Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-09-21 / 38. szám

biztos kíséretet tagadja meg: nyíltan azt felelte: „Ha az egész világ hazudik is, de a' császárnak szavát kell tartani." Már elébb jóval kijelentette: „Ö nem fog, mint Zsigmond, szaváért pirulni."— Luther elutazott Wormatiából, april 26-án 1521. — a' császári hírnök és baráti kíséretében. Wetterauban esö Friedbergbe ért april 28-kán, honnan a1

csász. hírnököt visszaküldötte, minthogy Hassiában már nem fél semmi utána vetett lesektől ; ugyanezen hírnöknek egyszersmind kétféle irományt adott kezébe, azonegy tartalmút, de a' mellyek közöl egyik a' császárhoz, másik az ország rendeihez vala intézve. A' biztos kíséretet megköszönve, ismételte röviden a' Wormsban történteket, 's hozzácsatolta további oltalomért esedezését, egy többé nem az ö személyének, de Némethon, söt az összes keresztyénség közügyének ellenségei ellen. Egyszersmind megígérte azt is, hogy ökész magáért felelni, valahol igazságos és méltányos bírákra találand, kik öt a' sz.-irástól eltérni nem erötetik. Haza-menet el volt ugyan neki tiltva a' sz.szónoklás, de e' tilalomnak engedni lehetlen volt, — a' benne élö isteni eredetű szellem nem engedett semmi megszorítást 's a' szószékbe föllépett Alsfeld- és Hersfeld-ben és másutt, — hol mindenütt kitünö tisztelet-jelei vei fogadtatva, sok lelkeket nyert meg az evangyéliom szerint megújított egyháznak. A' császári száműző parancs, vagy az úgynevezett wormsi edictum. nyomban követte azonban Luthert, 's az által a' törvény oltalma testétől 's életétől megtagadtatott, az általa hirdetett tan ördög tanának — maga pedig a' legátkozottabb eretnek-és gonosztevőnek neveztetett, ki az övében minden eretnekséget egyesített. Az ország-végzés, melly ellene 26-dik májusban, midőn már a'rendek közöl sokan elutaztak, hozatott és hirdettetett ki, igy hangzik: „Mivel Luther egészen megátalkodva , nyilvánságos eretnek-véleményhez konokul ragaszkodik — annyira, hogy öt eszelősnek 's a' rosz lelkektől megszállottnak kell tartani: ezért az egyháztól elkülönzött tagnak nyilvánítjuk, 's akarjuk, hogy az emberi alakba öltözött ördögöt (Luthert) senki házába vagy udvarába be ne fogadja , neki enni vagy inni ne adjon, hanem ha valaki teheti, fogja meg öt, és hozzánk (a' császárhoz) küldje el — 's követőivel hasonló történjék, — azoknak javait kiki saját hasznára szabadon elfoglalhatja, senkinek nem levén terhes büntetés alatt szabad az ö könyveit nyomatni, vagy megvenni, hanem azoknak mételyes tartalmuk miatt meg kell égettetniök." Tóth Mihály. Soproni alsó egyházmegyei gyűlés* Tartaték ez a' mult nyárutó 5-én, tek. alsókáldi Káldy József alispán és egyházmegyei felügyelő úr lakhelyén 's költségén, Tompaházán. Felötlő volt itt is az, a* miről e' lapokban olly gyakran emeltetett panasz, t.i. hogy kilencz egyházból csak négy lelkész volt jelen. A' gyűlés tárgyai közöl a' fontosabbak ezek: 1) Pártoljuk és előmozdítjuk nemcsak az egyházkerületben felállíttatni szándéklott prot. gyámintézetet; hanem az egyházmegyénk által tervezett 's ugyanennek kebelében alapítandó hasonnemü intézetet is, mellyekhez a' pénz-járulékok már évenként be is adatnak. 2) Megujíttatott az egyházker. jegyzőkönyv elkészítésének szorgalmazása, pontosabb köröztethetés végett, annyival inkább, minthogy a' mult évit máig sem kaptuk, holott a' gyűlésnek már egy éve nettó elmúlt. 3) Egyházmegyénk á mult évben egy iskolai tanrendszer kidolgozását tervezé iskoláink számára. E' munka egy választmányra bízatván, elkészítők a' véleményt 's e' gyűlésre beadtuk $ melly munkálat gyülésileg tárgyaltatván, igen csekély módosítással elfogadtatott, és az egyházkerületi gyűlésnek ajánltatni rendeltetett. 4) Beadattak az isk. vizsgálatokróli hivatalos jelentések. Ennek nyomában nt. esperes úr jelenté, hogy a' lefolyt iskolai évben, az egész esperesség iskoláiban, öszvesen tizenhárom iskolában, mellyek közöl kilencz anya, négy pedig fiók— egyházbeli, — 874 gyermek tanult, 's a'közvizsgálat előtt kimaradottak száma 214. 5) Az esperességi pénztárnoki számadás, a' megbízott számvevő által megvizsgáltan, a' gyűlésnek bemutattatván, az helyesnek találtatott; mirenézve a' pénztárnok az ez évröli számadás terhe alól feloldoztaték. b) A'mult 1844-ik évi pesti egyetemes gyűlés jegyzökönyvének 10-ik pontjában, a tiszai kerület részéről indítványoztatván, hogy jelen nyomasztó helyzetünkben, midőn a'vallásos viszályok és bajok nagyon meggyültek fölöttünk 's folyvást aggodalomban tartják sziveinket, — azok némi enyhítésére, egyszersmind buzdításul cü férfias kitürésre 's polgári kötelességeink teljesítésére, tartassék évenként egy protestáns könyörgési ünnep, mellyet mindkét ev hitsorsosok buzgó könyörgésekkel's szent emlékbeszédek tartásával az egész országban ugyanazon egy vasárnapon ülnének meg, — egyházmegyénk a' tervezett 's évenként tartandó protestáns könyörgési ünnepet •semmi szín alatt nem pártolja, szilárdul bizván az isteni kegyes gondviselésben, melly valamint eddig, ugy a' végetlen öröklétig is hatalmas védkarokkal födözendi vallásunkat, sajáta levén az a' nagy Istennek, kinek beszédi soha el nem múlnak, bár ég és föld elmúljanak is. Jelen hitbajnokunk diadaléneke: „Erős várunk nekünk az