Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-07-06 / 27. szám
meghívására, szerzett vagyonait örökleni kijött gr. Buttler Sándor és többek kísértében, a' szomszédos palágyi egyházba vitetvén, hol éltében szerette Istenét hitfelei társaságában imádni, a' templom alatt levő, több nagy-fény ti családok sötét sírboltjába, az ott mély csendben aluvók sorába, ájtatos ima után letétetett. — Jellemrajza volt e' nagy férfiúnak: „tenni" és azt „feledni," -—„lenni", nem pedig csak „láttatni." Vagy hogy az egyik szónok lelkületfestő szavaival éljek: „Nem szó, de tett embere levén a' nemes gr., mikor sokan virányos léha beszédekkel pótolgatták szivök hiányát, 's késleltették az üdvös vállalatok Iétesülését, ö balját dobogó szivén, jobbját tölt zsebjén tartva, pengő argumentumokkal nyitott útat, nemes ércz-emeltyükkel adott lökést indulóra a' nagy tervezeteknek." Éber lelke jelenségét végpillanataig megtartotta. Szivvérré válván benne a' jótét, ütere lassú lüktetésében is véghagyományából a' 4 superintendentiát ki nem feledte. — Suly- és izteli gyászbeszédeket tartottak felette n.t. Jászay Mihály ungfelsözempléni esperes és Kovács János eszenyi lelkész. — Szellemét és jellemét a' nemes grófnak méltólag rajzolák. A' nagy halott, — a' gazdag osztályrészszel magyar szivet is öröklött bajor gróf, — a' szép-hirü egyházi szónokok, a' zavaros idő daczára is, minden valláskülönbség nélkül egybesereglett megye nagyaival a* grófi lakot elözönlék. — A' szépen fűzött kettős virágkoszorú, hogy az elhervadástól annál inkább megőriztethessék, a1 méltóságos örökös becses Ígérete szerint nyomda-intézetnek fog átadni. — Szép fiúi részvét 's hódolat jele így örökíteni az atyák emlékét az élők szivökben! — de századokról századokra virult elevenségben fogják azokat tartani azon ápoló intézetek gyöngéd növényei, mellyeket az elhunyttól ásott kutak csatornái, az ifiu gróf lelkes felügyelete mellett, öntözgetendnek. — Méltán óhajtjuk, hogy a' Buttler forrásai soha ki ne apadjanak, söt oda vezetendő uj vizerektől áradozva buzogjanak! JakabfyJános, ung-palágyi reform.pap. emlékünnepély. A' haza nagy alapító fiának — a' vallás és egyház lelkes jótévöjének 's gyámolitójának — néhai tisztelt emlékű mlgos bárdányi Buttler János grófnak — az átányi helv. hitvallású egyház is nem kis mértékben élvezé egykor magos kegyét, jótékonyságát. — Ugyanis ez egyháznak két öl kőfallal magosbra emelt 's csinos tetővel ellátott tornya, — derék leány-iskolája 's tanítói laka, — az úrasztala széles, gazdag arany csipkével szegélyzett vörös bársony teritöje —'s annak nagyszerű, belölröl dúsan aranyzott, vertmüvei készült pompás ezüst-serlege, — a' leányegyházakból isteni tiszteletre ide járni szokott uri családok számára építtetett, tágas-termü telepház 's a' t. mindenkor hü tolmácslói lesznek az üdvezült magasztos lelkületének, ? s örőkítöi e' nép szivében áldott emlékének. Sőt azzal is büszkélkedhetvén ez egyház, mikép a' boldogultat talán ogszerübbleg tarthatá egykor édes övének — koronként megjelenvén ez, míg kedvezőbb egészsége engedé, közel fekvő kedves erdőtelki lakásáról több leányegyházi uraságokkal, mint bizodalmas szomszéd-barátival, ennek imaházába, a1 buzgó hívekkel együtt az egek urát dicsőítendő. — Illy szorosb viszonyok méltán buzdíták az átányi egyház hálás híveit azon fájdalmas-édes kötelességre, hogy — mit bár körükbe ohajtának, de a' kérlelhetlen halál máskép akarta — lefizetni, avvagy csak a' távolban gyászemiék-tisztességet tegyenek elhunyt nemeskeblü jótévőjöknek.—A' mint hogy e' gyász ünnepélytartás napjául jun. hó 15-dike ki is tűzetvén — és erre már egy héttel eleve az ájtatos nép egyháza tornya érczeinek bús zúgása által naponta emlékeztetvén, végre, egyházunk igen tisztelt főgondnoka tek. dapsai Dapsy Rafael táblabíró úr által a' hevesi, tenki, szárazböi, f. telki, mint a1 boldogulttal szíves viszonyban állott leány egyházi uraságok 's úrnők körlevélben egyelőre értesíttetvén — valóban roppantnak mondható, különféle színezetű néptömeg gyűlt a' fönebb idézett napon az átányi egyház falai közé , a' már nagy porhadónak gyász tisztességet teendő; — mit is a1 nagy-számu díszes gyülekezet szivolvasztó orgona édesbús hangja kíséretében , halotti énekek, — és alulirt Péld: 21: 21. v. vezérigék nyomán, 's segédtársa M. G. — az emberi élet kétes, homályos — de az isteni hit világánál tisztán látható — képéről vett szónoklatuk mellett az érzékeny nép hálás könyekre lágyulása, és a1 dicsöültnek hamvadó tetemeire ezer áldás ohajtozása közben ünnepies szertartással végzett be. — Igy tiszteltetik meg az erény a' maga barátiban. — Mábortalan béke őrködjék a' nagy hős Dobó palágyi sírboltja nagy utód-halottának tisztelt porai fölött! Farkas Ferencz átányi ref. pap Gyászhir Pápáról. Tóth Apollonia aszszony, Széki Béla ref. főiskolai hittanár kedves hitvese f. é. nyárelő 11 -ik napján, életének 26-ik esztendejében, elsorvadás miatt, túlvilág ölébe szenderült. Szónoklottak felette n.t. hiszkay J. tanár, t. Dömjén F. iskolai seníor , a' sirnál t. Tatay S. ellenőr urak. — Elhunytát e' nőnek, kiben bájos testi kellemekkel szellemi jelességek, magasztos erények vetélkedtek az elsőség fölött, mély bánatba merülve gyászolják férje, két kisded árvája, szüléi, rokonai, fájlalják barátai és minden ismerői. — Nyugodjanak pormaradványai csendesen és sírja felett őrködjék a' jó emlékezet 1 Halálozás 's egy kérdés. Folyó év april 9-én jobb létre szenderült tisztelendő Gaher Sámuel úr, nógrádi evang. egyházmegye lónyo-