Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-10 / 32. szám

is és annak intézeteiben nyoma és azokra be­folyása. 33) Az osztályozásban egyenlőség behozandó. — Az osztályozás- vagy szorgalomfokolásra néz­ve, a' mellyben még eddig általános egyenlőség­gel olly kevéssé dicsekheténk, hogy szinte már érthetlenné váltak volt az iskolai bizonyítványok, mivel csaknem minden külön tanodánál külön mennyiségű és külön jelentőségű szorgfokok diva­toznak, — ennélfogva kívánatos az egyenlőség, a' melly következő fokokban alapíttatott meg, u. m. K = Kitűnő = (Eminens = E). J = Jeles vagyelölsö = (prima e primis = 1 E vagy E 1). 1 = első osztály = (cl. príma 1). 1. u. k. = első osztályban utolsók közöl = (primae ex ultimis = lul). 2 = második osztály = (secunda — 2). Ebből látszik, miként tulajdonképen csak há­rom eredeti fok vitetett fel, u.m. — E. 1. és 2: de mivel e' három közt a' végfokoknak majd egyi­kéhez, majd másikához közelít inkább a' szorga­lom, és mivel csakugyan több tér engedtetik ez által a' fokolásban: még kettő csuztatott közbe. E' fo­kok használatára nézve meg kel! még jegyeznünk, miként az előbbi kettő, a' felsőbb helyre küldetni szokott félévi tabellákban, csak egy betűvel, de mindig nagy alakúval írassék (K. I.); az utóbbi három pedig, kisebb alakban tétessék ki(Í. 1 u.k. és 2.). Ellenben a' bizonyítványokban — a' mellyekben nemcsak az egész év, hanem a' fél­évenkénti fokok is feljegyzendök — soha se használtassák csupán egy betű, hanem kiírandó az egész fokszó. — Elfogadtatván a' szorgalom­fokolás, szóba hozatott még az erkölcsi fokolás is és azon kérdés: ha vájjon tanácsos-e az erköl­csöket fokok rovata aláhozni? Voltak, kik ezt vé­dék, voltak, a' kik ellenezték, kiváltképen a1 bizo­nyítványokra nézve. Ez utóbbiak leginkább azon okoskodásra támaszkodva: miszerint a' tanulót kétszeresen büntetni nem lehet, ha vétett, lakolt is érette, vétkét örökítenünk —mit még a'rabnál sem teszünk — nem szabad; másrészről, más intézetbe menve a' tanuló, tán javulni akarna, - de ím er­kölcsrovatos bizonyítványa által már előre mintegy homlokára van sütve a'bélyeg, 's a' tanító már előre elveszti iránta való bizodalmát, mert kény­telen öt megrovottnak nézni, holott öt jónak kel­lene tartania, míg az ellenkezőről meg nem győ­ződik; de meg továbbá, nem tudhatni ki mindig a1 vétségnek finom psychologikai szálacskákon füg­gő okait, ha vájjon nem épen a' tanítóban rejlett-e a' fin botrányának oka? és végre, nem ember, hanem egyedül Isten az erkölcs bírája^' különbféle erkölcsfokolás által csak ál és hiu erényt idéznénk elő; és ha már a' fokolást elfogadjuk: akkor írjuk ki inkább az egész vétséget a' bizonyítványba is, mert általános jegyek által a' szívek és vesék rejtekét megismerni nem lehet 'sat. — Ezek el­lenében czáf-okok hordattak fel, a'mellyek győz­vén, elfogadtatott a'fokolás, következő három er­kölcsfokban állapodván meg a' többség, u.m. 1) első osztály ajánlattal (1-a cum commen­iatione). 2) első osztály (classis prima). 3) első osztály megrovással (prima cum nota). A' selmeczi indítványokat felváltá a' késmárki három következő: 34) Iskoláinkat külső és belső szerkezet szerint rendezni kell. E'czélra indítványoztatikközépponti iskolai választmány, a' mellynek eszméjét már az egyetemes gyűlés is felfogta (a1 mult éti jegyző­könyv 8dik pont. 2dik sz. szerint) és előlegesen már éleibe is léptette. E' középponti isk. választ­mány leendőiről, 's így egész hivatali köréről9 személyzetéről és szerkezetéről *s at. kimerítő tervdolgozatot nyújt be Késmark. — Ezen terv felolvastatott, némelly főbb pontjai megvitattak, és az egész az egyetemes gyűlés elébe terjesz­tendönek javalltatott. 35) Kézi és mindennemű iskolai és templomi könyveknek saját költségünköni kiadására egye­sülnünk kell. — Ezen indítvány a' legszorosabb kapcsolatba volt hozva az előbbivel, 's épen az­ért amazzal együtt forduland elő az egyetemes gyűlésen. 36) A gymnasiumban tanítandó reál-ta­nulmányok, az osztályok szerint ugy oszlassanak fel, hogy ne mindnyája minden osztályban, hanem felváltott osztályokban tanittathassék. — Ez igen bőven fejtetett ugyan ki, de el nem fogadtatott. Következnek a' pestiek indítványai 37 — 42ig: 37) Miután az 1844-ki egyetemes gyűlés egy előleges középponti iskolai választmányt már ki­nevezett , és e' választmány működését már meg is kezdte, — kérdés esik: mik volnának tulajdon­képen az iskolák teendői a' középponti iskolai vá­lasztmánynak irányában, hogy neesak a' középpont legyen meg, hanem a' középpont felé törekvés is ? — Ez a' késmarki indítványnyal egészen össze­vágván, azzal kapcsolatban adatott volt elő 's azzal együtt tárgyaltatolt is, megfejtését a" kés­márkiban találván, a' meliyet újra meg újra aján­lunk a' generál convent figyelmébe, miután, mint látszik, több iskolák ugyanazt óhajtják. 38) Hogy iskoláink az elfogadott zay-ugró­ezi iskolai rendszernek valódi életbeléptetését az egész közönség előtt tanúsíthassák; — hogy, mint nyilvános iskolák, egy új és nyilvános szólási or­gánumot nyerjenek; hogy a' haza és azon szülék pártfogását és részvétét bírhassák, kik gyermekei­ket oda küldeni szándékoznak 'sat. — ezen, 's több más okokból, indítványoz tatnak a' valamennyi tu­dományos iskoláink által kiadandó évi programmok vagy iskolai évi hirlemények, a' mellyek egyszers­mind az iskolák közti csereiratul és a1 középponti választmányhoz küldendő tudósitás-iratul is szol­gálhatnának. (Erről többet olvashatni a' mult évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom