Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-24 / 34. szám

25 — 27. Legeltessétek az Isten seregét, nem uralkodván az Úr örökségén. 1 Pét. 5: 2—5. Szent könyvünk szerint tehát nem lehet, nem szabad az egyh. egyik tagjának a'másik felett magát felemelni, — nincs az egyházban parancsoló felsöség és engedelmeskedő alattvalóság. Nincs ennek nyoma az egész szent Írásban: sőt ellenkezőt mutat a'jerusálemi gyiilés, mellyben az apostolok a' gyülekezetekkel együtt tanácskoztak szeretettel, de egyik sem uralkodott a'másikon, Csel. 15. A' peres ügyek elintézésére 7 presbytereket választatnak az apostolok, magok az effélékbe avatkozni nem akarván, és csak a' könyörgést 's predikálást tartván fen magoknak. Csel. 6. Még a' vétekre nézve is, minek megbüntetése világi törvényhatóságot illet, szereteltel-teljes intést ajánl Üd vezítönk,— minek ha nem enged a' bűnös, nem parancsolja azt valamelly felsőbb egyházi consistoriumra, mint büntető törvényszékre, feladatni, hanem ugy tekinteti, mint nem keresztyént. Mát. 18. Igen, mert az egyházat, mint vallásos társaságot, csak a' belső erkölcsi köteleztetés teheti lehetővé. Helvét hitvallásunk is, követvén a'szent irást, miután az egyházat nevezi e' világból kihívattatott hívek seregének, minden szentek egyességének, — Efez. 2: 19. szerint azt mondja ezen hívekről, hogy ezek, mint az Istennek házanépe, a* szenteknek polgártársai, élnek azon jóknak közöltetésében. XVII. R. §. 1. És $ 4, hogy ezek az egy Messiásban, mint egy testnek tagjai, mindnyájan egy fő alá foglaltatnak. Azért 6. $ így szól: Az anyaszentegyháznak nem lehet más feje, hanem csak a' Krisztus. Mert minthogy az anyaszentegyház lelki test: így szükség, hogy magához illendő lelki feje legyen. Nem is igazgattathatik más lélekkel, hanem a' Krisztuséval.— 7. § Az egész keresztyénség nyáj, a' Krisztusa? főpásztor , ő az elevenítő fő, ő az apostolitól, és azoknak következőitől az elsőséget és uralkodást keményen megtiltotta Valahol azért e' világos igazságnak tusakodván ellene mondanak, és cf Krisztus ekklézsiájába másféle igazgatást visznek be: ki nem látja, hogy azok inkább azokhoz számítandók, kik felől a' Krisztus apostolai jövendöltenek: 2. Pét. 2:1. (hamis próféták), Csel. 20: 29. (a' nyájnak nem kedvező gonosz farkasok), 2. Kor. 11: 3: (a' Krisztusban való egyiigyüségtől elhajlott kígyók) 2. Thes.2:3. (hittől elszakadtak , magokat Isten gyanánt tartók). Innen 8. § az anyaszentegyháznak csak azon igazgatását hagyja helybe, melly az apostoloktól adatott, és megvet minden főt a1 Krisztuson hívül, ázt mondván arról, hogy az megtartja az ő kegyetlenség ét,és az ekklézsiába behozott megvesztegettetést, akadályoztatja, üldözi az ekklézsia reformatióját. És ha valaki azon ellenvetést tenné, hogy így rendeletlenség, zűrzavar hozatik be az ekklézsiába, arra is megfelelj 9- §• azt mondván: Minthabizony rendeletlenség nem volna ott is, hol fő van, — esi továbbá azt, hoffv a' viszálkodások miatt nem szűnik meg az ekklézsia igaz ekklézsia lenni, és hogy azon viszálkodások az igazság megvilágosítására , a1

megpróbáltattak nyilvánvalókká tételére , és így Isten nevének dicsőségére szolgálnak. 10. § nevezi «íz ollyan egyházat, mellynek a' Krisztuson kiviil más feje van, Babilonnak. 12. §. szerint lehetnek nagy vétkek is az ekklézsiában, mint voltak a' korinthusiban 's galatiaiban : de azért maga az ekklézsia, Krisztus szent ekklézsiája, mellyben az ő tudománya hirdettetik, 's megvan ott, 13. $ szerint, a' láthatatlan ekklézsia. — XVill. R. t. §. A' papok vagy egyházi szolgák eredetet, rendeltetését, hivatalát, réginek és isteninek , nem űj 's emberi rendelésnek nevezi ugyan, 's magokat Isten szolgáinak; és még is azt mondja 2. §, liogy ezeknek is sokat ne tulajdonítsunk, és 4. § bár sokféle nevekkel neveztetnek ugyan : de a' presbyterekkel együtt csak az ekklézsia tanácsosinak 's atyjainak neveztetnek, kik hasznos tanácsokkal igazgatnak, kiknek 8. § kegyes együgyüségök néha többet használt az ekklézsiának, hogy nem némelly sokféle bölcs, kényes és felfuvalkodott tudományuak. 12. $ így szól: Adatott minden tanítóknak az ekklézsiában egyenlő hatalom, avvagy hivatal. Az apostoli ekklézsiában senki másnál feljebb nem viselte magát, avvagy magának nagyobb hatalmat és uraságot őrálló társain nem vett. A' rendtartásért 13. $ egyik tanító gyűlést hirdetett, 's egyebekkel tanácskozott , mint Péter Csel. 15, ki mindazáltal nem volt sem a? többinek elöljárója, sem nagyobb hatalma a' többinél nem volt. így beszél a' helvéthitvallás, 's ennél bölcsebben aligha lehet a' mai időben is beszélni. Mi már mindezekből a' tudomány? 1) Az, hogy a1

mostani consistorialis rendszer, miszerint néhány világi urak, 's több szolgatársaik felett fölemelkedett papok, kik elválasztatások előtt a' gyülekezeteknél kevéssé, vagy épen nem is levén ismeretesek, egyes ajánlásokra ülnököknek, vagy szinte elnököknek, habár most már per vagy post abusum gyülekezetektől is, megválasztatván, mind törvényhozói, mind Ítéleti, mind végrehajtói hatalmat is, ezen utóbbit ott, hol lehet, gyakorolnak, és ezen hivatalt minden felelettel-tartozás nélkül még akkor is holtig viselik, mikor a' bizodalmat régen elvesztették,— és így a' közpapok 's gyülekezetek kedve ellenére, ezeken zsarnokilag nem ritkán majd fél századig is uralkodnak, — ellenkezik az okossággal, a'szent Írással és a' helvét hitvallással, — ellenkezik az egyházak szabadságával, autonómiájával 's a' hívek egyenlőségével. — Az eddig mondottak szerint akármelly vallásos gyülekezet is szabad, önálló, 's a' maga körében szabadon intézkedhetik, magának törvényeket hozhat, maga magát igazgathatja, 's e' nélkül az ekklézsia megszűnne a1 sz6