Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-11-30 / 48. szám

iskolai elöljáróság méltó dicséretére említve, — a' humaniorakat tanulók általában ingyen iskoláztatnak, de még 7 szegénynek évenként ingyen szállás, fűtés és téli világítás pontosan adatik; — a' Táros nemesebb-keblü lakosai bőkezűségéből 8 hónapig (régebben 10 hónapig) élelmezés is nyujtatik; —• söt minden évben mindnyájan versenyezhetnek, két nagyobb és két kisebb, Már kapitány (r. kath.) által alapított szorgalom-díjért, mellyek közöl egyik nagyobbat alulírtnak Sándor fija nyervén, mindkettő pedig a' felebb elősorolt Jótéteményben is részesülvén, ugyancsak alulírt, a* mellett, hogy szíves köszönetét örömmel nyilvánítja , kívánja is szíve mélyéből: hogy Kún-Sz.fMiklós városát, *s annak illy díszére való veteményes kertjét, az iskolát (mellyből, hogy jeles egyének kerülnek a" szomszéd főbb iskolákra, ezek t.cz. elöljárói is nyilvánítani készek) gyöngéden-ápoló elöljáróit, 's nemesb- keblű lakosait Isten áldja és virágoztassa, 's e* nagyszívüségben,—mit eldödeik több mint 100 év nyomán cselekesznek, 's jelenleg azzal is bizonyítanak, hogy a1

szükséggel fenyegető időhöz sem srófolták fel az asztalbért az idegen tanulók száméra, ugy hogy 60—120 v.ft. szállással tisztességes asztalt kaphatni, meglankadni ne hagyja, 's támaszszon idöröl-idöre olly hálás Szalaiakat, ki rég ezelőtt itt-tanulása meghálálásából több száz darabból álló könyvgyüjteménynyel ajándékozá meg a" lárma nélkül viruló szende kis tanintézetet! Bajó János, a.-némedi ref. lelkész. Nyilvánítás, köszönet és óhajtás. Egyházunk ügyeiben tettleges fáradozásairól 's ernyedni nem tudó, kitürő szorgalmáról szerte ismeretes esperesünk n.t. Perlaky Dávid úr közbenjárása következtében, *) valamint tavai, ugy e1 jelen évben is, — testvére t.cz. Perlaky Dániel úr, győri nagykereskedő, 's ugyan Győr- és Mosony-megyék táblabírája, szinte győri polgári örsereg kapitánya, mint nem is esperesi megyénkhez tartozó egyén, — korunk ezen szent szózatától meghatva: „Neveljünk" — mosony-győri egyh.megyénk kebelében létező, már-már szép előmenetelt tanúsító elemi iskoláink kitűnőbb szorgalmú tanítói közöl hármat, névszerinti felpéczi Simon István, bezi Döbrentei Ferencs és móriczhidai Baranyai István ev. iskola-tanító urakat, *#) tekintetbe vévén nem legkedvezőbb állásukat, egyszersmind bennök, valamint egyebekben is a' szorgalom tüzét éleszteni szándékozván, egy egész öltözetre megkívántató posztófóle anyaggal, vagy annak fejébe minden egyet 40 váltó ftokka nagy-lelküleg megjutalmazni kegyeskedett. *) A' bi maga is éveaként több hetekig folytatni szokott iskolai vizsgálatok alkalmával tulajdonából szerzett jó könyveket szokott minden iskola szorgalmatosb növendékei között rendesen kiosztani. B. **) Tavai más hármat, kivévén a' fetpéczit. B. Vegye a' nemes-szivü adományozó e' neme? tetteért méltánylatul irántai hálás tiszteletünknek szeretettel párosult legőszintébb 's legforróbb köszönetét,'s engedje hinnünk azt, hogy V$lamjot eddig, ugy jövendőre is segéd-kezeket nyújtasd, „nevelés" reménydús terén siberteljeson előbbre haladhatni. Engedje hinnünk azt, hogy ápolni fogja Isten szép kertét, iskoláinkat, ezutánrais, a' szellemi eröt anyagival támogatva, — buzdítván ez által azoknak kertészeit. Engedje hinnünk azt, hogy éltető nedvet nyujtand 's öntözni fogja a' gyenge virágokat, mellyek körül ha gyengédeden dajkálkodó kéz folytonosan nem fáradozik, csakhamar ellankadnak; *s az előbbi ipar elhanyagultával a' tények mezeje elparlagúl, 's bojtorjánt nevel.— Adjon Isten a' „nevelés" lobogója alá egyházunknak sok illy fentemlített lelkes espereseket, — támaszszon az érdeklett nagyon-tisztelt adományozóhoz hasonló számos nagylelkű hon-polgárokat!!! Blajsza János, bezi segédlelkész. Köszönetnyilvánítás Hnsztról. E' napokban n. t. Gy. J. szathmári esperes úr egy kis magyar-törvénykönyvvel szaporítá iskolai kisded könyvtárunkat, már a' múltévben egy középrendü kőszegiféle bibliát ajándékozván. Szigorú szerénységét ismervén az igen tisztelt urnák, hallgatással akartam a1

köszönet helyét pótolni, így azonban magam magamat vádolám, tudván, hogy hálátlannál nincs nagyobb terhe a* földnek. Fogadja tehát, kérem, n.t. úr, iskolánk iránt mutatott jószívűségéért alázatos köszönetünket! Bizodalmasan ajánljuk ezutánra is kegyeibe magunkat 's iskolánkat. Hát van Huszton könyvtár? kérdezheti valaki; kisded könyvtárt említék, és illyen van, néhány évvel ezelőtt állíttatott 's jelenleg 50 — 60 darab — az elemi iskolák számára legszükségesebb — könyvet foglal magában , 's mint most is követendő példát mutaték föl, a' lelkesek gondoskodása 's pártolása által lassanként szaporodik. — Bárcsak miden elemi iskoláinkban kezdenék már valahára az illetők a' nélkülözhetlen iskolai könyvtárt létrehozni! B. F. Nyíltlevél oktatók vámjogát illetőleg. Tiszt, szerk. úr! Minthogy e' lapok multévi 50. számában megjelent azon nyiltlevelem, mellyben, a'sok helyeken, azok közt Fehérgyarmaton is divatozott oktatók vámjogát roszaltam 's idétlenségének foszlányos takaróját kissé megszellőztettem, a' kedélyeket, bizonyos egyházi férfiú — nem az igentisztelt helybelit értem — szítván a" tüzet, 's elhitetvén, miszerint ez által kigúnyolva 's nyilvánosság pelengórére vannak állítva, Reamur 85—70 fokára buzdította: a' berzszikráju ingerültség elperczegtetése, a' félreértés eloszlatása tekintetéből, méltóztassék e' sorokat becses lapjaiba fölvenni. Tehát, ezennel nyilvánítom, azon uton, mely-