Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-31 / 35. szám

Hirdetnek téged me'g a* csecsemők is, Arczukon viselik hatalmad ók is, Mellyet olly csudálandóvá tettél , Midőn mennyet, földet teremtettél. Nagyvoltát ha tekinti dolgaidnak, Sok csudáit teremtő njjaidnak , — A' napot, holdat, roppant egeket, Hová hintél csillag-seregeket: Álmélkodás rendíti meg az embert, Ki tőled legnagyobb dicsőséget nyert; Mert micsoda ő, föld hitvány pora, Hogy illy felség emlékezett róla? Bár kisebb is az égi angyaloknál, Kik udvarolva állnak szent trónodnál: De dicsőségnek ékes ruhája Az, mit adtál köntösül reája. Urává tetted e' föld határának, Melly hódol parancsoló szózatanak, — Minden állatot alá-vetettél , Mit alkotó szóddal teremtettél; Bár legeljen az fütermö mezőben, Vagy dalát zengje magas leveg.őben. Vagy ösvényit járja a' tengernek: Mind érzi hatalmát az embernek! Oh, nagy Teremtő! urunk és királyunk? Tégedet nevezni szót nem találunk; Nagyobb felségednek dicsősége, Mint világok minden teljessége. IX. Zsoltár. Dicsérlek téged, Úr Isteni 'S áldalak teljes éltemben ; Öröme lelkemnek isteni Jóvoltodért hálát zengeni. Te vagy a' szegény oltalma, őrzője, — karod hatalma Fölemeli öt Ínségében, Ha felnyög hozzád kérésében. Láttatsz törvényt, igazságot, Ha Ítéled e' világot; Jobb kezed a' szerint áld és ver 7 Mint lelkében igaz az ember. A* könyet el nem felejted, Mellyet kesergő szív ejtett, — A' vérző kebelt bekötözöd, 'S sebét gyógybalzammal öntözöd. Oh! mint dicsérjelek téged, Kinek illy nagy kegyességed? Adjad;

hogy teljes életemben Hála-oltárod égjen szivemben f Baksay Dániel. Bel- és külföldi tudósi(ásokt Halálozások. F. hó 11-kén szenderült el örök nyugalmára nagy tiszt, alsó-szopori Nagy Pál rév-komáromi evang. lelkész, élte 84-dik, hivataloskodása 52-dik évében. Holtteste 13-kán temetteték el szép-számu gyülekezet kísérete mellett. Kitűnő volt a* részvét, mit helv. hitv. rokonink e'gyásztisztelgés emeléseül, különösen tek. Kossár Ferencz város-kapitány és helybeli ref. gondnok szíves intézkedésére, tanúsítottak. Gyászbeszédet tartott tiszt. Molnár Gábor réti, ezentúl rév-komáromi lelkész, Zsid. 13, 7. alapigékből. Hün 's érzékenyen emelé ki a' boldogult érdemeit, 's buzdítá hallgatóit azokróli megemlékezésre, tanítása megtartására, példája követésére, — mint a1

boldogult emléke méllánylásának kellékeit. Emléke, mint hü rokon, ernyedetlen buzgalmu lelkész, tudományok barátja 's nagy-ismeretü férfiúnak soká élni fog őt hálakönyekkel gyászoló rokoni, kedvelt hallgatói, számos baráti 's tisztelői szivében. H.D. — — Tiszt. Sáári Gábor úr f. évi nyárelő 26-kán hunyt el Pápán , mint orvosoltatása helyén, 's hült tetemei 29-én Miskén tétettek néma hantok alá. — Koráni halálát a' jeles hitszónoknak, hü férjnek, gondos atyának 's igaz barátnak, kesergik a' kiüti ref. egyházon kívül, bús özvegye, két kis árvái, több forrón-szeretett testvérei, fájlalják barátai, — kiknek sorában áldást kiván a' nyugalmat nyert porokra Úrházy Lajos. Jul.l-ső napján hunyt el a' b.-somogyi egyház legéltesebb papjainak egyike, hoboli lelkész néhai t. Paczolai Sándor úrban. — Nyugodjanak e' számos éves szolgának porai békével! M. P. Jótékonyság. Az udvari egyesült evangelika leány-gyülekezet, Tolna vármegyében, régi, szük és romló-félben levő fa-temploma helyett, erős anyagból álló ujat szándékozván építeni, — e' folyó év elején jótékonyságáról ismeretes báró Sina György ö nagyságához, mint kegyes földesurához, 2000 pgö ftnyi kölcsönért folyamodott, olly maga lekötelezése mellett, hogy ezen öszveget kamataival együtt, bizonyos, a' méltóságos földesúr által kegyesen meghatározandó idő lejártával, — visszafizetendi. Ö nagysága — ki jobbágyainak bármelly méltányos kérelmüket hallgatatlanul el nem utasítja,— ez alkalommal is feebizonyítá, miszerint azoknak nemcsak földesurok, de egyszersmind kegyes jóltevő atyjok: úgymint, a' ki a1

kért öszvegnek felét 4-gyes száztóli kamatra — nyolcz évre — nemcsak megajánlotta, hanem még ezen felül — hogy jótékonysága teljes legyen — a' másik felével, vagy is 1000 pengő ftlal, a' gyülekezetet nagylelkűen megajándékozta. — Midőn a" nevezett gyülekezni földesurának e' nagylelkű tettét