Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-07-13 / 28. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 28. szám. Negyedik évi folyamat. Julius 13. 1845. Die Qnellen des Irrthums und der Ketzerei sind: der eigene halssfarrige Wille. der keinen Rath annehmen will, —die Selbstgefálligkeit an eigner Scharfsinnigkeit, — die Leichtgláuhigkeit, die jede Eingebnn?. jeden Einfall sogleich annimmt, ohne zu prüfen, ob er mit der Regei derWahrheil iibereinkommt, —der geistliche Hoclimuth, da man dereignen Meinung mehr glaubt, als Gott, Christo und seinen Aposteln. Rusbrocb. TARTALOM: Hitetlenség és babonás hit. Közli J an c sovi cs J. — A. baranya 's bácsi egyházmegye gyűlése. A c h Gedeon. — F. Szabolcsból. Tót Péter. — Iskol a-ü g y: Tiszti utasítás ev. elemi iskolák látogatóinak a' kemenesalji e.vidékben. Közli Ráhner Máté. — Könyvismertetések 's bírálatok: 1.PressburgerGesang-u.Gebetbuch. B.; 2. Ajándék, Beliczay Jónástól. Karsay S.; 3. Kalchbrenner K,Tóth M., Sztehlo A , egyházi beszédeik. Bradowka. — Belföldi vegyes közlemények. Hitetlenség és babonás liit (KristoITy Sám, esp. urnák Bloch M. urat oktatói székébe iktató beszéde.) A' valódi vallásos ember bizonyos isleni bölcseséget láthat abban, hoiry Isten nem könnyenbivö, de inkább kételkedő követei állal terjesztette a' mennyekből leszármaztatott igazságokat. Az ótestamenlom prófétái. főkép pedig az új-szövetség apostolai, legkevesebbé voltak könnyen-hivők, inkább kételkedésre hajlandók: azért sokszor vetette szemökre Jézns kicsiny-hilüségökit. Es illynemü, vallás- 's hit-tudománybani kételkedésnek, kicsiny-hilüségnek nyomai majd minden idő-szakban feltalálhatók; ugy hogy egy tudományban sem mutatkozott olly szakadatlanul és olly nagy mértékben a' hitetlenség és kételkedés mételye, mint a' hittudományban. A' hitetlenség szülötte pedig — a' mint arról a1

minden időkről tanúságot tevő évkönyvekből meggyőződhetünk — voll a' babonás hit, a1

melly ellen mindenkoron kellett harczolni a' közép-űton, vélekedésem szerint, a1 vallás-és hittudománynak igaz utján járó tanítók-, oktatók-, lelkészeknek. Es ez bizonyára időnkben is azon nagy feladat, azon szent kötelesség, a' inellyre lelkiösmeretesen ügyelni tartozik minden nevelő, tanító, oktató, és lelkész: mert a' tiszta vallásosságra, az igaz hitre való vezetés a'nevelésnek egyik legfőbb és legszentebb feladata. — Miről hogy meggyőződhessünk, jelenleg midőn országunk egyik előbbkelö tudósát — nagytudomány u Bloch Móricz urat van szerencsém szarvasi esperességi főiskolánk rendesés érdemteljes oktatói közé sorozni — iglató beszédemben meg akarom mulatni a' hitetlenség és babonás hit közti különbséget és némi rokonságot, 's hogy kivált mi tanítók, köteleseknek érezzük magunkat, e' tévelyektŐl megóvó eszközök terjesztésére. A' vak hit és a'hitetlenség felette különböző az igaz hittől. A' hitetlenség mintegy elnyomja lelkünk ben a'mennyei igazságokról való meggyőződést^ merő kételkedésekkel fárasztja el határt ismerni nem akaró, és mégis véges, eszmélkedő lelki tehetségünket, J

s igaz nyugpontra mégsem vezet : a' babonás hit ellenben mennyei és csalhatatlan igazságnak tartja azt is, a' mi nem az, a' mi csupán az emberi véges elme szüleménye, a'mi csupán ámítás, — 's ezen is meg tud nyugonni. Az igazán-hivö keresztyén a' közép-utat tartja: ö azon igyekezik, hogy az ámítást a' valóságtól megkülönböztesse; ő a'mennyei igéket tiszteletben tartja ugyan, de egyszersmind vizsgálja is, és a" mi azokban az üdvezülhetésre vezet, azt szorosan megtartja ; a' babonás-hitü ámítást nem gúnyolja ugyan, de megveti, 's tudván azt, hogy vizsgálódásai végesek: az értelmes hitet tartja nyugpontjának. A' hitetlenségnek és babonás hitnek bizonyos ismertelö jelei is vannak, a' melleknél fogva azokat egymástól meg lehet különböztetni. A' hi tetlenség többnyire fényes palotákban szokott tanyázni, és lúlfürkészö tudósok agyait szokta nyugtalanítani: a' babonás hit ellenben alacsonysorsnak házaiban és gunyhóiban lakozik, — együgyű és tudatlan koponyákban szokott lappangani, — A' hitellen keveset vagy semmit sem hisz: a' babonás ellenben nagyon is sokat hisz, a' nélkül, hogy megvizsgálná: igaz és hihető-e az? A' hitetlenséget könnyebb meggyőzni, mint a" babonás hitet, mert a' hitetlenség okoknak enged : de a' babonás hit vaktában azt véli, hogy igaz hite légyen. A' hitellenség a' nyomorúságok által többnyire megaláztatik: de a* babonás hit az ínségekben ínég inkább megátalkodik, 's vakmerően megyen elébe a' mártiromságnak is. Az egyik saját szemeinek 's érzékeinek sem hisz : a' másik ellenben csupa testiség,'s a1

mit lát, hall, érez, az mind babonás hitének képzelt tárgya. Mindazonáltal ezen nagy különbözések mellett a'hitetlenség és babonás hit közt némi rokonságot is vehetünk észre. — Sokszor megtörténik, hogy a' két egymás ellenében álló tévutak, bűnök végtére össze szoktak olvadni. A' mértékfe-28