Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-06-15 / 24. szám

székek szeretik az egyházraegyék municipalis jo­gaikat emlegetni: de nem kell elfelejteni, hogy csak ott van municipalitas, hol minden tag részt vesz a' törvényhozásban,'s ha az e.megyék eddigi életet áttekintem, mellyeknek gyűlésein a' tagok, t. i. az egyházak, eddig képviselve nem voltak: bátran elmondhatom, hogy e.megyéinknek muni­cipiumaik nincsenek, inert municipalitas csak ott lehet, hol áll ez az elv: rólunk nélkülünk senki se rendelkezzékl Nézzük csak meg az eredeti ös egyház szerkezetét: láthatjuk, hogy már azoknál is volt nyoma a 'képviseletnek. — Csel. 15., hol a' jerusálemi zsinat iratik le, a1 22. v. nyilván mon­datik, hogy a' zsinaton apostolok, seniorok voltak a 'gyülekezettel: de kérdezzük, mikép volt ez ké­sőbben ? bizvást elmondhatjuk, hogy a' püspökök a' tárgyakat kitűzvén, a' felett a1 néppel együtt határoztak. — Cyprianus, a'lll-ik században cart­thagói püspök, ezt irja a' carthagói zsinatról: Cum convenissent Episcopi cum Diaconis, praesente etiam plebe dixit etc. — Ha tehát az ös anya­egyháza a1 képiseleti rendszerre volt alapítva: miért ne engednék meg az e.megyék, tanácsko­zásaikban, a' törvényhozásban, közigazgatásban minden egyházakat képviselőik által részt vehetni; annyival is inkább, mivel ugy tapasztaljuk , hogy most gyűléseinken a' két elem közt nincs meg az egyensúly,— rendesen világi elem dönt,— működő erők közt pedig egyensúlynak kell lenni, — a' mit ugy lehet visszaállítani, ha minden egyháznak papjával együtt egy szavazat adatik az e.megyei gyűléseken, de papja nélkül egyház soha ne sza­vazhasson. De ezekre azt mondja az elleniéi: Minek na­gyobb képviselet, mint most van ? hiszen lám az egyházak választják az esperest, gondnokot, ta­nácsbirókat, azok képviselik az egyházakat a' törvényhozásban: erre én ha semmit nem felel­nék is, az Óramutató, de kivált e Lap már sok­szor elmondá: hogy a' tanácsszék tagjai, mint a' tanácsbirói név is mutatja, nem képviselők, hanem csak itélő-birák. Hogy egyházaink e.megyei gyűléseinken köz­vetlen képviseltessenek a' törvényhozásban, kí­vánja ez az elv is: a' ki viseli a1 terhet, része­süljön az a'jótéteményben is. — Kik viselik pedig a' terhet? kizárólagosak egyházaink, segítik isko­láinkat, űzetik a' gyüléstartás költségeit, senioralet agentialel 'stb. Hát ez az elv áll-e ? minden társu­latnak , és így az egyházaknak is vannak jogaik, illyen jog az, hogy minden tag bele szóihat azon intézkedésekbe, mellyek a" társaság javának elő­mozdítására, s a' jó rend fentartására tétetnek, 's ha ez áll: akkor ki tilthatná meg az egyházakat gyűléseinken képviselőik általi megjelenéstől ? Ez mind igaz, igy szól az ellenfél: de a' nép tudatlan, 's minden egyházak nem birnak elég képességgel, műveltséggel, hogy gyűléseinken világi képviselőik által jelen lehessenek. — Ha nem mondom is,tudhatja mindenki, hogy ez ellen­vetés csak azok szájokból hallatszik, kik e' tár­gyat mellőzni akarják, 's erre elég legyen rövi­den ezt megjegyeznem: hogy a' szabadság 's jogok gyakorlata leghatalmasabb rugók művelt­ség-szerzésre ; azonban az egyházak többsége csakugyan bir annyi becsületességgel 's készült­séggel, hogy gyűléseinken képviselői által meg­jelenjen. — Azt mondja Aristoteles : a' nép min­dig akarja a' jót, 's ehez én ezt adom : ha akarja: akkor elő is fogja segéleni, — 's ezt annyival inkább hihetjük, mivel közjó-előmozdításra nem müveit értelem, nem tanult okoskodás, hanem csak szív kell: ki merné pedig azt tagadni, hogy a' népnek, és így az egyházaknak szive volna? — Ne várják hát az e.megyék, hogy az egyházak ezen jogukat követeljék; mert ha az országgyü­lés^egtapintva az idő üterét,a'nemtelent hivatal­képesnek törvényileg is kimondá: nem pirulna-e az egyházi igazgatás ugy nyilatkozni, hogy a1 terheket egyedül és kizárólag viselő egyházak még nem birnak elég képességgel képviseltetni közvetlen a törvényhozásban és közigazgatásban? Ám küldjenek hát minden egyházak képvise­lőket az e.megyei gyűlésekre, de hol van — igy szól az ellenfél — olly egyházi épület, melly 40 — 60 egyházakból álló megye 80—120 képviselőit magába fogadhassa ? Ezen ugy kelletik segíteni, hogy az év olly szakában tartassanak gyűlések, mellyben a hideg nem fog fűtött szobákba szorí­tani, hanem templomban is össze lehet gyülekezni. Ismétlem hát, hogy a' képviseleti rendszert ki kell terjesztenünk minden egyházra, hadd küldjenek gyűléseinkre követeket;higyjük el, hogy áthatva a'közjó szerelmétől, minden haladási kér­désekbe biztos támaszunk leendenek, 's csak igy fogjuk elérni azt, hogy a? lehető legnagyobb rész érdekében hozatván törvények, azok biztos ala­pokra lesznek rakatva, mert nem a' tanácsszékek, hanem az egyházak ohajlatából meríttetlek. Mezei Pál, b.-somogyi lelkész. kalmár egyltásinegyei gyűlés. Tartatott Szatmár-Németiben, f. é. april 8 és 9-dik napjain. Tárgyai valának: m. ülnökökre adott szavazatok felbontása: egyházi helyosztás, egyes folyamodó egyházak 's egyének ügyeinek elintézése. Megelőzte april 7-kén, az esp.-lakon nyilt ajtóknál tartott conferentia, mellyben igen számos e.megyei tagok előtt, f. évi esp. látogató­ság jegyző-könyve nézetett át, az ügyes egyhá­zak kijelelése , viszonyaik feletti eszmecsere és igy a' gyűlés némi könnyítése végett. Másnap megnyittatván a' gyűlés nt. György József és mélt. Uray Bálint urak elnökleteik alatt, — első tekin­tetre kitűnt, hogy a' mi igen tisztelt ülnökeink, — kivált a1 világi részt értve — rendes szokásuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom