Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-11-30 / 48. szám
fiaknak es mind penigh az Felföldieknek jelen kel lenniek. I*n hozza Nad*godat is keozinkbe akkorra nagi jo egessegben. Urunk is keozel akar lenni. Addig is az ur engedgye Nadg*dat kevanatos egessegbe lathatno*. I*nek hala kegie*mes Uram mindeny terhes dolgaim keozött is tűrhető egessege* szolgai, csak hogi az szemeim elgyengültek az le vei olvasas esiras miat. Azokban mind templomban 's mind halottaknal ediara*t kel szolgalno*. Nem vele* hogi sokaigh bírhassak szemeim az nagi munkát. Vay András ur mégh keg*mes Ur* haza ne* jeot. Igen nagi fogyatkozasba* mo*gyak le*ni. Én az pénzt a1 Tarczali Praedicator kezebe küldeotte* az mi com*issariusok edibenmint polgárainktol. Az Tarczali mester és többen is most akarnak meghindulni. Etc. Szatthmar 21 Mart. AD. 1646. Illustr. D. V. Michaél M. Szanthay; etc. gratitudine debitá pro officio ad serviendu* paratiss. m. s. A* hátán: Illustrissimo Dí; f no D*no Stephano Bethlen de Ichtar, Comiti Comitatuu* Hunyad et Maramaros perpetuo, Dö no in Huszth Ecsied et Illye etc. Patrono Eccl*iae D^ni magnó etc. D*no et Fautori mihi benignissimo. — Accepi a Reverendíssimo Wiro Michaéle Szantaj Epischopo pr tot. hungar. per Geor. Lonai etc. 1646. — Hihetőleg a' czimzett gróf jegyzete. — E' több tekintetben érdekes levelet, mellyre még báró Wécsei István tábornok is — kinek könyvtárából került — e' szavakat irá : In negotio reformatae EccPae et protectionemDogmatis Kalvinianae (sic): nagyobb hitelesség végett az eredetiről betűről betűre lemásolva közli Kiss Áron. Belföldi közlemények: Halálozások. F. év novemb. 12-ike estéjén szenderedett el Mikóházán, minden sujtoló betegeskedések nélkül, élte 70-ik évében, msgos Kóji Comáromy István űr, cs. k. tanácsos, az abáúji egyházmegye segédgondnoka, meghidegült tetemei pedig azon hó 15-n, egyszerű szertartás, rövid ima 's végbucsú szavak közt, a' családi sírboltba Tornyos-Németiben tetettek le. — E* tisztelt férfiú szép erény, rilka képesség 's vas szorgalom által a' legfőbb megyei hivatalokban tündöklött. Abaujt az 1825,1830-ki országgyűléseken képviselé, mikor a' honatyák sorában nem utolsó helyet foglalt el, 's majd később érdem-méltánylásul királyi kegyelemmadta czím 's hivatal is ékesíté. 1836-tól, mint egyházi elnökben, közönségesen tiszteltük a' vallásos buzgalmat, szilárd jellemet, kinek gyüléseinkeni megjelenése mindnyájunkba új erőt, lelkesedést és bátorságot öntött. Három méltó örökösei a' Comáromy névnek, *s számos úri rokonok gyászolják közelebbről az elhunytat. Szelíd béke nyugasztalja a'nemes porletemeketí Szárazvölgyi. — Néhai nagytiszt. Ónodi Szabó István úr, a* henczidai reformált egyház lelkipásztora, *s előbb a' bihari, később a' debreczeni egyházvidék pénztárnoka 's tanácsbirája — nincs többé. — Özvegyének, hat élő gyermekeinek, azoktól származott unokáinak, hallgatóinak, barátainak, mindennyi, 's több más tisztelőinek köréből a* jobb életre költözött. — Jellemzésére szabad legyen a1 henczidai reformált egyház jegyzőkönyvéből a' következő egypár sort ide igtatnom: „Elete, 69, — lelkipásztorsága, mindig az egy, mindig az ugyanazon henczidai egyházban, 42 évre terjedt, — szünteleni szorgalom, szünteleni nyájas vidámság közt folyt életét egy szintén betegség, minden esetre fájdalom nélküli halálos elszenderedés zárta be azl845-ikévi nov. 8án." Egy század repült el közelebb Henczida felett, ez egész században csak három lelkipásztora volt Henczidának, 's mindháromnak porai a* henczidai temetőben nyugosznak együtt azokkal, kiknek társaságában majd egy napon ekképen fognak szólni: Atyánk! dicsőítettünk tégedet e' földön, — elvégeztük a' nagy munkát, mit reánk bíztál! — Hálanyilatkozat. Méltóságos csömöri gróf Zay Károly úr, a* zay-ugróczi uradalmában fekvő Podluzsán nevü helység határának összesítése alkalmával, áldott-emlékü eldödeinek kegyességökböl az evang. lelkész és iskolatanitó számára ajándékozott szántóföldeket és réteket, jóval szaporítani kegyeskedett, ugy, hogy a' lelkész számára egy egész, az iskola-tanító számára pedig fél úrbér telek után járó szántóföldek és rétek kihasíttattak. — Melly jótéteményért midőn a' kegyes 's nagy-lelkü jóitevőnek a' legszívesebb hálánkat nyilatkoztatjuk ki, — egyszersmind az egek urához fohászkodunk : adjon minden szegény egyháznak illy kegyes *s nemes-lelkű jóltevöt! — Podluzsán nov-10-én 1845. Az illetők nevében Riesz Károly, a' podluzsáni ev. egyház lelkésze. Nyilatkozat. Bizonyos rosz-akaratu, türelmetlen, majd névtelenül, majd álnév alatt fellépő ember, foglalkozásául választá, egy év előtt Budán megjelent egyházi és alkalmi tót beszédeimet némelly magyar hírlapokban megtámadni és szükkeblüleg gyanúsítani. E'végre néhány, részint az összefüggésből kiszakgatott, részint megcsonkított 's elferdített kivonatokat 's töredékeket közlött belőlök, hasonlóan azon göröghöz, ki Athén piaczán egy eladó-ház egyes köveit árulgatá. Szokásom az illy gyanúsításokra és sértegetésekre hallgatással és megvetéssel felelni. De miután a* Protestáns Egyházi és Iskola Lap legutóbbi 46-ik számában, olly helyeket is kiszedett, mellyek az idők és körülmények kellő ismerete nélkül félreértethetnének : kényszerítve érzem magamat, nyilvánosan kijelenteni, hogy névszerint azon
