Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-06-29 / 26. szám

„Kövesse meg érdemes személyét, nagytisz­teletü coílega uram! — dörmögé Boros Márton — a1 mi sok csak sok. Ha enmagamat nem kiméi, kímélje hivatalomat, 's ennyi gregarius pap előtt az embert ne derogálja, witzeskedési pruritusát zabolázza." „No! no! Márton barátom! tréfa darabfa" — mondá engesztelő kedves hangon Fejes György. „De hát! foganatosíttatott is már a' theologi­cum seminarium terve Debreczenben ? — kérdezé egész részvéttel Bátori — Mi itt a' falun semmit sem tudunk. . . . íme! él a' Prot. Egyházi és Iskolai Lap, 's bár e' tárgy mind az egyházat, mind az iskolát illeti: még sem közöltetett róla egy ige is. Megvallom, hogy én csudálom, de egyszersmind kárhoztatom is a1 debreczeniek ha­nyagságát." „Nem lehet azon csudálkozni — válaszolá KegyesOrbán—. Debreczen magyar város, 's a' magyarnak, tudj' Isten! vérében van, hogy dicse­kedni nem szeret, s ha jól van dolga házi köré­ben, igen keveset vagy épen semmit sem gondol a' mások rágalmaival vagy dicséreteivel.. . . Oh! a' debreczeni iskola gyönyörűen halad. A' philo­sophia, ez a' tudományok isteni fáklyája, fenséges fénynyel világol itt 's hat keresztül minden tanítói teremeket. A' természeti tudományok, botanica, mineralogia, technica, chemia virágzanak. Bota­nicus kert igen szép; mineralogiai gyűjtemény elég gazdag 's jól rendbe szedett; chemiához 's applicata mathesishez, physikához megkívántató instrumentumokra közelebbi egy pár év alatt öt­hatezer forint kiadatott. A' politikai életpályára készülő ifjak históriát, politikát, jogtant széles terjedelemben hallgathatnak. Theologia pedig — tudtommal — az egész hazában sehol sem tanít­tatik illy universitásilag , mint most már Debre­czenben." „Eddig is, míg a' homiletika cathedra külön fel nem állíttatott, eddig is minden héten tartattak a' nagyobb theologusok között próba-szónoklatok, hol az exegeseos professor felügyelete alatt szép praxist szereztek a' szónoklatban, 's igen érdekes­tartalmú jegyzökönyvet vittek több év alatt, az önmagok által megbírált munkákról. A' theoreti­kumokban szinte dús sikerrel haladtak. Közelebb a' mult évben egy olly kérdés tüzetett ki az ifjú­ság elébe, mellyet az AllgemeineKirchenzeitung, a' tárgy kiadása után néhány hónappal, a' legna­gyobb-érdekütheologiai pályakérdésnek nevezett, tudniillik: „Adassék elő af socinianismus és ra­tionalismus históriája a? legújabb időkig; adassék elő, miben egyeznek 's miben különböznek a' ra­tionalislák és socinianusoku A' 200 forintot tevő jutalmat Szalai István nevű theologus nyerte el. De minden pályázók nehánv ívnyi dolgozatá­ból átláthatni, hogy a' debreczeni theologus diá­kok igen jól ismerik a1 theologiai tudományos világ mai állását, ismerik 's olvasták is, az illető tanítók által megismertetett 's kijelelt ujabb mun­kákat. A' jutalmat nyert pályadolgozat, — a' mint hallám — K. T. M. által felküldetett az Egyházi és Iskolai Lap szerkesztőségéhez is, olly czélból, kö­zölné azt Dobos úrral, ki a' debreczeni theologiai rendszerre vonatkozólag egy időben passionate witzeskedett; 's ekkép facto informáltassék rae­lius, a' male informatus. . . ." „Demindezekről ki írjonDebreczenböl? Pro­fessor nem írhat, tanuló sem. Erről azt mondják: hízeleg,vagy professorai meghagyása szerint irta, a' mit irt. A' professorokról azt, hogy egyik a* másikat dicséri A' prédikátorok sem Írhatnak. „Már esedezem! — mondá Bátori, szokott komolysággal visszavezetvén a' beszédet az előbbi tárgyra , — én szerintem ugyan az említett urak közöl is írhatna egyik vagy másik; minthogy azonban erről itt Vaskön, csakugyan hiába be­szélünk: hagyjuk ezt abba; 's nagytiszteletü es­peres úr legyen nekünk élő tudósítónk. Legyen kegyes minket in specie a' debreczeni theologi­cum seminariummal megismertetni, azután azok­kal is megajándékozni, mik a' közelebbi gyűlésben történtek. Hallottam fülhegygyei, hogy a' két új professor választása alkalmával megpendíttetett az a' kérdés is, melly a' pesti superintendentiát összezavarta , tudniillik: az esperesek coadjutor curatorok 's kinevezett assessorok közötti viszony kérdése „Ez utóbbi tárgyról én, mint magam is espe­res, személyem és hivatalom ügye forogván fen, nem szólok: de a' mit a'theologicum seminarium­ról tudok, azt szívesen közlöm. Azt azonban nem ígérhetem, hogy protocollaris hűséggel referálok az egyes részletekről. Ezek saját eszméimmel már egygyé-forrtak, 's alig tudnám megkülöböz­tetni, mellyek az enyémek, mellyek a' választ­mányéi Szeretnék nagyon rövid és érthető lenni Illy czélból, csak néhány szavakkal, a' mai kornál kissé fentebb kezdem a' dolgot." „1791-ig — midőn tudniillik a' protestáns vallás törvényesen bevett vallássá lön honunkban, 's a' régibb pacificatiók ujolag megerősíttettek,— a' tudományosság szinte csak theologiai ismere­tekből állott, 's kellett, hogy álljon, mert a' ke­ményen ellenszegülő, 's bár siker nélkül, de még is mindig contradicáló klérusnak 3 századon ke­resztül centies decantalt argumentumai ellen, a' Turretinusféle czáfolatokat tudniok kellett min­denféle-helyzetű 's különösen a' hívatalt-viselő honfiaknak. Ezért protestáns főbb iskoláinkban a' tanítás majd csaknem egészen theologiai irányú volt; a' legelőkelőbb nemes családok urfiai is tó­gába öltözködve convictusban laktak a' félig-med­dig kolostor-szerkezetű iskolákban." „Evek haladtak, és a' kovászként mozgást, forrongást eszközlő nagy események után, ho­nunkban is kezdődtek műveltetni a' philosophia 's természetesen jus naturae, politika, jus publicum,

Next

/
Oldalképek
Tartalom