Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-09-28 / 39. szám

lálkozhatnának papok, kik, magukat az egyháztól kasztképen külön választva, annak virágzása el­len szegülnének; de én illyen lelketlen papot gondolni sem merek; söt ugy hiszem, paptársaim hovatovább összeolvadandnak az egyházzal, 's egy czélra, Isten országa terjesztésére, az evan­gyéliomi egyház virágoztatására, 's az iskolák nevelésére törekedendnek, tudván, hogy ez az ö hivatásuk, — az ö életök az egyházéval összenőtt, 9s nekiök külön érdeköknek — kivált utasítás­készítésnél — lenni nem lehet, nem szabad. Állítja végre ért., miszerint a' tervezett intéz­kedés veszedelmes is. Mert az e.kormány iránti hódoló tiszteletet csökkenti, függetlenséget 'sa't. idéz elő, — 's a' mi legtöbb, a' papok tekintetét elveszti,'s a' protestantismust veszélyezteti,— és ezt azon okon állítja, mert e' szerint műveletlen, aljas nép osztoznék a' kormányzatban, negatívu­mok, zérusok köttetnének a' magukban jelentő számok elébe, — egy akó bor közé 10 akó víz kevertetnék. Ezek mind igen nagy szavak, 's a' czélzott izgatásra alkalmasok, csak az kár, hogy bebizonyítva nincsenek. Fölebb is érintém már, miként egyházi kormányunkat annyira ne ideali­záljuk , valami világot-igazgató testületnek ne tartsuk, de vegyük azt ugy, mint kell venni, evan­gyéliomi vallásos társulatnak, mellyben egyik embernek ugy érdekében áll üdvösségét munkál­ni, egyházi társulatát, mellyben e' munkásságát kifejteni akarja, fentartani, boldogítani, minta' másiknak; 's valamint azoktól, kiket dolgai vite­lére megbízott, szeretetet igényel: ugy köteles­ségének tartja, azok iránt tisztelettel és szeretet­tel is viseltetni; — 's ha e' szempontból vesszük egyházi kormányunkat — minthogy ebből is kell — nem lehet félteni egyházi kormányunk idealí­tását a' tiszteletlenségtől, ha aljasabb nép osztozik is a' kormányzatban , mit eléggé bizonyít a' ta­pasztalás, midőn egyes egyházainkban megvan a' kellő tisztelet saját elöljárói iránt, pedig olly egy­házainkban leginkább, hol műveletlen ugyan, de jó-szívü, vallásos nép osztozik a' kormányzatban. Csak ne fogják rá népünkre erővel a' tisztelet­lenséget, függetlenséget, pártoskodást; mert tisz­teli az a' maga kormányát, függ is attól, 's még örömestebb föggend, ha bizodalma létesítéazt; — csak a' tanultabbak tiszteljék azt, ne izgassa­nak, ne pártoskodjanak. — A' czifra szakács­mesterséget nem kedveli ugyan, de a' neki-való evangyéliomi eledel készítéséhez igen is ért, és ez eledel neki jó-izü 's tápláló is. És ti, paptársaim! a' hamis prófétáknak ne higyetek, kérlek, ne higyetek! — Próbáljátok meg csak, magatokhoz ölelni a' népet,'s mind körötökben, mind a'megyei közgyűlésekben a' képviselő hallgatókkal együtt Jézus szellemében társalkodván, az egyház dol­gait velők megismertetvén, igyekezzétek őket világosítani, lelkesíteni, 's papi vallásos buzgó­ságtokról meggyőzni: meglássátok, a' nép ve­letek lesz, és senki nem lehet ellenetek. 'S ha ezt nem hiszitek, pillantsatok vissza egyházunk tör­ténetén , vagy nézzetek csak magatok körül is, de szívetekre tevén kezeiteket, elfogultság nél­kül nézzetek széllyel, 's bár találkozzanak is egyes kivételek — mert hiszen mi sem vagyunk angyalok—: megfogjátok érteni amaz igazságot, hogy a' mi népünk, általánosan véve, vallásos és jó; — 's ha ezt tenni nem volna kedvetek: olvas­sátok meg hát legalább e' Lapok 3-ik foly. 27-ik számában a' skót egyházi mozgalmakat, 's az ot­tani nép vallásosságától 's papjaihozi ragaszko­dásától megihletve, ne taszítsátok el magatoktól a' népet,'s ne féljetek attól, mint ördögtől, hiszen a' ti gyermeketek az: szorítsátok inkább magatokhoz, neveljétek, mint ott neveltetett's most is neveltetik, hogy értse vallását, egyházunk dolgait:'s tekintet­ben fogtok lenni előtte, millyet semmi fény nem ad­hat,—kősziklára épül anyasz.egyházunk, mellyen a' pokol kapui diadalmat soha nem vehetnek. Ne felejtsétek el, kérlek benneteket erről, üres órái­tokban bővekben is elmélkedni, egyházunk múlt­ját, jelenét, jövendőjét szemetek előtt tartva, 's figyelmezve minden körülményekre; meg vagyok győződve, okoskodástok eredménye leend: a' nép­képviselet által egyházi dolgainkban értelmeseb­bé , vallásában erösebbé, papjai iránt, buzgósá­gukat megismerve, vonzóbbá tétetvén, papjait, elöljáróit jobban tisztelendi, vallását jobban sze­retendi, egyházát nagyobb áldozat-készséggel gyámolítandja. Figyelmezzetek különösen a' pél­dákra, Wimmer egyházára, vagy, ha ezt tán túlsá­gosnak találnátok,a' békési egyh.nagyszerü tettére. Mi a' közigazgatási 's törvényszéki határ­kérdést illeti: a'felett biz én villongni nem akarok, én nem bánom, legyen képviseleti közgyűlés; de akkor ülnökök nem kellenek, jóllehet még most e' határt a' könnyebb kivihetöség tekintetéből, de azért is szükszégesnek tartom, mivel vannak egy vagy más egyháznak, vagy egyénnek magán­ügyei is, mellyek az összes egyházat nem illetik, melly határt a' terv ki is mutatott. Lássuk már értekező okoskodásának vég­eredményét, 's abban képviseleti tervét. Ért., fe­ledvén az alapot, az egyes egyházat, feledvén a falakat, az e.megyei gyűlést, fölteszi nagy pathosz­szal a' tetőt a' semmire, elmondja, mi legyen hát: legyen e.ker gyűlésünk, mond, igazán képviselők gyűlése, tegyék annak lényegét, velejét, szava­zattal biró személyzetét: superintendens és fö­gondnok egy szavazattal, — mindegyik egyház­megye esperese, meg gondnoka ketten együtt egy szavazattal (és ez utósók quo iure?) az illető egyházmegye utasítása értelmében ('s hol van, ki azt adja?). Igy jár ám az ember, ha alapot, falat nem rak! Az e.kerületi ülnökség csak becsület­rend legyen (köszönjük szépen mi laterizálók) Hiszen épen e' miatt, 's ezért van most is a' harcz és háború. Nem akar hát ért. az egység kedveért

Next

/
Oldalképek
Tartalom