Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-02-02 / 5. szám

pintat nélkül szűkölködnek. Mi a' papelnökség némelhoni legújabb példáit illeti, meg kell jegyezni, hogy a1

német protest. külföldön jobbára mindenütt az ev. lelkészek státusi kincstárból fizettetnek, egyházaiktól nem szolgailag függök, és igy azok gyűléseiben illik is hozzájok az elnökség. Mi ellenben, magyarhoni prot. lelkészek, egyházainktól választatunk, conventióra hivattatunk és közvetlen dijaztatunk: következőleg a' bennünket tápláló és fizető hivek gyűléseiben elnökölni, azaz: főnöki szerepet vinni, nem helyesen jő ki. Mindaddig tehát, míg mi is egyházaink ellenében szabadabbakká és szilárdabb önállásuakká nem tetetünk, legtanácsosabb, az elnökségre-vágyást szájunkba sem venni, világi urainknak hagyni, magunkat arra alkalmatlanoknak elismerni; és az elnökséget, legfölebb kényszerültségböl, az ollyatén helybeli presbyteriumban és convenlben vállalnunk el, mellynél nincsen felügyelő. Sőt még a' legboldogabb körülmények között is, a' legjobb, mit tehetnénk, az lenne: hogy kormányzás-modorunkban is elöhaladást és igazi protestáns alakra kifejlést tanúsítandók, — tartsuk magunkat a'protestantismus amaz elvéhez, melly szerint evangelicus egyházak kormányzása közös mind világi-, mind egyháziakkal. Melly elvhez hiven elég szép ez a' most is divatozó iker-elnökség; ám (ha tetszendik) ugy is módosítandó, hogy nagyobb egyház-gyülésekben papi és világi egyén felváltva elnököljenek. Legyen is e' Lapban az evang. papok elnökségéről ennyi elég; mert bizony azt vitatnunk, legalább most még, nemcsak becsületünkre nem válik, hanem hierarchiai gőgöt gyanúsíttat, kevély szegénységet hirdet és nevetséges. Omikron. A' papi öltözetről. Kezdetben, hihető, a' papok sem öltözködtek különösebben, mint mások , csak hozzájok illő, tisztességes ruházatban hivataloskodtak. Az egypti papok ellenben , (Moldenhaver Alterthümer der Egyptier, Juden, Griechen und Römer szerint) már semmiféle állatról való bőr- és szörruhát nem vettek magokra; finom gyolcs vászon-ruhát viseltek, és papyrnövényből készült lábbeliket. A' tisztaságot annyira kedvelték, hogy minden harmadnap megberetválkoztak; reggel, délben és estve megfürödtek. — Az ó szövetségi zsidó papok ruhája is finom fejér gyolcs volt, vörös bárson övvel, égszinü vonásokkal, ékesen kivárva. Az öv olly hosszú , hogy lelóggó részét az áldozó pap a' nyakára 's mellére vetette 's tekergette; fején papi süveg, turbán. A' ruha egy darabból volt szőve, — ujjakkal, közepén lyuk volt, — ugy kelle bele búvni. — A' felső ruha égszinü, varrás nélküli, földig leérő, alant aranyos czafrangokkal megrakva. A' felső ruha alatt a' mellény különös, gazdag szövet, a' mellyen, négy sorban, 12 drága kövek, mellyekre izrael 12 törzsökéi voltak irva, - a' tündöklő drága kövekért, — Úrim és Thummim, — világossága igazság és tökélyesség névvel neveztettek. — A* turbán alatt a' homlokon két ujjnyi szélességű aranyos kötő, mellyre zsidóul, az Isten szentsége volt irva. Szakálluk, a' törvény szerint, nem volt leberetválva. 3. M. 19, 27. — Efféle aranyos ruhát öltött a' pap a' templomban mindennap magára, — de utóbb csak jeles ünnepeken. — A* görög papok ruhája is hosszú, földig folyó, fehér taláris volt. Ha a' mennyei Isteneknek áldoztak, purpur szín, ha a' föld alattvalóknak, fekete szinü ruhába öltözködtek. Áldozatkor, fejők koszorúzva, — lábok meztelen volt. Később bocskorfélét húztak. — A' római papok is purpur vörös prémü hosszú ruhát (praetextam togam) viseltek, — bőrből, sisakforma süveget. — Olly nagy tekintettel birtak, hogy hivataluk egy részét, — az itélethozást, — Augustus császártól fogva, a' fejedelmek magoknak tartották. — Constantin római császár keresztyénné léte óta uralkodóvá levén a' keresztyén vallás a" római birodalomban, valamint a1

templomok , ugy a' papok öltözete egyszerűsége is, — az Istennek lélekben és igazságban való imádása, elváltozott, — a1

görögöktől, rómaiaktól, zsidóktól kölcsönözött diszjelekkel fölékesítetett. Igy támadt a' papok különös öltözete, mellyet már, azért, ornátus névvel neveztek , — a' templomokban a' füstölő edények, a' misemondó ruhák, szobrok, képek. — A' középkorban a' nyers bőrrel öltözködés a' papoknál is szokásban levén, hogy azzal szent hivataloskodásaikat le ne alacsonyítsák, szőrös bőrruháikat, az isteni tisztelet alatt, rövid fejér gyolcs köntössel fedelezték, — melly ruha, noha a' reá alkalmat adott ok régen megszűnt, nevét még is a' régit viseli mind e' mai napig, francziául surplis (super pelles), németül Chorhemd, Chorrock. Az efféle felső fehér papi ruhát, a' soproni predicatorok is, csak nem rég hagyták el,—a'német, tót papok még többnyire viselik,— magyar evangelicus pap soha sem viselte. A' papok parókája, régi három-szegletü kalapja , igen sokáig volt divatban. A' cingulum — Öv — képezi a' papi öltözeten az ostort, mellyel Jézus megostoroztatott; a' stóla, nyak függő, a' papi öltözeten képezi a' kötőt, mellyel Jézus az oszlophoz köttetett. A' londoni angol papok közt, még a' mult évben is, nagy vetélkedés volt a' felöl, a1

fehér felső ruha legyen-e vagy a' fekete, a' papi díszruha, — egyik angol püspök a' feliért szorgolta.—A' Mózestáblák, (sokszor elég idomtalan szélesek, hosszuk, különbfélekép kivarrottak, kicsipkézetlek), a' köpeny-félepalást-reverenda, a' Luther-öltöny, a* kolostori szük-keblü, ujjú hosszú tóga, — a' szokott papi ruhák. — Iíivánni lehetne, az álmodozott unió kedvéért is, a' papi öltözetben is, ha nem tökélyes, (mert a' protestáns, ugy mondják,