvileg a'tudomány 's erkölcsiség intézetének — gondos dajkája lenni törekedendik, — mellyro a' közenthousiasme egy szíves „éljen"-ben nyilatkozott. — b) Egyletitagul két jelenvolt lelkes egyházi férfiak, Fejes Sámuel és Kassai Endre ref. lelkész urak, avattattak fel. Üdvözöljük a'két derék ügybarátot! — c) D. S. helyébe könyvtárnoknak a' ladmaczi iskolatanító tétetett — semel pro semper —. d) Az öszpontosítás üdvös eszméje nyomán állandó gyülhelyül Ladmacz tüzetett ki. Gyűlést évenként 2-er tartandunk. Az egylet soutenirozására nézve — az olly rútul arczpirító tarisznyáskodás, vászonkuíFerezés kikerülése tekintetéből a' közteherviselés eszméje javallatott, egy részvény 12 pkrba alapíttatván meg. — e) Komoly hangulatba tette át a' derült tanakodást néhány egyleti tagok távolléte; ezen ügy tárgyalásánál azon elvkérdés fejlett ki: „Vájjon az egylet, vagy az egyházmegye büntesse-e az egylet hanyag tagját?! A'kérdés éles discussio terére vitetett át; egy tekintélyes capacitas indítványozá, hogy a' fegyelmi jog mindenesetre az e.megyét illeti! Jobbra-balra felfortyantak a' békés kedélyek, az elv ostromoltatolt, tűzzel-vassal. Közlő mélyen hódol az e.megyének, 's tiszteli az egyéni véleményeket; de nincs a' tudós férfiúval egy hiten, de azért nem apostata! — nincs, mert minden társulatnak kell lenni autonomiajának, jogkörének, melly tagait korlátolni képes legyen, melly nélkül az csak marionett-bábok csapatja, csak gyermekcsoport. In ullima analysi: 1-ör az egylet büntet, ha ez nem használ, sújtson az egyházmegye fény ítő-pálezája! — f) A* Prot. Egyh. és Isk. Lap a* jövő újév első felére ismét meghozatik. — g) Pályakérdésül ezen tárgy tüzetett ki: „Mi as egyletek, különösen a* tanító-egyletek czéljat pap- vagy tanító-elnöklet alatt haladhat-e as biztosabban?" — h) Az egyházmegyének egyletünk nevében hála-levél rendeltetett küldetni. Gyűlésünk gyér 's néptelen volt, bizony ránk is illik üdvezílö Urunk azon szava: „sokan vannak a* hivatalosak, kevesen a' választottak.''! Tanácskozásunk parlamenti modora stereotyp kiadású volt. Ugy tetszik, egyletünk még most olly növény, melly éjszak magas bérczein nem tenyészhelik eléggé, de mindenesetre táplál az édes remény: hogy, ha az ernyesztő tespedés ós részvétlenség siroccója el nem hervasztja, nem sokára mint kedves-illatú és gazdagon gyümölcsöző terebélyfa viruland föl! Dúl B é n i á m i n. Ií*kolatanítók olvasó-egylete ISácsftxerémben. Az 1845-dik évi august 28-án Petrováczon a' bács-szerémi esperességi protestáns iskolatanítók egy alakítandó olvasó-egylet végeit összejővén , ez alkalommal a' bács-szerémi esperes n.tiszt. Sztehlo János úr által helyeselve helybenhagyott alapszabályok rövid vázlatát közöljük. Ugyan is az alapszabályok második pontja szerint, n. tiszt. +Mohonyi János esperességi főjegyző úr elnökül, Sehmidt István, új-verbászi tanító, pedig rendes jegyzőnek és ideiglenes pénztárnoknak meg választattak. Továbbá indítványkép kérdésbe tétetett,hogy jegyzőkönyv milly nyelven szerkesztve vitessék; melly is mind a' 17 összegyűlt, leginkább tót-német ajkú, és a' magyar nyelvet alig beszélő tanítók által egyhangúlag magyarul vitetni határoztatott. Továbbá Sehmidt István uj-verbászi tanító előterjesztette, mikép a* világhírű Pestalozzi emlékét megünnepelni és a' Pestalozzi nevet örökítő Pestalozzialapítvány létrehozását czélszerünek és a' nevelői világ elölt méltányosnak gondolná: elfogadtatott és a* következő gyűlés arróli czélszerü rendelkezése elhatároztatott. Ezen olvasó-egylet kitűzött czélja elérésében több hírlapok és leginkább a1

nevelést-tárgyazó különbféle hasznos könyvek meghozását elrendelé,— nem indulván ki olly szempontból, mint mult tavasszal a' bácsszerémi esperességben némelly tanítói egyének, kik hasonlókép egy olvasó-egylet alapításánál egyedül és kizárólag német tanítókat kívántak egyletökbe felvenni; melly alapszabályok azonben n. tiszt, esperes urunk által, mint a' nemzetiség és a* jelenkor szellemével összeütköző, helyben nem hagyattak, miből nyilván kitetszik, hogy ezen esperességben a* tanítók közöl a' nemzetiség ellenei nem a' gyanúsított tót-ajku, hanem némelly német tanítók. x—y.