Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-14 / 50. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 50. szám. Negyedik évi folyamat. Dec. 14. 1845. Vetustas qaae prodidit, colenda sunt. Aug. Steucb, TARTALOM: Emlék-kő, vagy: Vázlata a'czeglédihelv.hitv. egyház régibb 's ujabb történeteinek. N. SzabóKároly. — Válasz a' dunántúli ov. egyházkerület nyugintézetének ujabb szabályozási tervét illető észrevételekre. X. — Esperes-ügy a' tatai ref. e.megyében. Stettnerlgnácz. — F. zempléni népiskolatanitö-egyletelsö gyűlése. DúlBéniámin. — Iskola-tanítók olvasó-egylete Bács-Szerémben. x — y. — Könyvismertetés: Erényi Atya Szivos Mihálytól. Vári Szabó Sám. — Életrajz: Tóth Ferenez snperintendens életrajza. Vári Szabó Sám. — Belföldi vegyes közlemények. — Emlék-kő, vagy: Vázlata a9

ezeglédl lielv. kitv. egyház régibb 's ujabb történeteinek. Mikor és kik telepítették megCzeglédet? kik és micsoda joggal bírták? azt ugyan idöröl-idöre meghatározni nem lehet: mindazáltal azon régi jegyzetekből, mellyeknek még máig is birtokában van részszerint a' város, részszerint az egyház, némi tudományt lehet venni mind annak, mind emennek eredetére és régibb történeteire nézve. Ezen jegyzetek foglalata szerint, az I. Mátyás király által meggyőzetett és Buda körüli pusztákon letelepíttetett cseheknek maradéki ülték meg legelőször e* várost. A' város neve a' régibb időkben volt Szeg elet, Sziglet: innen Czegléd. A' megtelepedett cseh-ivadék építette az első templomot sáros és mocsáros helyen, árkokkal és kőfallal körülvéve azt. A* templom melleit napnyugotra feküdt a* város, — délre tavak és mocsárok, — napkeletre pedig a' szőlők, gyümölcsösök, legelök, — északra ismét a' szántó-földek feküdtek körülölte. Az 1526-dik évben, a'mohácsi nagy veszedelem siralmas esztendejében, a' mélt. Enyingi Török-család vette birtokába e' várost, és ezt sánczokkal vévén körül, az ellenség ellen többször vitézül oltalmazta; — egy Balázs nevezetű pap által pedig abba a1

reformatiot is bevitte. A' jegyzőkönyv szavai ezek: ,,Ezt a' várost 1526-dik eöben a' mélt. Enyingi Török família a'maga wrasága alá hajtotta; a' melly familia a' tatároknak gyakori kiütésök ellen kettős sánczczal ótalmazta; sőt az isteni-tiszteletnek megjobbítását v. •) Letétetett ezen történet-rajz a* mostan épülő czeglédi templom alapkövéhez. Sz. K. a* reformátiót is egy Balázs nevü pap által véghez-vilte; mígnem Török Bálint Soliman Basától (császártól) Konstantinápolyba vitetvén, minden javát Magyarországban és minden díszét az ö javai elvesztették." — Ha ez igaz, méltán fel lehet tenni, hogy Czegléd hallott és tudott valamit a' reformatióról, az említett veszedelem előtt, legalább annak bevételére, — kik által ugyan — ha csak az ittkeresztül-utazó erdélyiek által nem? — nem tudhatni, hajlandóvá tétetett 5 a' mohácsi veszedelem után pedig, a' midőn általában tágasb mező nyilt hazánkban a' reformaliónak, nem sokára egészben is reformáltatott. Ha hiszünk az említett jegyzőkönyvnek, valójában is kellett roformáltatni Czeglédnek; — mert különben, hogy írhatta volna a' jegyző azt, hogy „Czegléden a* mélt. Enyingi Török familia egy Balázs nevü pap által a' reformátiót véghez-vitte" ? Ezek szerint Czegléd egy a' legrégibb reformált helyek közöl, és annak első lelkipásztorának, minden nagyítás nélkül, az említett Balázs nevü papot tarthatni, a* ki hihetően egy volt a' Török Bálint fiai alatt Debreczenben predikátoroskodó híres Radán Balázssal (Bud. Ilist. 2. köt. 101.1.) A' reformatio ekképen véghez-vitetvén Czegléden, az a' kérdés: hogy mint öregbedelt, 's millyen állapotban volt idöröl-idöre a' reform, egyház? Vollak-e ebben folyvást és megszakadás nélkül lelkipásztorok?—Az elsőre nézve nem is kell mondani, hogy valamint maga a' város sok nyomorúságot látott, most egy, majd más hatalom zsarolása, és a' tűzzel-vassal pusztító ellenségnek többszöri beütése miatt: ugy sokat szenvedett a' kebelében levő ekkl., különösen a' nem kevés ostromokat kiállott templom is, melly sánczokkal és kőfallal levén körítve, mintegy vár gyanánt szolgált a1

híveknek ebben az időben.— Illyen esztendők voltak a' többek fölött az 1596-dik, mellyben III. Mahumed seregei elborítván a' várost, azt felégették és lakosinak nagyobb részét — kivált a* magyaroknál gazdagabb cseheket — iszonyú kínzások közt öldösték le. — Illyen volt az 1683-ik év, mellyben a* Bécs alatt megveretett töröknek az öt üző keresztyénség elölt futó hada, az utában akadó városok 's faluk feldulása 50