Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-03 / 31. szám

vizsgálódóval elmondatna. E'lót városban minden esetre jól esik olly intézetet látni, melly az utolsó betűig magyar, melly magyarra fordítja az Iliást, magyarul tanítja az egész szám- és mértant, ma­gyarul okoskodik a' történetekből, magyarul bí­rálja Hégelt és társait, magyarul bölcselkedik és fejtegeti a" természetjogot. Ez iskolában két év előtt két tanító volt, egy év előtt három, jelenleg négy rendes és egy rendkívüli van, esztendőre pedig még egy rendes oktató járuland a' többiek­hez. Melly intézet mutat gyorsabb gyarapodást és pedig olly kevés külső pártoltatás mellett? A' szarvasi intézet, öt rendes tanítójával, visszahódítá tehát újra lyceumi nevét, mellyel évek előtt díszlett,'s helyet foglal az evangelikus főiskolák között. Rendes tanítói jelen évben ezek: Benka György, Bloch Móricz, Molitorisz Adolf, Vajda Péter, Rendkivülileg taníta hit- és vallás­tant Wankó Sámuel, helybeli másod lelkész. Az utolsó esperességi gyűlésen pedig, május 28-kán M.-Berényben, ötödik rendes tanítónak elválasz­taték Petz Gyula, Petznek, a'hajdani sopronyi ta­nító- és lelkésznek fia, ki a'nevelési pályára ké­szült 's ezen czélból a' porosz főiskolákat meg­látogatta. Intézetünk hire tovább hatván az országban, igen sokan kérdezősködtek a' szülök és ifjúság­barátok közöl a' szarvasi dolgok felöl, azon czél­ból, hogy,ha a'válasz kedvezőlegüt ki, ide küld­jék fiaikat vagy növendék-barátaikat. A' kérde­zösködök között legkiterjeszkedöbb vala Geréb Rudolf, pesti hites ügyvéd, ki becses levelében 14 pont fölött kére fölvilágosítást. Azon vélemény­ben levén, hogy kedves szolgálatot teszek az illető feleknek, ha a' Geréb Rudolftól kért fölvilá­gosítást sajtó utján közrebocsátom, bátor vagyok a' szarvasi lyceumról a' következőket megjegyezni: A' szarvasi főiskolában a' zay-ugróczi terv szigorúan megtartatik, következőleg mind itten bevétetnek az ifjak minden hasonlólag rendezett protestáns intézetből, mind innen akárhová távoz­hatnak, hátramaradást nem szenvedve. — Taní­tási nyelv kizárólag a' magyar, a' nélkül, hogy a' német, latin és görög elhanyagoltatnának. — Végezni lehet Szarvason a' philosophiát és theo­logiát, söt a' philosophiában statistika 's észjog is taníttatik. — Szegény tanulók számára van tápin­tézet, hol részint ingyen, részint tíz pgö forintért egy évre, ebéd adatik. — Szarvason olcsó áron kapni mind szállást, mind táplát, — a' tanítási díj mintegy két v.forint havonként. — Az iskolának van könyvtára, mellyröl évről évre a' legjobb és ujabb könyvekkel gyarapodik, főleg a' magyar irodalom termékeit majd mind birja. — Stipendium csak Boczkó-féle van ugyan, de kilátás kecsegtet, hogy nem sokára, mint lyceum, megnyerendjük a'lyceumainkraáltalában szóló stipendiumokat.— Szarvas egészséges vidéken fekszik, van két or­vosa 's gyógyszertára. Ennyit a* netalán szükséges felvilágosításul. — Még elmondhatom újság gyanánt, hogy keresz­tül-utazásában nagyon várók Deák Ferenczet és útitársát Vörösmartyt. Ifjainkmegakarák tisztelni, de nem fáklyákkal, nem zenével, hanem magyar örömnyilvánítással 's kijelentésével annak, hogy a' Deák nevet, melly az egész hazáé, közelebbről akarják magokévá, az intézetévé tenni. Ugyanis a' fáklyákra 's zenére fölmenendett pénzt össze­tevék, hogy alapul szolgáljon egy öszvegnek, mellyen a' természettani mütárba egy mllam-ira­nyos (electro-magneticus) gép vásároltassék. Az öszveg még egypár évig nem lesz talán elegen­dő, de elébb-utóbb azzá nölend/s akkor Deák fog működni reánk. A'villam-gép neve nálunk ezen­túl Vörösmarty 's bizonyosan sokakat fog nálunk Vörösmarty villamozni 's a' villamozoltaknak Deák mutatandja az irányt I. Eszmetársulatból megemlífendönek találom itten azon buzgóságot, melly nálunk a1 tudomány iránt többektől kifejtetik. Az esperesség nagylel­küleg maga magát adóztatja főiskolája kedveért,'s nem levén igen tehetős pártfogó kebelében, sok kicsinyből gyűjt elegendő erőt a* nagy teher vi­selésére. De mindenek fölött állanak, lelkesedés tekintetében, az orosháziak, ezen tiszta magyar gyülekezet, melly mindenütt ott van, hol tenni kell. Egy tettét lehetetlen elhallgatnom. Tavali közgyű­lésen természettani kísérletekre száz pgö forint rendeltetett azon határozattal, hogy, a' mennyire lehet, szabad ajánlás utján gyűjtessék össze ezen öszveg 's a' pénztár ne terheltessék. Ezen ösz­vegböl mintegy 70 ft. pgö Orosházából került ki, kicsinyek és nagyok, magánosak és czéhek majd minden fölszólítás nélkül siettek adományaikkal az ügy oltárára. Az illy dicső vonások népünk éle­téből megérdemlik a' közzétételt 's a' haza elis­merését. Én bátor vagyok az orosháziaknak az egész nemzet előtt kijelenteni köszönetemet/ Ezt tudatni szükségesnek találtam 's hogy én tevém 's nem más, azon egyszerű oka van, mi­szerint nálunk iró-mesteremberek nincsenek, kikre a' dolgot bízni lehetne. Remélem azonban, hogy sem a' szerénységet meg nem sértém, sem fölös­leges dolgot nem tettem. Vajda P. Válasz A—y urnák „Cseh-tót műkedve­lők" ezim alatt a9 f. é. pesti Divatlap III. szá­mában közlött ezikkére, Selmeczröl. Őszintén megvalljuk, hogy jobb lesz vala, ha A—y úr nem emeli fel szavát 's nem bontotta volna fel azon békét, mellyet városunkban már régóta éldeltünk, főképen miután közlése alapjául nem az igazat, hanem annak ellenkezőjét választotta. Igen csodáljuk, hogy ö már elfeledte — bár csak nem régen rázta le magáról az iskolai port — azon arany latin mondatot: „sitacuisses . . . vagy ezen Horátiusét: „Diite, Damasippe,Deae­que bonum ob consilium donent tonsore —Excussis propriis, aliena negotia curas," mert a' ki olvasta

Next

/
Oldalképek
Tartalom