Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-19 / 3. szám

mert csakugyan mi magyarok inkább jósolgatunk a' tárgylagiakról, mint az elméletiekről; mikor a' fiu- vagy lány-magzatot már a' szalmán látjuk: akkor eredünk örömre és iparra. A' tárgyiak ki­vitele kezeskedik az eszményiekről. A' szoros értelemben vett neveléstan föltevén, az élet-, lé­lek-, és szellemtan lépcsőzetes kifejlését, előso­rolja azon fogalmakat és tantárgyakat, mellyek az emberi erőket fejlik, az erőket, és átalán véve a' tantárgyakat viszonyítja egymáshoz. Jelen okta­tás-tan ezen föladatot tovább viszi az által, hogy a' lelket-fejtő tantárgyakat térre és időre nézve szorosabban meghatározza; a' módot is előadja, mellyel a' tantárgyakat a' lélek-fej lésre kell vin­ni ; kimutatja a' lépcsözetet, mellyen ezt tenni, 's az eszközöket, mellyek által az erők 's tantárgyak viszonyítását végrehajtani kell. Az oktatás tehát mindennemű tárgyak, tananyagok, és később az egyenkénties tanulmányok részletes fölfejtése ál­tal képezi a' lelket, de ugy, hogy a'mindenféle tan­anyagok különtevése 's fölhasználása által összí­tessenek, miáltal a" lélek öntevékenysége lépjen elő. A' tantárgyak részeikre ugy elemeztetnek föl, hogy egy életmüves egészet alkassanak. A tantárgyak fölfejtett részei ugy viszonyítatnak a' lélekre, hogy az egyszerűbb rész meg ne előzze az összetettet, a1 könnyebb a' nehezebbet, az elemek elébb tetessenek le 's azután emelkedje­nek a' többi részek. Mert honnan annyi törpe, olly tömkelegi sötétben bolygó fők? onnan, hogy a' ki egyetemes fogalmakra emelkedni nem bír : az a1 részletességek közt téved 's vesz el, nem tudja hová irányoz és mit akar elérni. Már az új philosophia rendszere száz illy kificzamodott főt helyre üt, midőn a1 részleteket, mondhatni, cso­dálatos szigorral 's folytonossággal végig fejti. Mert, hogy az épület erős és viharral daczoló legyen — mond szerző —: szükség, hogy az egész részei egymásba vágjanak, egymást kölcsö­nösen tartsák "s mini illyek alkossanak egy szilárd egészet. Az első tétel legyen utolsó, az utolsó első Lélek a' rend minden dologban; tudta ezt a' régi bölcseseg is. Az bizonyosan öntevékenységre ve­zérli az ember lelkét. Hegel észlanának egyszeri figyelmes átolvasása, rendszer-szilárdságával jót emel elménk fogékonyságán. Sugárvonalaz, melly rácsap elménk homályára; óriás az, meliyet le­parittyázni törekszünk ; elnémítjuk iskoláinkban : azonban nem vettük észre, hogy Prométheusz­ként tőle orzunk lüzet; hogy azon Természettant, mellyre az óriás erősen pillantott, a' m. akadémia s a' müveit közönség dicscsel tetézte.*) Észtana az óriásnak? világhírűvé lett; logicája minden porosz iskolákban be vetetett. Történettan ?• hol van dicsőbb elmeszülemény, mint philosophiája a' történetek felett? — A' neveléstan ?: higyen kiki önszemének, 's olvasgassa a' kezünk alatt levőt. A' vallástan ? ennek tanmódjáról — ugyan a* tisz­telt szerző — olly átható melegséggel, teljes lel­kesedéssel értekezik, melly e' tan szellemével teljes azonságban van. Lépjenek elő a' legelfo­gultabbak, és látandják, hogy ábrándoztak az új philosophia vallásos irányáról; látandják, hogy buzgóbb kegyelettel egy philosophia sem szóiolt szerzőnek vallástan-tanhangulatánál! — A' tan­alak körüli egyetemes szabályok irányában külö­nösen létező érdemét szerzőnek megemlítenem fölösleges, miután köztudomásu : hogy Schleier­macher berlini oktató a' fejtegetve hallató, Socra­tes a' fejtegetve kérdezgető tanalakban voltak mesterek: midőn szerzőnk az önmunkós tó, főleg az önmunkásítva föltaláltató tanalakot tarthatja jogszerűen sajátjának. — Miket szerző a' tanító lelkületéről, a' tanító elevenségéről mond: „csak életből származik élet, halálból csak halál kel ki"; vagy miket a' szakmányos órát olvastatás által rövidítő oktatókról előad: receptül ajánlom a' léha tanítóknak, átalánosan pedig tükörül arezuk meg­tekintésére. — A' nézlés és beszédgyakorlatok, az olvasás, tanítás tanmódja után áttér szerző a' real 's gyakorlati tudományokra; innét az eddig látott tanulmányok fogalmibb tanítására, a'közép­osztályu tanulmányok gondolkozástani irányára, azután a' fölső osztályuakra. Igy tovább a' leg­szorosabb folytonossággal és lépcsőzetességgel látjuk adványait. Az utolsó rész tárgyazza az is­kolák létegesítését többféle alakzatokban. Az egész könyv végsoraiban az oktatástan fogalmára találunk. — Én ha az ó-szövetség czerimoniás vallásának lelkésze volnék: ünnepi köntösben olvasnám szerző neveléstanát, meliyet a' falusi iskolatanítók egy részének önértelem fejlésök tekintetéből, azután ennek realisálása nézetéből, ajánlom. Kézikönyvet találandnak szerző művé­ben nemcsak minden tudományszakbani oktatók *$ ezek növendékei: hanem minden értelmes szülék is, sőt örömmel adnám minden valláskülönbség nélkül az alsóbb és fölsőbb nevelőintézetek igaz­gató-választmány tagjainak, mert kötélyöket lel­kesedéssel íőgadandják, mihelyt az oktatástannak a' növendék lélekerejének megfelelő tantárgy és tanmódszer általi tartalmas fejtésén alapuló ész­tani fogalmára e' könyvből feljuthattak. Nehéz le­tenni e'tollat, érezve ismertetésem hiányait, érezve azt, hogy sok jót lehetett volna még elésorolnom. Mert szerző nevelői gyakorlatáról, mint dicső fénypontról, hallgatnom nem lett volna szabad. Ifj. Vári-Szabó S. tisza-várkonyi pap. Okirat- emlék tárcza: Nyír-IfátSiori reform, templom. •) A' nem rónán, hanem szembetünö-nagyságu homokdombon épült, tizenhét öl magos, hét öl *) Értem egykori jó tanítómét, Tarczy-ét. K. *) Alkalmul szolgált e'czikk írására B. J.-nek az 1844-ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom