Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-10 / 32. szám

ennek irányában a* többiek alárendeltsége nem létezett, — de hatásban 's tekintélyben egyenlők 's egymástól függetlenek voltak minden apostolok 's első keresztyén tanítók. Szavaimnak, iratimnak olly irányt nem adnék, miszerint az egyh. elöljáróknak úgyis eléggé korlátolthatáskörétszükítném; hivatalaikat pedig semmiféle „Életképekben" nem állitnám oda torzkép gyanánt ki a' pelengérre, mi által utójára, ha valóban ollyanok lennének is, nem őket, hanem azon egyházakat sújtaná a' vád, kik őket megválaszták. *) Ha, teszem, egy falusi egyház valakit papjának megválasztott, tán épen a' felsöség ellenére, és az egyház vénei rá telték kezeiket és imádkoztak fölötte: — biz én azt még ezért jó,tökéletes papnak nem mondanám,mert ez így jó volt az eredeti egyházban, de már ma könnyen oda vezethetne, miszerint — hoc erant tempores, quando sartores et sulores accipiebant pro paslores. Minden ártatlan egyházi szertartásra — püspök-szentelésre például — puseyismust nem kiáltanék, mert az angol puseyismus mást és többet jelent, nemcsak némi katholicismushozi közeledést, 's első legalább soha sem leltem volna, ki e' szörnyű szól kiejtené honunkban, mert letartott volna ama nem-üres mondat: Man soll den Teufel nicht an die Wand mahlen, sonstkommt er; mert ha egyszer meghonosítottuk köztünk a' nevet, értelmet akármennyit találunk 's adhatunk neki. Híveim, főleg a' világiak, előtt nem említném mindig az eredeti egyházat azon szempontból, miből magamnak egyházamban független 's korlátlan intézkedést kivíni képes leendenék, — ment tartanék attól, nehogy valaki híveim közöl így szólítson: Nos hát, papunk! légy te is apostol, 's elégedjél meg olly külső ellátással, minővel az apostolok! Sőt — hogy kimondjam, mi régen nyomja szívemet — a' presbyteri rendszert óhajtanám, fejleszteném, de élére nem állítanám, egyoldalúlag nem venném, túl nem hajtanám, az autonómia érzetében sem emelném igen magasra fejemet; mert bár némi magvai ezen rendszernek megvannak az első egyházban: de a' mostani nagy tömegek nem olly könnyen boldogulnak az önkormány és presbyteri uton, mint az első kisded csoportok, — és háromszázados tapasztalás tanított arra, miszerint a' presbyterianismus — mert hiszen birjuk azt, bár kifejletlenül — maga ridegen és egyoldalulag állva, egyházunk üdvét nem eszközlötte; mert mellette nincs központosításunk, de darabokra szakadoztunk, nincs erős egyházi kormányunk, nincs végrehajtó hatalmunk, nincs törvénytisztelet, —végzéseink irott malasztok 'sat. És most mondjanak rólam, mi tetszik. Meglehet, legalább puseyistának neveznek, —mert ez #) Ismételve tudatjuk, mit megiránk Lapunk 577-dik hasabján, hogy az „Életképek'' költemény, melly senkit nem állít valósággal pelengérre. A' jajveszékelés tehát alaptalan. Török, már divat. Hagyján ! Ha csak az olvasók némelylyikében sikerült azon gondolatot ébresztenem, mikép jelenleg két fökelléke van az egyházi alkotmánynak: egyrészt: józan presbyteri rendszer; másrészt: hathatós kormány és pontos végrehajtás, —mindent eltűrök szívesen.És ki az elsőbe szerencsésen beoltandja a" másodikat; ki olly alkotmányiervet készítend, mellyben e' kettőnek boldog házassága megállapíttatik: az lesz az én emberem , — erit mihi magnus Apollo. Csak ezt akartam mondani, erre vezettek pünkösti gondolatim. *) Geduly Bogyoszló. *) Nagytiszt Geduly úr, értekezése főtárgyát illetőleg, olly igazat mond, mit senki józan kétségbe nem vonhat. Bizonyos ugyanis, hogy sem Krisztus, sem az apostolok egyházi alkoimány és kormányrendszer?, egész a' részletességig kidolgozva, nem adtak, mihez alkalmazkodnunk kellene és lehetne's így mindenegy esetre példát 's szabályt találhatnánk; miből világos, hogy a' teendőkre nézve joga van az utóegyháznak szabadon-intézkedéshez (mikben t.i. meghatáizott utasítást nem vőn), csakhogy ez az evangyéliom szellemeben történjék; sőt az is való, hogy az apostolok hely- 's időhöz képest intezkedtenek: minélfogva senki józanon nem allíthatja, de nem is állította, hogy „jelen egyházunk alkotmányának mindenben (p. o. a' kifejletlenség- 's töredékességben is!) hasonlónak kell lenni az első ker. egyházéhoz." Annyival inkábh nem szükséges a' vallásos szertartásoknak, miknek igája alól Krisítus kiszabadított, e* részben szabadságot engedvén, ugyanazonosoknak lenni az első keresztyénekével. P. o. Onuan, hogy az első keresztyének kénytelenek valának barlangokba, lopva, éjelenként, összegyűlni 's fáklyavilagnáltartani istentisztelelöket: ki következtethetné, hogy templomainkat barlangokká kell változtatni, —ez istentiszteletre jeladó harangokat összezúzni, — éjjel és nem nappal kellegybeseregleni, — nem napfénynél, hanem gyertyavilágnál kell áhítatoskodni?—Ha tehát Geduly urnák az én yagy elvrokonim némelly nyilatkozatai, mik a' Prot. Lapban olvashatók, adtak volna alkalmat jelen czikkének írására: hogy mások, kakukok módjára, az én fészkembe ne rakjak le öntojásaikat, világosán fejezem ki értelmemet, miszerint vallom, hogy: Krisztus és az apostolok éithetöleg kifejeztek a' ker. egyházkormányzatnak néhány elveit, mik egyes alapkövekül tekintendők jelen egyházalkotmányunkban is, 's el nem mozdíthatók, míg evang. egyházat akarunk, f) Ezeknek sürgetem én épen-tartat) Illyen, egyik alapkőnek tekintem én az elvet, miszerint az evangyéliomi egyházban, tanítók közt, nincs primatus, mert ezt világosan kifejezve találom az evaogyéliomban. Többek közt Mark. 10: 43 — 45, Luk. 22: 25-26, Máté 20: 25—28, Ján. 13: 1 — 17 'stb. Ezen elvhez képest,ennek szellemében történvén az ordinatiok az apostoli korban: ugy vélem, bízvást hivatkozhattam az apostolok 's evangyéliomi keresztyének példájára, püspökszentelés ügyében : de nem mindenben 's mindig! (Például: Nem állitnám jelenkorban, hogy annak, ki a' zsidókat akarja ker. vallásra terítni: szükséges elébb körülmetéltetnie; hivatkozván Ap.Csel. 16: 1 — 3, mellyek szerint Pál apostol a1

nem-zsidó Timotheust, a' végett, hogy a1

zsidók makktyúján meg ne botránkozzanak, körül-metélé.) Minthogy pedig a' dunántúli rendelkezésben hierarchia ordinist láttam: ezt Uz-fejü sárkánynak olly joggal neveztem, mint G,B.