Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-09-28 / 39. szám

mert létök által egy uralkodó-egyházon kívüli lét lehetőségét bizonyíták be. A' világ tökélyesbülése által magát bensöleg külre is rendszerítö evangyéliomi egyház olvad-e egy pásztor alatti egyházzá össze? Ezen kérdést itt mellőzöm. Ugy látszik azonban, mintha a'jelen egyházi mozgalom elhatárzott és tartós visszalépés akarna lenni. Mert mind a' két fél, a* helyett , hogy ó egyháziasságukat belölröl kívülre újítván, — azokat annyira tágítaná, hogy az által az ujabb kor világa és lége tért és szabadságot nyerjen — versenyezve szórja átkait az ujabb kor vidor életébe 5 imitt-amott a' vakbuzgalom , és szertartási kinövések, mint Krisztus isteni tudománya hirdettetnek, — itt-ott a' jelennek vidám élet-ösztönét szerzetesi sanyargás által akarják gátolni, az évezredek szellemi tanulmányit, mint Istent-sértöés lélekrontókat, félrevettetni, az óriássá nőtt emberi szellemet gyermekké törpíteni, melly a' papi kény urainak vesszőit csókolja. Igy kívánják ezt, hogy történjék, — de sok fontos tárgyban meg is történt már. Azon kérdésre: hogy lön ez lehető ? a* nagy korbiró Göthe azt feleié: „Az értelem soha népszerű nem lesz." Schlosser pedig: „Pápa a* jesuitákat eltörölheté, de a' jesuitismust nincs emberi hatalom, melly az emberiségből ki birná irtani ; és akár protestánsok, akár katholikusok legyenek, kik vallják a' jesuitismust: minden korban és mindenhol egygyé fognak ök olvadni, mihelyt látják azt, hogy azon előítélet vagy értelemnélküli után-ima, mellyen mind jelen, mind jövendő életök, reménvök alapult, fenyegettetik, avvagy megrázkódtatik. Ebből lehet mind a' katholikus, mind a' protestáns buzgólkodók tüzes visszahatásukat, innen a'látszólagos győzelmét a' homályos és szőrszálhasogató traditióknak, innen végre a' sötétség madarai minden nemének benső összeköttetését kimagyarázni. A' kor egyházi űj ösztönén erőt vettek a' politikai kiszámítások, szellemi és papi uralkodásvágy, vallásos korlátoltság és rajoskodás; és mivel a'néptömeg vallásos dolgok által legkönnyebben megvakítható és félrevezethető: ez okból az egyházi pártfönököknek mindig számos követőik találkoztak. Minél többfélék és fájdalmasabbak a' jelen idö bajai: annál könnyebben találtak a' képmutatók szenteskedö fondorkodásuknak nyereséges lepleket. Igy lön az , hogy itt-ott a' XIX-dik század közepén a' XlII-diknak minden esztelenségei túl-nyomósággal fenyegetnek; söt ez oka annak, hogy felvilágosult korunkban olly dolgok történnek, mellyeket a' közép-század legsötétebb évei is szégyennel fogtak vala felmutatni. A' protestantismus a' pietismusnak, a' katholicismus ujolag az ultramontanismus, kinövéseivel fenyegetnek. Ámbár a' protestáns pietismus is elég visszatetsző: veszedelmes azonban nem lehet, mert az, a' protestáns szellem ős-elve szerint, köz-elterjedésre , elfogadtatásra nem számolhat, és még azon felül, sem történeti, sem politikai istápa nem lehet. De az ultramontanismus, mind valója, mind politikai segéd-eszközei által, nemcsak egyházi, de egész szellemi és politikai életünket, söt mindkét keresztyén vallásnak létét is vészszel fenyegetheti. Innen legszentebb teendője minden szabad léleknek, az emberi szabad-szellem, és a' keresztyén vallás tiszta igazsága nevében, véglehelletig az ellen küzdeni. — F.-Kékeden. Jakabfalvay Ferencz. Észrevételek Német János iir képviseleti nézeteire. (Vége). Tekintsünk értekező úr czikke mélyére. Én nem akarom kedvencz gyermekét meg irgetniforgatni, mert félek, kiesik kezemből, 's betöri fejét: maga a'tapasztalat kiáltja annak gyengeségét, 's önmaga is sok nyavalyáit beszélte el siralmasan, 's többet jajgatott, mint örült fölötte, 's még sem akarja azt gyógyíttatni; söt kik gyógyszert nyújtanak is neki: hihető, merő atyai gyengédségből, vagy elfogultságból, följajdúl ellenök, hogy hagyják azt tovább is sínleni, nyomorogni: csak a' gyógyszer ellen fejtetőre állított okoskodást akarom talpra állítani, hogy átlássa, miként az szükségtelen, czéítalan, söt veszedelmes is. Itt tájékozásul megjegyzem, hogy a' conservativeknek, legalább nálunk, az egész tervezett képviseleti rendszerben, leginkább az e.megyei közgyűlés szálka szemökben, hol minden egyház lelkésze, és egy más világi követe által képviseltetnék, 's ez ellen kelt harczra leginkább értekező is, mi azon fájdalmas gyanút költi fel lelkemben, miszerint sok lelkészeink a' néppel, mellyet nevelniök, vezetniök kell, megbarátkozni, 's vele Jézus szellemében bánni nem akarnak, — hegyre mennek fel, mint Jézus, de a' tanítványokat nem akarják magukhoz ereszteni, mint Jézus, — mi csoda aztán, ha az illy lelki kevélység megszégyeníttelik? Lássuk most értekezönek fegyvereit. Állítja ért., miszerint szükségtelen ez intézkedés; mert az eddigi e.megyei igazgatás-mód ellen a' nyilvánosság földerülése, 's az e.megyei tanácsszék tagjai választatásának megigazíttatása óta panasz az e.kerületi gyűlésre nem ment, — senki annak evang. 's okossággal ellenkezöségét, káros, haszonvehetetlen, V javíthatatlan voltát meg nem mutatta. Furcsa okoskodás a* veszprémi e.megyéböl! mi maga elég lerontani azt, ha egyéb fegyverrel nem ostromoltatnék is. Miért mondottak hát le ugyanott némelly lelkes ülnökök , miért nyilatkozott olly férfiasan egy más, hanemha az eddigi szerkezet hiányai miatt? vagy tán már általános többséggel választatnak *