Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-11-23 / 47. szám

a' reá szavazandónak, 's még is ezen kézzel­fogható simonia a' fölebb-viteli széken, méltó büntetés helyett, megtiszteltetést nyert. Hát az igaz-e, hogy e' megye olly jegyzőt tisztel, ki ugyanazon tárgyban más jegyzökönyvet nyújt be a' kerületnek, mást ismét az egyházmegyének? — Kérünk fölvilágosítást vagy czáfolatot! Ugyancsak vádoltatnak a* csongrád-megyei református lelkészek is azzal, miként ök politiku­mokba avatkozván, párt-felekezetessógi jellemö­ket a' megye életében is béke-zavarólag tanúsít­ják. — íme, uraim! három megye keblében élö lelkész-társaink gyanusíttatnak! Öszves mindnyájunknak, református lelkész­társaim ! nézetem szerint innen is az a' tanács ajánlkozik: Legyünk hív őrei Jézusunk nem földi országának, gyógyítgassuk a' belső sebeket taní­tás és példaadás által: de világi dolgokba, politiku­mokba, korteskedésbe, szavazat-vásárlásba sem­mikép ne avatkozzunk! Sz. M. Pálinkakór és puseyismus Pá­dárban. Gömör megyében van a' már meg­nevezett evang. község, melly, nem tudom, mi oka lehet annak, olly nyomorult állapotban talál­tatik anyagi és szellemi tekintetre nézve, hogy síróba indúl minden igazi protestáns szíve, ki azt ismeri. — Pénztára van ugyan , jövedelmét nagynak mondhatni. Két fiók-egyház tartozik hozzá, és még is üres a* ládája. Esztendőre pap­lakot akarnak építeni, mert már a'réginek falai dülö-félben vannak; pedig papjok fiatal, nőtelen ember, és ma-holnap a' fiatal papné lakodalmát is szeretnék megülni; de hol vesznek hát pénzt, melly nervus rerum gerendarum. Sokan már most, post festa csóválják fejeiket és elismerik, hogy bizony roszul gazdálkodtak, hogy bizony a' gyakori conventek tartása (intelligenti pauca) nem jó; mert hiszen a' sok mende-mondaféle vi­tatkozás után, torkuk csak viszketegséget ka­pott, és „jaj" volt akkor a' község pénztárának! Undok pálinka-ivás, melly még a' szentséghez is mer nyúlni! — Úgyde még többet is mondok. — E' nyáron csaknem elborzadék, midőn e' község­hez, vándor-botomra támaszkodva, sietve közeie­dém; mert egy igen erös villanyos felhő nyoma­kodott utánam, — és íme megkondulnak a1 ha­rangok, és harsogtak minduntalan, noha mindenki láthatta, hogy ez bizony mitsem használ *, mert az árviz rongálja és pusztítja ugy is a' határt. — Oh! uram Istenem! könyörülj e' szegény babo­nás , anyai és szellemi tekintetben szánakozásra méltó embertársainkon!! ! H. J. Divatkáplán proelamatiója hal­gátéihoz. Addig is, míg a1 divatkáplánt egész életnagyságban festve, a* t. cz. közönség előtt ki­állítni kedvem és időm leend: szabadjon föllépnem e* töredékecskével. Az öreg pap ügyében egyháíítiegyéileg neve­zett küldöttség a1 hely színére megérkezék. Pap­választásról szó sem vala 's nem is lehete; mert az öreg pap ügye eldöntetlen állván, arra szükség nem volt, 's ha lett volna is, abba e' küldöttség csak körén kívül csapongva avatkozhatott volna. De a' divatkáplán ezzel mit sem gondol. A' kül­döttséggel akarja hallatni a'nép szavát, mint Isten szavát, melly égre új papért kiált diadalmasan ós ellenállhatlanul. Azért is e' proclamatiót intézi híveihez, házról házra küldözvén azt hájascsiz­más 's szűrös mercuriusától: Kedves hallgatóim! Nagytiszteletü N. N. urnák akaratára ezennel tisztelettel hívom meg pénteken reggelre a1 papházhoz mindazokat, kik papot választani kívánnak. Már hogy kire adják a' szavazatot, az kinekkinek lelkétől függ. Mint már nyilvánítottam, ha a' közbizodalom szózata — melly Isten szava — engem ér: csak azon esetben fogadom el hálás köszönettel, ha velem lakni megengedik az ártatlan 's elnyomorodott 27 éves hív szolgát, tiszt. N. N. ural, és ha ebben megnyugosznak, azonnal áment mond a' nagy­tiszteletü deputatio arra nézve, hogy helybeli pap legyek, ellenkező esetben pedig az öreg tisztele­testöl és az én kedves hallgatóimtól, rövid időn végbúcsut intve, Isten áldását reájok kérve tá­voznom kell oda, hol sorsom intő csillaga feltü­nend. Vagyok 1845. januar 30. Kedves hallga­tóimnak boldogságukat munkáló Jézus szegény szolgája N. N. És a* nép másnap nagy számmal egybegyüle a' paplak udvarán. És nem választá papjául a' divatkáplánt. Közli Szenczi Fördös Lajos. Jegyzet, a' heves-nagykunsági közleményre. E' lapok 22-dik számában a' most czímzett egyházmegye gyűléséről e* szavak olvashatók: „Utasításul adatván kérésére (t. i. a1 tiszaföldvári egyháznak), hogy jelenlegi nyug­talan káplána helyébe, f. e. april 24-re, tetszése szerinti ideiglenes lelkészt válaszszon." E'közle­mény hü lehet; csak az megjegyzendő: hogy a* t. földvári egyház viszályainak a' kápláni machi­natio (hogy t. i. rendesnek megmaradhasson; mi illy nagyobbszerü jövedelmű állomáson leghama­rább czéloztatik) levén gyökoka: leginkább ön­kényt és soha senki által kétségbe sem vonható szabadságánál 's jogánál fogva, de a1 tisztelt es­peres úr tanácsára is az említett kellemetlen oldal mélyebb megfontolásánál az ideiglenes lelkész­tartásról lemondván (mi egyébiránt esp. úr, vagy más által a' közgyűlésnek tudomás végett be­jelentendő lészen), superintendens ö nagyságának és az illető esperes urnák consensusok mellett — miután az egyház által nyugdíjazott lelkész el is költözött — r endes lelkésznek olly egyént hívott 's igtatott be, ki hét év óta rendes lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom