Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-17 / 33. szám

789 790 Milly üdvös lenne ez, ha azután átalános tanítói közgyűléseken, Dr. Tacasy indítványa szerint, még minden is kólától el is küldetnének a' program­mok, 's minden reformkérdésnek mennyibeni 's miképeni végrehajtása, akár új rendszer behoza­tala, akár új kézikönyvek használata, akár egyéb segédeszközök megszerzése forogjon kérdésben, — egy illy országszerte elismert érdemes taní­tókból álló testületre volna bízva! —Z.— Iskolai ivispectorarcliia. Már majdnem minden, önkényből 's uralkod­hatási vágyból eredő, archia ellen szerencsénk vala hatályos 's erőteljes szókat, a1 jelenkori la­pok különféle hasábjain, olvashatni: de még sen­kinek sem jutott eszébe, azon legvészesb ször­nyeteg ellen szót emeini, mellyet én ime „Inspe­ctorarchiának bátor vagyok nevezni. — Közön­ségesen tudva való dolog, hogy minden tanodá­nak van inspectora, kinek müköre sok helyütt vajmi sajnos! igen szük, 's csak néhány gyűlé­sekre és vizsgákra kiterjedő. Milly tapintattal 's ügyességgel járnának el egyesek e' tekintetre nézve, azt vitatni 's rajzolni nem czélom , mert czikkem főtárgya az iskolai inspectorarchia. — Szokásban van t. i. minden évben egyszer, a' tudva-levő táblázatok egyik rovatában, a' ta­nítók jellemét, szorgalmát, 's leikezetét ér­deklő osztályzatokat az illető iskolai főtörvény­szék elébe felküldeni, — és ki irja az osztályza­tot ? — Csupán és egyedül az iskolai inspector, ki magát többnyire csak három- vagy négyszer láttatja egy évben, köz-vizsgákon, az ifjúság előtt és kénye szerint, az olympikus-forma játék egy vagy más húrját, minden rendre-tekintet nélkül, megpendítteti. Ismerek olly inspectort, ki a' zay-ugróczi rendszer következtében rendesen előadatni szokott némelly tanulmányokat,nyilvános vizsgák alkalmával, minden értelmes ember bot­rányára, ünnepélyesen kiküszöböltetni ohajtá, és mikoron azokból az ifjúság vizsgáltatni megkez­deték, azonnal elhagyá elnöki székét és kiméne. Ejnye! beh szép jellemű Moecénas ez! — És illy rendbontó legyen-e a' tanítók bírálója ? illy em­ber önkényétől függjön-e egy szegény, iparkodó, szorgalmas, hivatalában megőszült, érdemdús ta­nító jelleme? illy ember irjon-e, minden más ér­telmiség befolyásán kül, a' tanítóknak osztályza­tot? — Ez, uraim! valóban nagy igazságtalan­ság , súlyos iga ! — Nem kívánjuk ugyan, hogy a' tanítók egészen fölmentessenek mások Ítélete alól: de csak az inspectori önkényt nem tartjuk e' mellett czélszerünek. ítéljen felettök az iskolai gyűlés, orvosolja a' bajt rögtön, rójja meg, ha megérdemlék, hanyagságukat tüstént a'gyűlésben, és ne két vagy három év lefolyása, vagy czélba­vett tanítói egyén elhunyta után, mi gyakorta va­lóban meg is eshetik. — lT raim! legyünk igazsá­gosak, ne igázzuk és ne zaklattassuk egyesek önkénye által azokat, „epii plurimum reipublicae prosunt:" — mert bizony idővel csak kontárok lesznek tanítóink, és szilárd-jellemii férfiú vissza fog borzadni mindig azon hivataltól, mellyben nincs méltány és jutalom! Sajóvölgyi. B e 1 f ö 1 «1 i közlemények: Gyászhír BalatonpartróL Kővá­gó-Eörsön néhai tek. diskai Diskay Ferencz úr, Zala 's Veszprém megyék táblabírája, 's a' zala­vidéki ev. ág. egyházmegyének 26 éves világi felügyelője f. é. julius 21-kén végezte be életé­nek 76. évét meghaladott földi pályáját. — E'köz­tiszteletü aggastyánt kitűnő vallásbeli buzgóság, példás egyenes-szivüség, hivatalbeli pontosság, és valódi keresztyéni szelídség jellemzék.—Szó­noklottak fölötte, a' sírkertbe kisérés elölt, az irt hó 24-én d. e. 11 órakor kezdve — n.t. esperes Horváth Zsigmond úr betegsége által gátoltatva levén — nagyszámú 's fényes gyülekezet jelen­létében, a' gyász-úri udvarban az alulirt, a' sz.­egyházban 1.1. Lájpczig János kapolcsi, és Kiss János sz.-antalfai lelkész 's táblabíró urak, amaz velős beszédében jelesen fejtegeté a' kormány­férfiúnak hivatását és elhunytának miképeni ün­neplését ; — emez a' késő vénségböl származott veszteségeket és nyereségeket ékes és szívme­legítő beszédében híven, rajzolák; a' temetőben végre Ács János, alsó-dörgicsei lelkész úr, érte­lemdús szónoklatában a" boldogultalak érdemeit szépen festegető, — tiszta erényeinek jelképeiil néma keresztére általuk díszkoszorú füzetvén. — Azegyh.megyei isk.-tanítói-kar is jelen levén, al­kalmi magány-gyászéneket zengett. — Elhuny­tát, több hü rokoni 's tisztelő baráti, különösen pedig egyetlen fia t. Dishay Lajos szolgabíró úr, 's két unokái, fíozzay Elek 's Pál úrfiak, gyászol­ják — Szent béke lengje körül porait! — Erdős Márton, kövágó-eörsi oktató és segéd-pap. Nür^etö kérdés a' honi ev. e^yh. métti. föfVliisyelojéiiez. A1 honi evang. egyház maga választván magának könyvbiráló­kat, kik a' vallásra vonatkozó könyveket censu­rálják : gondolom, hogy hatalmában is áll, ezen censor iránt, mihelyt hivatalában híven el nem jár, rendelkezni is: annálfogva egész tisztelettel és ünnepélyességgel felszólítom mlgos főfelügyelő urat, mint kinek kezeiben le vannak téve a' honi evang. egyházi mozgalmak szálai, méltóztassék a' haza szine előtt hitelesen nyilatkozni: „Mit tett az evang. testület azon censorral, á ki pesti tót pap Kollár Jánosnak „Nedelnj Káznc a reci" Budán, 1844. megjelent és alkotmányunk, nemzetiségünk és hazánk ellen intézett templomi beszédeit rizsgálta és nyomtatásra bo­csátotta? és micsoda lépéseket tett az evang. tes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom