Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-09-14 / 37. szám

26-ikban reggel patronalis gyűlés tartatott, egy real professor választása fölött tanácskozó. — Az oktató fizetése 350 váltó ft. és két osztály tanulóitól bizonyos (vagyis bizonytalan) mennyiség, — mi, kivált iskolánk jelen körülményei között, keveset szaporít. A' kathedrára Lator Bálint választatott el, ki a' pályát — mellyre nagyszerűen lépend föl — már mint esküdt diák, ezelőtt két évvel, nagy dicsérettel futotta meg. — E' nap 10-ik órájában a" jogászok examene volt, mellynek végével Patahy ismét egy borostyán-ágat nyert koszorújába. — És 11 óra után a" szomorú ünnepélyt megkezdé az érczhangu 's érzelemteljes keblű Pataky — kinek kathedráját Buttler alapítá —; szavai az ellágyulás 's a' honfibú tolmácsai valának; utána jeles tanítványa Buzik beszélt, 's remekül elmondott beszédét búcsúval zárta be.— D. u. a'nyelvészet (Ujlaky János) és reál {Szűcs JánosJ tanítók mutaták föl a* közvélemény előtt, hogy — bár az ünnepjárás itt (véleményem szerint, még igen jókor) eltöröltetett — ez iskola növendékei közöl is választhatni még ügyes tanítókat, és — mi dicséretökre kikiáltathatik — derék nevelöket, kiknek tanítványai vesszőt soha nem látnak . . . Utánok főiskolai altanítók! ...?... 27-én d. e. a' minden jóktól ajánlott 's immár minden jók szeretetét és becsülését bíró Pásztor Dániel tüntette ki tanítói erejét azon ifjak mellett, kiknek némellyike pár évvel ezelőtt megtanult nem tanulni; kiknek némellyike csupán azt tartá tudománynak, mit saját lelkéből fontolgatás után kipréselhetett, . . . azaz, semmit sem tarta tudománynak: — és most, mint az őszönte elbetegesedett, de a' jótékony tavasz által fölápolt méhcsoport, a' tudományok színmézét, — az ész-és történettant— ugyanazon vitiosa progenies — szinte hetvenkedve önté ki előttünk! — Jól tevétek, ifjú barátim! hogyhivétek az igének, — az tartand meg benneteket! — D. u. a' költészetszónoklati osztály szemléje tartatott. — Mire halada ez osztály? milly szellem uralkodik benne? — ki vezérli ezeket? — A' két elsőre felelt a' díszes közönség, melly a' teremet betölté; az utolsóra alul leszen megfelelve; — annyit még is szabad legyen róvásképen itt is kimondanom: hogy a1

10 's 11 éves csonka tollas kis múzsa nem emelkedhetik olly kellő magasba, mint az, kinek phantasiája hígabb levegőben is megélhet. Magasról többet láthatni — az szent igaz. Utolsó napon (28.) a' természeti- 's mennyiségtanok zárák be a' vizsgálatot. És most a" következés! ?. . majd megmutatja a' jövendő. — Annyit még sem lesz fölösleges kimondani, hogy a' szigeti iskolán — mellyen e' 3 év alatt tetemes, néha gyengítő változások mentek keresztül — még van javítni való; és a1 javítás — melly által visszalépések is történhetnék a' régi jóhoz — nem sokára fog történni. — w'íít. 1 •; . •.«» ' . 'ÍV" "i '*» l

L

t, ; ;i E' reményre jogosít minket az elmélkedés és tudomány higgadt-vérű barátja, a' dolgok okát kikutatni szerető férfiú t. Tar Gáspár úr, kit e* napokban — a' felejthetlen Kovásy Illés úr lelépte után — a' közbizalom iskolánk inspectorcuratorává választa. Isten éltesse sokáig! Bartók Gábor. Kül- és belföldi tudósítások* Felsö-$zepesböl. Szabadjon nekünk is, kik örök hólepte Kárpát aljain lakunk, dolgaink felöl egynehány igénytelen sorban a* Prot^ Egyh. éslsk. Lap becses hasábjain nyilatkoznunk, nehogy némelly buzgó és munkás protestáns által egyházi ügyeink iránt közönyöseknek 's hidegeknek, mint éghajlatunk, hová a' sors által helyezteténk, tartassunk. — Magyar elemre nálunk is akadhatni 's egyházunk érdeke szívünkön épem ugy fekszik, mint akárkién, ki magát lelkes protestánsnak vallja. — A' Pr. Lapot, mint egyházi életünk legbiztosabb organonát, mi is olvassuk, noha a' mult évi jegyzékben a* szepesi felföldi protestáns lelkészek kihagyatvák. Történt ez azért, mert e1

Lapot egyikünk nevére sem járatjuk ; de t. Szopko Márton kassai lelkész úr általy ki ezt számunkra megrendelni szíves volt. — Kicsiny ugyan olvasó-körünk, mert kevés felső-Szepességen a' magyarul-értö lelkész: mindazáltal nem kis dicséretére szolgálhat egynehány szepesi felföldi lelkésznek, kik közt egy derék katholikus lelkész is találkozik, miszerint azok egy-két évvel ezelőtt a' magyarságban egészen járatlanok, közép korukra nem tekintve, saját szorgalmuk által, édes honi nyelvünkben annyira haladtak légyen, hogy nemcsak minden magyar könyvet és hírlapot jól megérteni, de a* mi sokkal több, magyar nyelven munkálni is képesek. És ezt tettleg a' homiletikai gyakorlatokban nem egyszer bizonyílák be. — Meri mi sem alszunk uraim! hanem a' kor kívánatit megértve s az idő szellemét felfogva, háromszor szoktunk évenként egybegyűlni, lehetőségig vihető tudományos kiképeztetésünk végett 's körre tekintöleg, nem csupa egyházi tárgyak vitatására , nem is egy nyelvre szorítkozunk: de minden, mi a* tudomány tágas mezejéhez tartozik, tárgya lehet működéseinknek, "s tetszésé szerint mindegyik választhat nyelvet, mellyet beszédeiben vagy munkálatiban használni akar. — Jegyzökönyvünk, melly eddig latinul vitetett, már ezután honi nyelven fog iratni. — Jun. 30-kán tartatott Kézsmárkon t. Spóner Pál egyházmegyei felügyelő és n. t. Vittchen Mihály esperes ikerelnökletök alatt, a' kárpátaljai ág. hitv. esperesség gyűlése. Ez alkalommal felolvastatott legelőször is a' tiszai ág. hitv. egyházkerület t„ cz. elhökétöl hozzánk érkezett körlevél, miszerint 37*